Megjelent a 2015-ös felsőoktatási rangsor: négy magyar egyetem a legjobbak között

A magyar felsőoktatási intézmények közül a Szegedi Tudományegyetem érte el a legjobb eredményt, a QS-rangsor készítői az idén az 551-600. helyre sorolták - ezzel valamennyit rontott tavalyi helyezésén. Ugyanígy járt az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem is: az ELTE tavaly az 551-600., az idén a 601-650. helyen szerepel, míg a Corvinus a 651-700. helyett a 701+ kategóriába került. A Debreceni Egyetem megőrizte tavalyi helyezését, az idén is a 601-650. helyre sorolták. 

A Szegedi Tudományegyetem főépülete. A magyar egyetemek közül az SZTE érte el a legjobb eredményt

MTI

A londoni székhelyű Quacquarelli Symonds cég 2004 óta készíti el a felsőoktatási intézmények világrangsorát. Hat szempontot használnak - az oktatók és a hallgatók aránya, a külföldi hallgatók és oktatók száma, valamint a munkaadók véleménye mellett az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakorisága és az akadémiai szféra megítélését is figyelembe veszik a lista összeállításakor.

A rangsor élén alig történt változás, az idén is az egyesült államokbeli és a brit felsőoktatási intézmények tarolnak. Az első helyen - már harmadik éve - a Massachusetts Institute of Technology (MIT) áll, amelyet a Cambridge és az Imperial College London követ. A Harvard - amely 2004 és 2011 között a Cambridge-dzsel felváltva végzett az első helyen - a negyedik helyre csúszott vissza. A tíz legjobb közé került az Oxford, a University College London, a Stanford, a California Institute of Technology, a Princeton és a Yale.

Miért romlott a magyar egyetemek eredménye?

Mert nincs pénz. Bár a kormányfő az elmúlt években többször kijelentette, hogy 2020-ra legalább egy magyar egyetemet a világ kétszáz legjobbja közé kell juttatni, egyelőre az intézmények finanszírozási helyzete és a jogszabályi változások is megakadályozzák az előrelépést. Az eduline-nak több rektor kijelentette, a jelenlegi anyagi helyzet mellett az is csoda, hogy ilyen eredményt el tudnak érni a magyar felsőoktatási intézmények.

"Aki a globális rangsorokban előre akar kerülni, annak publikációs gyárat kell létrehoznia. Publikáció azonban csak kutatásból lesz, kutatás pedig pénzből. Ahogy külföldi kutató is csak akkor jön hozzánk kutatni-tanítani, ha versenyképes fizetést tudunk neki biztosítani" - mondta egy tavaly novemberi konferencián Fábri György egyetemi docens, az ELTE PPK Társadalmi Kommunikáció Kutatócsoportjának vezetője, aki azt is hozzátette: a magyar publikációs teljesítmény javul, és az idegen nyelvű publikációk is egyre meghatározóbbak, de pénz nélkül nem lehet előrébb jutni a rangsorokban.

stiller

Máshol a jogszabályi változások okoznak problémát - korábban több felsőoktatási intézmény rektora jelezte, hogy a publikációs-kutatási eredmények romlani fognak, a 62 évesnél idősebb oktatóknak ugyanis választaniuk kell a fizetés és a nyugdíj közül, így az egyetemek és főiskolák több tucat, kiemelkedő tudományos-kutatási eredményekkel rendelkező oktatót és kutatót veszítenek.

Miben jók a magyar egyetemek?

A QS tematikus felsőoktatási rangsorait februárban hozták nyilvánosságra. A cég öt - társadalomtudományi, bölcsészettudományi, műszaki, orvos- és egészségtudományi, természettudományi - képzési terület harminc oktatási programját vizsgálta, a rangsorok elkészítéséhez a munkáltatói és az akadémiai szféra értékelését, valamint a tudományos munkák idézettségét és számát használták fel.

A legjobb eredményt a CEU érte el, amelynek filozófiai képzését - csakúgy, mint egy évvel korábban - az 51-100. helyre sorolták a QS kutatói, ahogy az intézmény politikatudomány és nemzetközi kapcsolatok képzése is az 51-100. helyig jutott. A modern nyelvtudományi képzések rangsorában a Szegedi Tudományegyetem a 101-150., míg a Debreceni Egyetem a 151-200. helyet szerezte meg.

Reálterületen is jó eredmények születtek: az Eötvös Loránd Tudományegyetem a matematikai képzések listáján a 151-200., a Műegyetem pedig az informatikai és építőmérnöki képzések rangsorában szerezte meg a 151-200. helyezést.