Ezért érdemes külföldre menni tanulni

Kutatások bizonyítják, hogy a cégek szívesen alkalmaznak olyanokat, akik nemzetközi ösztöndíjprogramokban, illetve külföldi szakmai gyakorlaton vettek részt.

  • Eduline
pixabay.com

Az Erasmus programban 1997 óta vehetnek részt magyar hallgatók, 2007 óta pedig szakmai gyakorlatra is utazhatnak. Mostanra hazánkban évente több mint 4000-ren élnek ezzel a lehetőséggel, a 2014-től indult Erasmus+ programban pedig további növekedés várható a résztvevők számának tekintetében.

A külföldön töltött időszak alatt új szakmai módszereket, speciális szakterületeket, nemzetközi trendeket ismerhetnek meg a fiatalok, és ez a későbbi munkáltatóik számára is fontos előnyt jelenthet. Az ösztöndíjas hallgatókról ugyanakkor elmondható, hogy széles látókörűek, nyitottak, kreatívak, rugalmasak és jó kommunikációs készségekkel rendelkeznek, ami valódi értéket jelent az álláskeresésnél és a leendő munkahelyükön – írta a Tempus Közalapítvány.

Még több infó a külföldi ösztöndíjakról

Tíz dolog, amit nem tudtatok a legnépszerűbb erasmusos országokról

A nap videója: így látja Budapestet egy erasmusos hallgató

Minden harmadik egyetemista külföldre költözne

Így végezhetitek el a szakmai gyakorlatot külföldön - minden az Erasmus+ programról

Erasmusszal külföldre? Ezeket a sütiket próbáljátok ki

De nem csak a külföldön szakmai gyakorlatot végzett hallgatók foglalkoztatásából profitálhatnak a cégek, hanem a hazai vállalatok is fogadhatnak gyakornokokat.

Jelenleg évente közel 500 külföldi hallgató érkezik Magyarországra az Erasmus+ program keretében, hogy hazai cégeknél és szervezeteknél teljesítsenek szakmai gyakorlatot. Ezt a létszámot jelentősen lehetne növelni. Az Erasmus+ program révén 2020-ig komoly források állnak a küldő országok rendelkezésére a hallgatók mobilitásának támogatására, az pedig Magyarországnak és a hazai vállalatoknak is érdeke, hogy minél több tehetséges fiatal érkezzen hozzánk szakmai gyakorlatra.

Egymást inspirálják

A hallgatók ugyanis magukkal hozzák nyelvtudásukat, eltérő látásmódjukat, saját kultúrájuk jellegzetességeit, honi piacismeretüket. A kkv-k és a nemzetközi cégek számára egyaránt hasznos a külföldi gyakornokok fogadása, mivel jelenlétük fejleszti a munkatársak nyelvtudását, akik új szemléletmódot, kulturális jellegzetességeket ismerhetnek meg, valamint a gyakornokok segítik az idősebb generációt és az újonnan felvetteket a multikulturális közegbe való beilleszkedésben.

Fekete Zsófia, a Tempus Közalapítvány felsőoktatási csoportvezető-helyettese szerint a cégek nagyon kedvező feltételekkel fogadhatnak Erasmus+ ösztöndíjas hallgatókat. Az ösztöndíjat a küldő intézménytől kapja a hallgató, az adminisztratív követelmények nem megterhelőek, a cég pedig olyan humán erőforráshoz jut, amely komoly piaci előnyökhöz juttathatja.

A Tempus Közalapítvány működteti a www.studentplacement.eu adatbázist, amely a gyakornokok és cégek, valamint az Erasmus Alumni hálózatot, amely a nemzetközi tapasztalattal rendelkező pályakezdők és a munkaadók kapcsolatfelvételét segíti. Így akár speciális nyelvtudást vagy szakterületet igénylő pozíció esetén is egymásra találhatnak a munkáltatók és a mobilitási programokban részt vett fiatalok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A sötét anyagot is kutatta az új felsőoktatási államtitkár: mit kell tudni Katz Sándorról?

Lannert Judit bejelentette, hogy Katz Sándor lesz az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára. A nemzetközileg ismert elméleti részecskefizikus az Magyar Tudományos Akadémia egyik legfiatalabban megválasztott tagja, kutatásai során pedig a sötét anyaghoz kapcsolódó elméleti kérdésekkel és a kvark-gluon plazma vizsgálatával is foglalkozott.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.