Orbán Viktor szerint nincs tandíj, és a "falusiak sincsenek kizárva" a felsőoktatásból

A tandíj és a diákhitel nem keverendő össze - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben, az azonnali...

  • MTI
Túry Gergely

A tandíj és a diákhitel nem keverendő össze - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben, az azonnali kérdések és válaszok órájában, a jobbikos Dúró Dóra kérdésére.

Az ellenzéki képviselő arra hívta fel a kormányfő figyelmét, hogy a 2008-as népszavazás előtt a tandíj eltörlése mellett kampányolt, és azt mondta, sosem nyugszik bele, hogy Magyarországon tandíj zárja el a gyermekek elől a felemelkedés lehetőségét, kormányra kerülve viszont a tandíj "általánossá tételét helyezi kilátásba".

Válaszában a miniszterelnök felsorolta a fiatalok magyarországi munkavállalása érdekében hozott kormányzati intézkedéseket, közte a munkahelyvédelmi akciótervet, majd kijelentette: "tandíj nem lesz, semmilyen fizetési kötelezettség nem zárhatja el egyetlen fiatal előtt sem a felemelkedés útját". A kormány diákhitelen és állami ösztöndíjon keresztül minden egyes diákot támogatásban részesít - tette hozzá.

Dúró Dóra szerint azonban lehet önköltségnek nevezni a tandíjnak, "attól még a társadalmi hatása ugyanaz lesz, mintha tandíjnak neveznénk". A politikus ezután átadta Orbán Viktornak a Jobbik ifjúsági tagozatának a diákhitelről szóló kiadványát.

Orbán Viktor viszonválaszában azt mondta, "a tandíj az a fizetendő összeg, amelyet ha a diák nem tud letenni, nem járhat iskolába". Ezzel szemben - folytatta - a diákhitel olyan rendszer, amellyel "mindenki járhat iskolába, a tanításának költségeit az állam előre kifizeti", a visszafizetést pedig halasztottan, nagyon alacsony kamattal teszi lehetővé. "A tandíj és a diákhitel nem keverendő össze. Meg fogják látni, a végén több magyar diák jár majd iskolába az új rendszerben, mint járt a régiben" - fogalmazott a miniszterelnök.

Osztolykán Ágnes (LMP) szintén a tandíjjal kapcsolatban szólalt fel. Felhívta a figyelmet arra, hogy idén 22 százalékkal, 32 ezerrel csökkent a felsőoktatásba felvételizők száma. Emlékeztetett a miniszterelnök által 1998-ban elmondottakra, miszerint nem fordítanak hátat a tanulni vágyó fiataloknak, és azt is kijelentette: a nehéz sorsú diákoknak nincs lehetőségük bejutni a felsőoktatásba. 

Orbán Viktor válaszában hangsúlyozta: sem falusiak, sem cigányok nincsenek kizárva a felsőoktatásból. Becsapásnak nevezte azonban azt, ha olyan képzést nyújtanak a diákoknak, amellyel a végzettek nem tudnak elhelyezkedni. Kijelentette: a kormány tiszta vizet önt a pohárba az által, hogy azt kívánja tanítani, aminek értelme van. A miniszterelnök minden falusi, minden cigány és nem cigány származású diákot arra biztatott, hogy tanuljon a felsőoktatásban. 

A nehéz sorsú fiatalok felsőoktatásba jutásának nehézségeiről szólva közölte: érti a problémát, de mint mondta, a bekerülési ponthatárt a felsőoktatás világa határozta meg. Azt üzente ezen embereknek, hogy ha be tudnak kerülni egy egyetemre vagy főiskolára, a taníttatásért nem kell fizetni, mert azt a Diákhitel Központ automatikusan átutalja.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.