Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Kutatások bizonyítják, hogy a cégek szívesen alkalmaznak olyanokat, akik nemzetközi ösztöndíjprogramokban, illetve külföldi szakmai gyakorlaton vettek részt.

Az Erasmus programban 1997 óta vehetnek részt magyar hallgatók, 2007 óta pedig szakmai gyakorlatra is utazhatnak. Mostanra hazánkban évente több mint 4000-ren élnek ezzel a lehetőséggel, a 2014-től indult Erasmus+ programban pedig további növekedés várható a résztvevők számának tekintetében.
A külföldön töltött időszak alatt új szakmai módszereket, speciális szakterületeket, nemzetközi trendeket ismerhetnek meg a fiatalok, és ez a későbbi munkáltatóik számára is fontos előnyt jelenthet. Az ösztöndíjas hallgatókról ugyanakkor elmondható, hogy széles látókörűek, nyitottak, kreatívak, rugalmasak és jó kommunikációs készségekkel rendelkeznek, ami valódi értéket jelent az álláskeresésnél és a leendő munkahelyükön – írta a Tempus Közalapítvány.
De nem csak a külföldön szakmai gyakorlatot végzett hallgatók foglalkoztatásából profitálhatnak a cégek, hanem a hazai vállalatok is fogadhatnak gyakornokokat.
Jelenleg évente közel 500 külföldi hallgató érkezik Magyarországra az Erasmus+ program keretében, hogy hazai cégeknél és szervezeteknél teljesítsenek szakmai gyakorlatot. Ezt a létszámot jelentősen lehetne növelni. Az Erasmus+ program révén 2020-ig komoly források állnak a küldő országok rendelkezésére a hallgatók mobilitásának támogatására, az pedig Magyarországnak és a hazai vállalatoknak is érdeke, hogy minél több tehetséges fiatal érkezzen hozzánk szakmai gyakorlatra.
Egymást inspirálják
A hallgatók ugyanis magukkal hozzák nyelvtudásukat, eltérő látásmódjukat, saját kultúrájuk jellegzetességeit, honi piacismeretüket. A kkv-k és a nemzetközi cégek számára egyaránt hasznos a külföldi gyakornokok fogadása, mivel jelenlétük fejleszti a munkatársak nyelvtudását, akik új szemléletmódot, kulturális jellegzetességeket ismerhetnek meg, valamint a gyakornokok segítik az idősebb generációt és az újonnan felvetteket a multikulturális közegbe való beilleszkedésben.
Fekete Zsófia, a Tempus Közalapítvány felsőoktatási csoportvezető-helyettese szerint a cégek nagyon kedvező feltételekkel fogadhatnak Erasmus+ ösztöndíjas hallgatókat. Az ösztöndíjat a küldő intézménytől kapja a hallgató, az adminisztratív követelmények nem megterhelőek, a cég pedig olyan humán erőforráshoz jut, amely komoly piaci előnyökhöz juttathatja.
A Tempus Közalapítvány működteti a www.studentplacement.eu adatbázist, amely a gyakornokok és cégek, valamint az Erasmus Alumni hálózatot, amely a nemzetközi tapasztalattal rendelkező pályakezdők és a munkaadók kapcsolatfelvételét segíti. Így akár speciális nyelvtudást vagy szakterületet igénylő pozíció esetén is egymásra találhatnak a munkáltatók és a mobilitási programokban részt vett fiatalok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.