Hihetetlen videó: így néz ki a világ egyik legdrágább luxuskollégiuma

Lassan kezdődik a beköltözés a magyarországi egyetemek és főiskolák kollégiumaiba, a legtöbb helyen 12-15 ezer forintot kell fizetni havonta a férőhelyért. Persze van néhány olyan kollégium a világban, ahol ennél jóval több pénz kell letenni az asztalra. Hogy mit kapnak ezért a hallgatók? Garantáltan tátva marad a szátok.

  • Eduline

A University of Arizona egyik "kollégiumát" néhány éve mutatta be több tévécsatorna. A tucsoni épület tetején úszómedence, jakuzzi van, na meg hihetetlen kilátás.

A hallgatók kényelmét teljesen felszerelt konyhák, fitneszterem, játékszoba, szauna szolgálja - ezért már néhány évvel ezelőtt is 400 ezer-1 300 ezer forint közötti összeget kellett fizetni. Havonta.

Itt megnézhetitek, hogyan néz ki a luxuskoli:

Ennyit kell fizetni 2017-ben az egyetemi kollégiumi helyekért Budapesten

Még mindig az albérleti árak töredékéért lehet kollégiumi szobát bérelni Budapesten, nem csoda, hogy jelentős a túljelentkezés. Az idei évben is az albérleti árak feléért, de akár harmadáért is lehet kollégiumi szobát bérelni Pesten az egyetemi hallgatóknak. Az államilag támogatott képzésekre bekerülők a kollégiumi jelentkezésekbe is nemsokára belekezdhetnek, azonban az önköltséges formában tanulóknak is megéri a kollégium, ha van lehetőség a bekerülésre.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.