Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A tandíj és a diákhitel nem keverendő össze - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben, az azonnali...

A tandíj és a diákhitel nem keverendő össze - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben, az azonnali kérdések és válaszok órájában, a jobbikos Dúró Dóra kérdésére.
Az ellenzéki képviselő arra hívta fel a kormányfő figyelmét, hogy a 2008-as népszavazás előtt a tandíj eltörlése mellett kampányolt, és azt mondta, sosem nyugszik bele, hogy Magyarországon tandíj zárja el a gyermekek elől a felemelkedés lehetőségét, kormányra kerülve viszont a tandíj "általánossá tételét helyezi kilátásba".
Válaszában a miniszterelnök felsorolta a fiatalok magyarországi munkavállalása érdekében hozott kormányzati intézkedéseket, közte a munkahelyvédelmi akciótervet, majd kijelentette: "tandíj nem lesz, semmilyen fizetési kötelezettség nem zárhatja el egyetlen fiatal előtt sem a felemelkedés útját". A kormány diákhitelen és állami ösztöndíjon keresztül minden egyes diákot támogatásban részesít - tette hozzá.
Dúró Dóra szerint azonban lehet önköltségnek nevezni a tandíjnak, "attól még a társadalmi hatása ugyanaz lesz, mintha tandíjnak neveznénk". A politikus ezután átadta Orbán Viktornak a Jobbik ifjúsági tagozatának a diákhitelről szóló kiadványát.
Orbán Viktor viszonválaszában azt mondta, "a tandíj az a fizetendő összeg, amelyet ha a diák nem tud letenni, nem járhat iskolába". Ezzel szemben - folytatta - a diákhitel olyan rendszer, amellyel "mindenki járhat iskolába, a tanításának költségeit az állam előre kifizeti", a visszafizetést pedig halasztottan, nagyon alacsony kamattal teszi lehetővé. "A tandíj és a diákhitel nem keverendő össze. Meg fogják látni, a végén több magyar diák jár majd iskolába az új rendszerben, mint járt a régiben" - fogalmazott a miniszterelnök.
Osztolykán Ágnes (LMP) szintén a tandíjjal kapcsolatban szólalt fel. Felhívta a figyelmet arra, hogy idén 22 százalékkal, 32 ezerrel csökkent a felsőoktatásba felvételizők száma. Emlékeztetett a miniszterelnök által 1998-ban elmondottakra, miszerint nem fordítanak hátat a tanulni vágyó fiataloknak, és azt is kijelentette: a nehéz sorsú diákoknak nincs lehetőségük bejutni a felsőoktatásba.
Orbán Viktor válaszában hangsúlyozta: sem falusiak, sem cigányok nincsenek kizárva a felsőoktatásból. Becsapásnak nevezte azonban azt, ha olyan képzést nyújtanak a diákoknak, amellyel a végzettek nem tudnak elhelyezkedni. Kijelentette: a kormány tiszta vizet önt a pohárba az által, hogy azt kívánja tanítani, aminek értelme van. A miniszterelnök minden falusi, minden cigány és nem cigány származású diákot arra biztatott, hogy tanuljon a felsőoktatásban.
A nehéz sorsú fiatalok felsőoktatásba jutásának nehézségeiről szólva közölte: érti a problémát, de mint mondta, a bekerülési ponthatárt a felsőoktatás világa határozta meg. Azt üzente ezen embereknek, hogy ha be tudnak kerülni egy egyetemre vagy főiskolára, a taníttatásért nem kell fizetni, mert azt a Diákhitel Központ automatikusan átutalja.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.