Ezért érdemes külföldre menni tanulni

Kutatások bizonyítják, hogy a cégek szívesen alkalmaznak olyanokat, akik nemzetközi ösztöndíjprogramokban, illetve külföldi szakmai gyakorlaton vettek részt.

  • Eduline
pixabay.com

Az Erasmus programban 1997 óta vehetnek részt magyar hallgatók, 2007 óta pedig szakmai gyakorlatra is utazhatnak. Mostanra hazánkban évente több mint 4000-ren élnek ezzel a lehetőséggel, a 2014-től indult Erasmus+ programban pedig további növekedés várható a résztvevők számának tekintetében.

A külföldön töltött időszak alatt új szakmai módszereket, speciális szakterületeket, nemzetközi trendeket ismerhetnek meg a fiatalok, és ez a későbbi munkáltatóik számára is fontos előnyt jelenthet. Az ösztöndíjas hallgatókról ugyanakkor elmondható, hogy széles látókörűek, nyitottak, kreatívak, rugalmasak és jó kommunikációs készségekkel rendelkeznek, ami valódi értéket jelent az álláskeresésnél és a leendő munkahelyükön – írta a Tempus Közalapítvány.

Még több infó a külföldi ösztöndíjakról

Tíz dolog, amit nem tudtatok a legnépszerűbb erasmusos országokról

A nap videója: így látja Budapestet egy erasmusos hallgató

Minden harmadik egyetemista külföldre költözne

Így végezhetitek el a szakmai gyakorlatot külföldön - minden az Erasmus+ programról

Erasmusszal külföldre? Ezeket a sütiket próbáljátok ki

De nem csak a külföldön szakmai gyakorlatot végzett hallgatók foglalkoztatásából profitálhatnak a cégek, hanem a hazai vállalatok is fogadhatnak gyakornokokat.

Jelenleg évente közel 500 külföldi hallgató érkezik Magyarországra az Erasmus+ program keretében, hogy hazai cégeknél és szervezeteknél teljesítsenek szakmai gyakorlatot. Ezt a létszámot jelentősen lehetne növelni. Az Erasmus+ program révén 2020-ig komoly források állnak a küldő országok rendelkezésére a hallgatók mobilitásának támogatására, az pedig Magyarországnak és a hazai vállalatoknak is érdeke, hogy minél több tehetséges fiatal érkezzen hozzánk szakmai gyakorlatra.

Egymást inspirálják

A hallgatók ugyanis magukkal hozzák nyelvtudásukat, eltérő látásmódjukat, saját kultúrájuk jellegzetességeit, honi piacismeretüket. A kkv-k és a nemzetközi cégek számára egyaránt hasznos a külföldi gyakornokok fogadása, mivel jelenlétük fejleszti a munkatársak nyelvtudását, akik új szemléletmódot, kulturális jellegzetességeket ismerhetnek meg, valamint a gyakornokok segítik az idősebb generációt és az újonnan felvetteket a multikulturális közegbe való beilleszkedésben.

Fekete Zsófia, a Tempus Közalapítvány felsőoktatási csoportvezető-helyettese szerint a cégek nagyon kedvező feltételekkel fogadhatnak Erasmus+ ösztöndíjas hallgatókat. Az ösztöndíjat a küldő intézménytől kapja a hallgató, az adminisztratív követelmények nem megterhelőek, a cég pedig olyan humán erőforráshoz jut, amely komoly piaci előnyökhöz juttathatja.

A Tempus Közalapítvány működteti a www.studentplacement.eu adatbázist, amely a gyakornokok és cégek, valamint az Erasmus Alumni hálózatot, amely a nemzetközi tapasztalattal rendelkező pályakezdők és a munkaadók kapcsolatfelvételét segíti. Így akár speciális nyelvtudást vagy szakterületet igénylő pozíció esetén is egymásra találhatnak a munkáltatók és a mobilitási programokban részt vett fiatalok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.