Megjelent a friss felsőoktatási világrangsor: négy magyar egyetem a legjobbak között

A Szegedi Tudományegyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem is felkerült a Quacquarelli Symonds (QS) 2013/2014-es felsőoktatási világrangsorára. A lista élén ismét a Massachusetts Institute of Technology (MIT) áll.

  • Szabó Fruzsina
A magyar egyetemek közül a szegedi vezet az idén
Wikipedia

A magyar felsőoktatási intézmények közül a Szegedi Tudományegyetem érte el a legjobb eredményt: a legfrissebb, kedd délután közzétett QS-világrangsor összeállítói az 501-550. helyre sorolták. Az ELTE megőrizte tavalyi 551-600. helyezését, a Debreceni Egyetem - amely először tavaly került fel a brit cég 800-as listájára - a 601-650., míg a Corvinus a 651-700. helyet szerezte meg. 

Intézmény

2013-as helyezés

2012-es helyezés

2011-es helyezés

2010-es helyezés

Szegedi Tudományegyetem (SZTE)

 501-550.

501-550.

551-600.

451-500.

Budapesti Corvinus Egyetem (BCE)

 651-700.

551-600.

601+

-

Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)

 551-600.

551-600.

501-550.

401-450.

Debreceni Egyetem (DE)

601-650. 

601+

-

-

A QS Quacquarelli Symonds cég 2004 óta minden évben elkészíti a felsőoktatási intézmények világrangsorát, amelyet hat szempont – többek között az oktatók és a hallgatók aránya, az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakorisága, a munkaadók véleménye, a nemzetközi kapcsolatok, a külföldi hallgatók és oktatók száma – alapján állítanak össze.

A top 10-es lista alig-alig változott a 2012-eshez képest: az élen ismét a Massachusetts Institute of Technology (MIT) áll, a 2004 és 2011 között a Harvarddal felváltva az első helyen végző Cambridge azonban a harmadik helyre csúszott vissza az amerikai magánegyetem miatt. A tíz legjobb közé került a University College London, az Imperial College London, az Oxford, a Stanford, a Yale, a Chicagói Egyetem, valamint a Princeton és a CalTech - utóbbi kettő holtversenyben a tizedik.

Magyar egyetemek a tematikus világrangsorokban

A Quacquarelli Symonds májusban bemutatott tematikus rangsoraira is felkerültek a magyarországi egyetemek. A legjobb eredményt a Közép-európai Egyetem (CEU) érte el: a filozófiai képzések 200-as rangsorában az 51-100. helyre sorolták, míg a nemzetközi tanulmányok és a politikatudományi képzések listáján a 42. helyet szerezte meg.

A matematikai képzések rangsorában a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) ért el kiemelkedő eredményt, a 151-200. helyre sorolták, de az intézmény informatikai és építőmérnöki képzései is a top 200-ba kerültek.

A modern nyelvtudományi képzések rangsorában a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem szerzett 151-200. helyezést, utóbbi az angol nyelvi és irodalmi képzések listáján is 151-200. lett, a Pécsi Tudományegyetemmel együtt.

A Debreceni Egyetem főépülete
Túry Gergely

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a földtudományi és az agrárképzések rangsorában szerezte meg a 151-200. helyet, de az agrárterületen erős a Budapesti Corvinus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem is – mindkét intézményt a 151-200. hely közé sorolták.

Leckét kaptak a magyar egyetemek

2020-ra a világ 200 legjobb felsőoktatási intézménye közé kell kerülnie a "nemzeti tudományegyetemeknek", többek között az ELTE-nek, a pécsi, a debreceni és a szegedi egyetemnek - olvasható az Emberi Erőforrások Minisztériumában készített felsőoktatási stratégiában, amelyet a nyár elején hoztak nyilvánosságra, és amelyet a Felsőoktatási Kerekasztal is tárgyalt.

A legjobbak közé kerüléshez azonban - mivel a felsőoktatási rangsorokat többek között az oktatók és a hallgatók aránya, az intézmények hírneve, a nemzetközi együttműködés és a kutatási tevékenység volumene alapján állítják össze - pénz kell, nem is kevés. Ahogy az egy múlt novemberi konferencián elhangzott, a csökkenő állami támogatás mellett esély sincs arra, hogy az intézmények mutatói jobbak legyenek, hiába várja el ezt a kormány.

A bonni egyetem 2010-ben annyi pénzből gazdálkodott, mint amennyi abban az évben a teljes magyar felsőoktatás állami támogatása volt, de a friss QS-rangsorban a 158. helyen végző bécsi egyetem támogatása is körülbelül háromszorosa annak, mint amit az ELTE kapott a Széll Kálmán-terv realizálása előtt, és ugyanez igaz a prágai Károly Egyetemre is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.