Megjelent a friss felsőoktatási világrangsor: négy magyar egyetem a legjobbak között

A magyar egyetemek közül a szegedi vezet az idén

Wikipedia

A magyar felsőoktatási intézmények közül a Szegedi Tudományegyetem érte el a legjobb eredményt: a legfrissebb, kedd délután közzétett QS-világrangsor összeállítói az 501-550. helyre sorolták. Az ELTE megőrizte tavalyi 551-600. helyezését, a Debreceni Egyetem - amely először tavaly került fel a brit cég 800-as listájára - a 601-650., míg a Corvinus a 651-700. helyet szerezte meg. 

A QS Quacquarelli Symonds cég 2004 óta minden évben elkészíti a felsőoktatási intézmények világrangsorát, amelyet hat szempont – többek között az oktatók és a hallgatók aránya, az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakorisága, a munkaadók véleménye, a nemzetközi kapcsolatok, a külföldi hallgatók és oktatók száma – alapján állítanak össze.

A top 10-es lista alig-alig változott a 2012-eshez képest: az élen ismét a Massachusetts Institute of Technology (MIT) áll, a 2004 és 2011 között a Harvarddal felváltva az első helyen végző Cambridge azonban a harmadik helyre csúszott vissza az amerikai magánegyetem miatt. A tíz legjobb közé került a University College London, az Imperial College London, az Oxford, a Stanford, a Yale, a Chicagói Egyetem, valamint a Princeton és a CalTech - utóbbi kettő holtversenyben a tizedik.

Magyar egyetemek a tematikus világrangsorokban

A Quacquarelli Symonds májusban bemutatott tematikus rangsoraira is felkerültek a magyarországi egyetemek. A legjobb eredményt a Közép-európai Egyetem (CEU) érte el: a filozófiai képzések 200-as rangsorában az 51-100. helyre sorolták, míg a nemzetközi tanulmányok és a politikatudományi képzések listáján a 42. helyet szerezte meg.

A matematikai képzések rangsorában a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) ért el kiemelkedő eredményt, a 151-200. helyre sorolták, de az intézmény informatikai és építőmérnöki képzései is a top 200-ba kerültek.

A modern nyelvtudományi képzések rangsorában a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem szerzett 151-200. helyezést, utóbbi az angol nyelvi és irodalmi képzések listáján is 151-200. lett, a Pécsi Tudományegyetemmel együtt.

A Debreceni Egyetem főépülete

Túry Gergely

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a földtudományi és az agrárképzések rangsorában szerezte meg a 151-200. helyet, de az agrárterületen erős a Budapesti Corvinus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem is – mindkét intézményt a 151-200. hely közé sorolták.

Leckét kaptak a magyar egyetemek

2020-ra a világ 200 legjobb felsőoktatási intézménye közé kell kerülnie a "nemzeti tudományegyetemeknek", többek között az ELTE-nek, a pécsi, a debreceni és a szegedi egyetemnek - olvasható az Emberi Erőforrások Minisztériumában készített felsőoktatási stratégiában, amelyet a nyár elején hoztak nyilvánosságra, és amelyet a Felsőoktatási Kerekasztal is tárgyalt.

A legjobbak közé kerüléshez azonban - mivel a felsőoktatási rangsorokat többek között az oktatók és a hallgatók aránya, az intézmények hírneve, a nemzetközi együttműködés és a kutatási tevékenység volumene alapján állítják össze - pénz kell, nem is kevés. Ahogy az egy múlt novemberi konferencián elhangzott, a csökkenő állami támogatás mellett esély sincs arra, hogy az intézmények mutatói jobbak legyenek, hiába várja el ezt a kormány.

A bonni egyetem 2010-ben annyi pénzből gazdálkodott, mint amennyi abban az évben a teljes magyar felsőoktatás állami támogatása volt, de a friss QS-rangsorban a 158. helyen végző bécsi egyetem támogatása is körülbelül háromszorosa annak, mint amit az ELTE kapott a Széll Kálmán-terv realizálása előtt, és ugyanez igaz a prágai Károly Egyetemre is.