Úgy tűnik, az utóbbi hónapok tragédiába fulladt beavatási rítusai megtették a hatásukat: egyre több egyetem próbálja...
Úgy tűnik, az utóbbi hónapok tragédiába fulladt beavatási rítusai megtették a hatásukat: egyre több egyetem próbálja betiltani a brutális szertartásokat – írja a The New York Times.
A New York állambeli Binghamton University vezetősége például megtiltotta az intézményben működő szövetségeknek, hogy újabb tagokat vegyenek fel – ha nincsenek újoncok, nincsenek kétes kimenetelű beavatási szertartások sem.
A University of Connecticut pedig egyenesen azt tanácsolta a hallgatóinak, hogy ha tehetik, utazzanak haza a hétvégén, ne maradjanak a kollégiumban. Most rendezik meg ugyanis a Spring Weekend nevű nagyszabású egyetemi partit, ahol 2010-ben egy diák életét vesztette.
A University of Colorado Boulder is beállt a sorba: idén betiltották a diákok hagyományos füves találkozóját. A hallgatók évről évre április 20-án pontban délután 4 óra 20 perckor közösen gyújtanak rá egy spanglira, így szeretnék elérni a marihuána legalizálását. Ezúttal azonban elmaradt a füstölés, az egyetem vezetősége ugyanis lezáratta a kampusz bejáratait.
Az egyetemek elővigyázatossága nem indokolatlan: a Florida Agricultural and Mechanical University egyik elsőéves hallgatója egy durva beavatási szertartás közben vesztette életét 2011 decemberében. A Marching 100 nevű együttes – amelyet azóta feloszlattak – hírhedt volt durva beavatási szokásairól: egy fellépés után a zenekar néhány tagja úgy megverte az elsős fiút, hogy belehalt a sérüléseibe. Szakértők szerint megelőzhető lett volna a tragédia – a figyelmeztető jelekről itt olvashatsz bővebben.
Egy 19 éves diák egy évvel ezelőtt vesztette életét a New York állambeli Cornell Universityn. Társai halálra itatták a beavatás közben. Az esetről szóló összefoglalónkat itt olvashatod.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
