Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A rossz érettségi eredmények miatt idén kevesebben jelentkeztek a magyar nyelvű egyetemi helyekre Erdélyben, mint az...

A rossz érettségi eredmények miatt idén kevesebben jelentkeztek a magyar nyelvű egyetemi helyekre Erdélyben, mint az elmúlt években. Az egyes tanintézményekben már elkezdődött, másokban csak a jövő héten kezdődő romániai egyetemi tanév sajátosságairól a Krónika napilap közölt összeállítást keddi lapszámában. A cikk szerint a megcsappant diáklétszám kevésbé volt érezhető a nagy hagyománnyal rendelkező egyetemi központokban. A siralmas romániai érettségi eredményekről itt olvashattok.
Soós Anna, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatért felelős rektorhelyettese a lapnak elmondta, az államilag támogatott helyek valamennyi meghirdetett magyar szakon beteltek, az üresen maradt fizetős helyeket pedig átcsoportosították azokra a fakultásokra, ahol túljelentkezés volt. A legnépszerűbb szak továbbra is a jog, az informatika, a kommunikáció, a turizmus és a pszichológia, idén pedig ezekhez a tanítóképző is felzárkózott.
Telt házzal indítja a tanévet a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem is. Balási András, a magyar tagozatért felelős rektorhelyettes csak a körülményekhez képest tartotta jónak a helyzetet. Itt csupán a teatrológián és a látványtervezői szakon maradt üresen egy-egy hely; a helyek jelentős részét azonban csak az őszi pótfelvételin töltötték be.
Felemás a helyzet viszont a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. Az egyetem Kolozsvári és marosvásárhelyi karain beteltek a helyek, a csíkszeredai karokon azonban a meghirdetett helyek felét sem sikerült betölteni. Míg a Sapientia kolozsvári szakjain 130 fiatal, a marosvásárhelyieken pedig 346 kezdte el egyetemi tanulmányait, csíkszeredai karokon meghirdetett helyeknek a felét sem sikerült betölteni. A két csíkszeredai karon meghirdetett 550 helyre csak 245 fiatalt vettek fel. A Statisztika és Gazdasági Előrejelzés szak indításáról jelentkezők hiányában lemondott az egyetem.
Dávid László, a Sapientia rektora egyfelől a rossz érettségi eredményekkel magyarázta a jelenséget, másfelől pedig azzal, hogy míg a nagy egyetemi városok egész Erdély területéről vonzzák a tanulni vágyó fiatalokat, a csíkszeredai szakokra csak székelyföldi fiatalok iratkoznak be. A rektor szerint érződött, hogy mind Hargita, mind Kovászna megyében a középiskolát végzett diákok harmadrészének sikerült az érettségi vizsgája. Akik pedig elbukták az érettségit, egyetemre sem jelentkezhettek.
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) a filozófia és a zenepedagógia iránt lanyhult az érdeklődés, ezeken csak a tandíjmentes helyeket tudták betölteni. János-Szatmári Szabolcs rektor a Krónikának elmondta, az őszi pótfelvételi adatait még nem véglegesítették, de az látszik, hogy a diáklétszám nem változik a tavalyi évhez képest. A rektor ezt azzal is magyarázta, hogy a PKE vonzáskörébe tartozó Bihar, Szilágy és Szatmár megyében nem voltak olyan katasztrofálisak az érettségi eredmények, mint Székelyföldön.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.