A rossz érettségi eredmények miatt idén kevesebben jelentkeztek a magyar nyelvű egyetemi helyekre Erdélyben, mint az...
A rossz érettségi eredmények miatt idén kevesebben jelentkeztek a magyar nyelvű egyetemi helyekre Erdélyben, mint az elmúlt években. Az egyes tanintézményekben már elkezdődött, másokban csak a jövő héten kezdődő romániai egyetemi tanév sajátosságairól a Krónika napilap közölt összeállítást keddi lapszámában. A cikk szerint a megcsappant diáklétszám kevésbé volt érezhető a nagy hagyománnyal rendelkező egyetemi központokban. A siralmas romániai érettségi eredményekről itt olvashattok.
Soós Anna, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatért felelős rektorhelyettese a lapnak elmondta, az államilag támogatott helyek valamennyi meghirdetett magyar szakon beteltek, az üresen maradt fizetős helyeket pedig átcsoportosították azokra a fakultásokra, ahol túljelentkezés volt. A legnépszerűbb szak továbbra is a jog, az informatika, a kommunikáció, a turizmus és a pszichológia, idén pedig ezekhez a tanítóképző is felzárkózott.
Telt házzal indítja a tanévet a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem is. Balási András, a magyar tagozatért felelős rektorhelyettes csak a körülményekhez képest tartotta jónak a helyzetet. Itt csupán a teatrológián és a látványtervezői szakon maradt üresen egy-egy hely; a helyek jelentős részét azonban csak az őszi pótfelvételin töltötték be.
Felemás a helyzet viszont a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. Az egyetem Kolozsvári és marosvásárhelyi karain beteltek a helyek, a csíkszeredai karokon azonban a meghirdetett helyek felét sem sikerült betölteni. Míg a Sapientia kolozsvári szakjain 130 fiatal, a marosvásárhelyieken pedig 346 kezdte el egyetemi tanulmányait, csíkszeredai karokon meghirdetett helyeknek a felét sem sikerült betölteni. A két csíkszeredai karon meghirdetett 550 helyre csak 245 fiatalt vettek fel. A Statisztika és Gazdasági Előrejelzés szak indításáról jelentkezők hiányában lemondott az egyetem.
Dávid László, a Sapientia rektora egyfelől a rossz érettségi eredményekkel magyarázta a jelenséget, másfelől pedig azzal, hogy míg a nagy egyetemi városok egész Erdély területéről vonzzák a tanulni vágyó fiatalokat, a csíkszeredai szakokra csak székelyföldi fiatalok iratkoznak be. A rektor szerint érződött, hogy mind Hargita, mind Kovászna megyében a középiskolát végzett diákok harmadrészének sikerült az érettségi vizsgája. Akik pedig elbukták az érettségit, egyetemre sem jelentkezhettek.
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) a filozófia és a zenepedagógia iránt lanyhult az érdeklődés, ezeken csak a tandíjmentes helyeket tudták betölteni. János-Szatmári Szabolcs rektor a Krónikának elmondta, az őszi pótfelvételi adatait még nem véglegesítették, de az látszik, hogy a diáklétszám nem változik a tavalyi évhez képest. A rektor ezt azzal is magyarázta, hogy a PKE vonzáskörébe tartozó Bihar, Szilágy és Szatmár megyében nem voltak olyan katasztrofálisak az érettségi eredmények, mint Székelyföldön.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
