Ezért érdemes külföldre menni tanulni

Kutatások bizonyítják, hogy a cégek szívesen alkalmaznak olyanokat, akik nemzetközi ösztöndíjprogramokban, illetve külföldi szakmai gyakorlaton vettek részt.

  • Eduline
pixabay.com

Az Erasmus programban 1997 óta vehetnek részt magyar hallgatók, 2007 óta pedig szakmai gyakorlatra is utazhatnak. Mostanra hazánkban évente több mint 4000-ren élnek ezzel a lehetőséggel, a 2014-től indult Erasmus+ programban pedig további növekedés várható a résztvevők számának tekintetében.

A külföldön töltött időszak alatt új szakmai módszereket, speciális szakterületeket, nemzetközi trendeket ismerhetnek meg a fiatalok, és ez a későbbi munkáltatóik számára is fontos előnyt jelenthet. Az ösztöndíjas hallgatókról ugyanakkor elmondható, hogy széles látókörűek, nyitottak, kreatívak, rugalmasak és jó kommunikációs készségekkel rendelkeznek, ami valódi értéket jelent az álláskeresésnél és a leendő munkahelyükön – írta a Tempus Közalapítvány.

Még több infó a külföldi ösztöndíjakról

Tíz dolog, amit nem tudtatok a legnépszerűbb erasmusos országokról

A nap videója: így látja Budapestet egy erasmusos hallgató

Minden harmadik egyetemista külföldre költözne

Így végezhetitek el a szakmai gyakorlatot külföldön - minden az Erasmus+ programról

Erasmusszal külföldre? Ezeket a sütiket próbáljátok ki

De nem csak a külföldön szakmai gyakorlatot végzett hallgatók foglalkoztatásából profitálhatnak a cégek, hanem a hazai vállalatok is fogadhatnak gyakornokokat.

Jelenleg évente közel 500 külföldi hallgató érkezik Magyarországra az Erasmus+ program keretében, hogy hazai cégeknél és szervezeteknél teljesítsenek szakmai gyakorlatot. Ezt a létszámot jelentősen lehetne növelni. Az Erasmus+ program révén 2020-ig komoly források állnak a küldő országok rendelkezésére a hallgatók mobilitásának támogatására, az pedig Magyarországnak és a hazai vállalatoknak is érdeke, hogy minél több tehetséges fiatal érkezzen hozzánk szakmai gyakorlatra.

Egymást inspirálják

A hallgatók ugyanis magukkal hozzák nyelvtudásukat, eltérő látásmódjukat, saját kultúrájuk jellegzetességeit, honi piacismeretüket. A kkv-k és a nemzetközi cégek számára egyaránt hasznos a külföldi gyakornokok fogadása, mivel jelenlétük fejleszti a munkatársak nyelvtudását, akik új szemléletmódot, kulturális jellegzetességeket ismerhetnek meg, valamint a gyakornokok segítik az idősebb generációt és az újonnan felvetteket a multikulturális közegbe való beilleszkedésben.

Fekete Zsófia, a Tempus Közalapítvány felsőoktatási csoportvezető-helyettese szerint a cégek nagyon kedvező feltételekkel fogadhatnak Erasmus+ ösztöndíjas hallgatókat. Az ösztöndíjat a küldő intézménytől kapja a hallgató, az adminisztratív követelmények nem megterhelőek, a cég pedig olyan humán erőforráshoz jut, amely komoly piaci előnyökhöz juttathatja.

A Tempus Közalapítvány működteti a www.studentplacement.eu adatbázist, amely a gyakornokok és cégek, valamint az Erasmus Alumni hálózatot, amely a nemzetközi tapasztalattal rendelkező pályakezdők és a munkaadók kapcsolatfelvételét segíti. Így akár speciális nyelvtudást vagy szakterületet igénylő pozíció esetén is egymásra találhatnak a munkáltatók és a mobilitási programokban részt vett fiatalok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Ez egy droid- és rabszolgaképző rendszer” – mutatjuk, napi hány órát tanulnak még otthon a magyar diákok

„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.

100 ezer forintot kaphatnak az iskolák, hogy megszépítsék belőle a környezetüket

Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu

Volt, ahol órákon át az utcán kellett várakozni a rossz szervezés miatt a felvételizőknek: ilyen volt a középiskolai szóbelik első hete

Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.