Egyre több egyetemen tiltják be a beavatási szertartásokat
Úgy tűnik, az utóbbi hónapok tragédiába fulladt beavatási rítusai megtették a hatásukat: egyre több egyetem próbálja...
Eduline
Úgy tűnik, az utóbbi hónapok tragédiába fulladt beavatási rítusai megtették a hatásukat: egyre több egyetem próbálja betiltani a brutális szertartásokat – írja a The New York Times.
Binghamton University: „ha nincs újonc, nincs gólyaavató sem”
Wikipedia
A New York állambeli Binghamton University vezetősége például megtiltotta az intézményben működő szövetségeknek, hogy újabb tagokat vegyenek fel – ha nincsenek újoncok, nincsenek kétes kimenetelű beavatási szertartások sem.
A University of Connecticut pedig egyenesen azt tanácsolta a hallgatóinak, hogy ha tehetik, utazzanak haza a hétvégén, ne maradjanak a kollégiumban. Most rendezik meg ugyanis a Spring Weekend nevű nagyszabású egyetemi partit, ahol 2010-ben egy diák életét vesztette.
A University of Colorado Boulder is beállt a sorba: idén betiltották a diákok hagyományos füves találkozóját. A hallgatók évről évre április 20-án pontban délután 4 óra 20 perckor közösen gyújtanak rá egy spanglira, így szeretnék elérni a marihuána legalizálását. Ezúttal azonban elmaradt a füstölés, az egyetem vezetősége ugyanis lezáratta a kampusz bejáratait.
Az egyetemek elővigyázatossága nem indokolatlan: a Florida Agricultural and Mechanical University egyik elsőéves hallgatója egy durva beavatási szertartás közben vesztette életét 2011 decemberében. A Marching 100 nevű együttes – amelyet azóta feloszlattak – hírhedt volt durva beavatási szokásairól: egy fellépés után a zenekar néhány tagja úgy megverte az elsős fiút, hogy belehalt a sérüléseibe. Szakértők szerint megelőzhető lett volna a tragédia – a figyelmeztető jelekről itt olvashatsz bővebben.
Egy 19 éves diák egy évvel ezelőtt vesztette életét a New York állambeli Cornell Universityn. Társai halálra itatták a beavatás közben. Az esetről szóló összefoglalónkat itt olvashatod.
Bár a kormány szerint visszaállították a pedagógusok sztrájkjogát, az érettségiző osztályokban továbbra is korlátozások vannak érvényben – hívta fel a figyelmet Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A kamaszok biológiai órája másképp működik, mint a felnőtteké, ezért a korai iskolakezdés különösen megterhelő lehet számukra. Egy alváskutató és egy gyerekpszichológus szerint már azzal is sokat segíthetnének az iskolák, ha a nehezebb dolgozatokat és feleleteket nem az első tanórákra időzítenék.
Nemcsak az elavult könyvek jelentenek problémát az iskolai könyvtárakban, ugyanis sok helyen a tankönyvek is egyre nagyobb részt foglalnak el az állományból, miközben a könyvtárostanárok szakmai támogatása sem megoldott - hívja fel a figyelmet a Könyvtárostanárok Egyesülete.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).