A tandíj és a diákhitel nem keverendő össze - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben, az azonnali...
A tandíj és a diákhitel nem keverendő össze - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben, az azonnali kérdések és válaszok órájában, a jobbikos Dúró Dóra kérdésére.
Az ellenzéki képviselő arra hívta fel a kormányfő figyelmét, hogy a 2008-as népszavazás előtt a tandíj eltörlése mellett kampányolt, és azt mondta, sosem nyugszik bele, hogy Magyarországon tandíj zárja el a gyermekek elől a felemelkedés lehetőségét, kormányra kerülve viszont a tandíj "általánossá tételét helyezi kilátásba".
Válaszában a miniszterelnök felsorolta a fiatalok magyarországi munkavállalása érdekében hozott kormányzati intézkedéseket, közte a munkahelyvédelmi akciótervet, majd kijelentette: "tandíj nem lesz, semmilyen fizetési kötelezettség nem zárhatja el egyetlen fiatal előtt sem a felemelkedés útját". A kormány diákhitelen és állami ösztöndíjon keresztül minden egyes diákot támogatásban részesít - tette hozzá.
Dúró Dóra szerint azonban lehet önköltségnek nevezni a tandíjnak, "attól még a társadalmi hatása ugyanaz lesz, mintha tandíjnak neveznénk". A politikus ezután átadta Orbán Viktornak a Jobbik ifjúsági tagozatának a diákhitelről szóló kiadványát.
Orbán Viktor viszonválaszában azt mondta, "a tandíj az a fizetendő összeg, amelyet ha a diák nem tud letenni, nem járhat iskolába". Ezzel szemben - folytatta - a diákhitel olyan rendszer, amellyel "mindenki járhat iskolába, a tanításának költségeit az állam előre kifizeti", a visszafizetést pedig halasztottan, nagyon alacsony kamattal teszi lehetővé. "A tandíj és a diákhitel nem keverendő össze. Meg fogják látni, a végén több magyar diák jár majd iskolába az új rendszerben, mint járt a régiben" - fogalmazott a miniszterelnök.
Osztolykán Ágnes (LMP) szintén a tandíjjal kapcsolatban szólalt fel. Felhívta a figyelmet arra, hogy idén 22 százalékkal, 32 ezerrel csökkent a felsőoktatásba felvételizők száma. Emlékeztetett a miniszterelnök által 1998-ban elmondottakra, miszerint nem fordítanak hátat a tanulni vágyó fiataloknak, és azt is kijelentette: a nehéz sorsú diákoknak nincs lehetőségük bejutni a felsőoktatásba.
Orbán Viktor válaszában hangsúlyozta: sem falusiak, sem cigányok nincsenek kizárva a felsőoktatásból. Becsapásnak nevezte azonban azt, ha olyan képzést nyújtanak a diákoknak, amellyel a végzettek nem tudnak elhelyezkedni. Kijelentette: a kormány tiszta vizet önt a pohárba az által, hogy azt kívánja tanítani, aminek értelme van. A miniszterelnök minden falusi, minden cigány és nem cigány származású diákot arra biztatott, hogy tanuljon a felsőoktatásban.
A nehéz sorsú fiatalok felsőoktatásba jutásának nehézségeiről szólva közölte: érti a problémát, de mint mondta, a bekerülési ponthatárt a felsőoktatás világa határozta meg. Azt üzente ezen embereknek, hogy ha be tudnak kerülni egy egyetemre vagy főiskolára, a taníttatásért nem kell fizetni, mert azt a Diákhitel Központ automatikusan átutalja.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
