A tandíj és a diákhitel nem keverendő össze - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben, az azonnali...
A tandíj és a diákhitel nem keverendő össze - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben, az azonnali kérdések és válaszok órájában, a jobbikos Dúró Dóra kérdésére.
Az ellenzéki képviselő arra hívta fel a kormányfő figyelmét, hogy a 2008-as népszavazás előtt a tandíj eltörlése mellett kampányolt, és azt mondta, sosem nyugszik bele, hogy Magyarországon tandíj zárja el a gyermekek elől a felemelkedés lehetőségét, kormányra kerülve viszont a tandíj "általánossá tételét helyezi kilátásba".
Válaszában a miniszterelnök felsorolta a fiatalok magyarországi munkavállalása érdekében hozott kormányzati intézkedéseket, közte a munkahelyvédelmi akciótervet, majd kijelentette: "tandíj nem lesz, semmilyen fizetési kötelezettség nem zárhatja el egyetlen fiatal előtt sem a felemelkedés útját". A kormány diákhitelen és állami ösztöndíjon keresztül minden egyes diákot támogatásban részesít - tette hozzá.
Dúró Dóra szerint azonban lehet önköltségnek nevezni a tandíjnak, "attól még a társadalmi hatása ugyanaz lesz, mintha tandíjnak neveznénk". A politikus ezután átadta Orbán Viktornak a Jobbik ifjúsági tagozatának a diákhitelről szóló kiadványát.
Orbán Viktor viszonválaszában azt mondta, "a tandíj az a fizetendő összeg, amelyet ha a diák nem tud letenni, nem járhat iskolába". Ezzel szemben - folytatta - a diákhitel olyan rendszer, amellyel "mindenki járhat iskolába, a tanításának költségeit az állam előre kifizeti", a visszafizetést pedig halasztottan, nagyon alacsony kamattal teszi lehetővé. "A tandíj és a diákhitel nem keverendő össze. Meg fogják látni, a végén több magyar diák jár majd iskolába az új rendszerben, mint járt a régiben" - fogalmazott a miniszterelnök.
Osztolykán Ágnes (LMP) szintén a tandíjjal kapcsolatban szólalt fel. Felhívta a figyelmet arra, hogy idén 22 százalékkal, 32 ezerrel csökkent a felsőoktatásba felvételizők száma. Emlékeztetett a miniszterelnök által 1998-ban elmondottakra, miszerint nem fordítanak hátat a tanulni vágyó fiataloknak, és azt is kijelentette: a nehéz sorsú diákoknak nincs lehetőségük bejutni a felsőoktatásba.
Orbán Viktor válaszában hangsúlyozta: sem falusiak, sem cigányok nincsenek kizárva a felsőoktatásból. Becsapásnak nevezte azonban azt, ha olyan képzést nyújtanak a diákoknak, amellyel a végzettek nem tudnak elhelyezkedni. Kijelentette: a kormány tiszta vizet önt a pohárba az által, hogy azt kívánja tanítani, aminek értelme van. A miniszterelnök minden falusi, minden cigány és nem cigány származású diákot arra biztatott, hogy tanuljon a felsőoktatásban.
A nehéz sorsú fiatalok felsőoktatásba jutásának nehézségeiről szólva közölte: érti a problémát, de mint mondta, a bekerülési ponthatárt a felsőoktatás világa határozta meg. Azt üzente ezen embereknek, hogy ha be tudnak kerülni egy egyetemre vagy főiskolára, a taníttatásért nem kell fizetni, mert azt a Diákhitel Központ automatikusan átutalja.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
