Úgy tűnik, az utóbbi hónapok tragédiába fulladt beavatási rítusai megtették a hatásukat: egyre több egyetem próbálja...
Úgy tűnik, az utóbbi hónapok tragédiába fulladt beavatási rítusai megtették a hatásukat: egyre több egyetem próbálja betiltani a brutális szertartásokat – írja a The New York Times.
A New York állambeli Binghamton University vezetősége például megtiltotta az intézményben működő szövetségeknek, hogy újabb tagokat vegyenek fel – ha nincsenek újoncok, nincsenek kétes kimenetelű beavatási szertartások sem.
A University of Connecticut pedig egyenesen azt tanácsolta a hallgatóinak, hogy ha tehetik, utazzanak haza a hétvégén, ne maradjanak a kollégiumban. Most rendezik meg ugyanis a Spring Weekend nevű nagyszabású egyetemi partit, ahol 2010-ben egy diák életét vesztette.
A University of Colorado Boulder is beállt a sorba: idén betiltották a diákok hagyományos füves találkozóját. A hallgatók évről évre április 20-án pontban délután 4 óra 20 perckor közösen gyújtanak rá egy spanglira, így szeretnék elérni a marihuána legalizálását. Ezúttal azonban elmaradt a füstölés, az egyetem vezetősége ugyanis lezáratta a kampusz bejáratait.
Az egyetemek elővigyázatossága nem indokolatlan: a Florida Agricultural and Mechanical University egyik elsőéves hallgatója egy durva beavatási szertartás közben vesztette életét 2011 decemberében. A Marching 100 nevű együttes – amelyet azóta feloszlattak – hírhedt volt durva beavatási szokásairól: egy fellépés után a zenekar néhány tagja úgy megverte az elsős fiút, hogy belehalt a sérüléseibe. Szakértők szerint megelőzhető lett volna a tragédia – a figyelmeztető jelekről itt olvashatsz bővebben.
Egy 19 éves diák egy évvel ezelőtt vesztette életét a New York állambeli Cornell Universityn. Társai halálra itatták a beavatás közben. Az esetről szóló összefoglalónkat itt olvashatod.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében - többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
