"Mára nyilvánvalóvá vált, hogy Klinghammer István felsőoktatási államtitkártól a kormányzat nem érdemi reformot várt...
"Mára nyilvánvalóvá vált, hogy Klinghammer István felsőoktatási államtitkártól a kormányzat nem érdemi reformot várt, hanem csupán azt, hogy a választásokig pacifikálja a politikailag érzékeny felsőoktatási ágazatot. A Klinghammer-féle stratégiával és a Felsőoktatási Kerekasztallal foglalkozó kormányzati kommunikáció sikeresen terelte el a figyelmet a valódi folyamatról: a drasztikus forráskivonás drámájáról és az egyetemi autonómia felszámolásáról" - így reagált az Oktatói és Hallgatói Hálózat arra, hogy a kormány szerdán nem fogadta el az államtitkár és szakértői csapata által jegyzett felsőoktatási stratégiát.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Giró-Szász András kormányszóvivő szerdán úgy nyilatkozott: a kormány tárgyalta a Felsőoktatási Kerekasztal eddigi munkájáról szóló jelentést, de több kérdés is megfogalmazódott. Ezért a kormány az illetékes tárcákat megbízta azzal, hogy háttértanulmányokat állítson össze ezekről a kérdésekről, és ha ezek elkészültek, remények szerint december folyamán ismét tárgyalhatja a kabinet a jelentést.
Az Oktatói és a Hallgatói Hálózat szerint azzal, hogy a kormányszóvivő sajtótájékoztatón Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is jelen volt, "a kormány demonstrálta, hogy a felsőoktatás ügyében az iparkamara véleménye többet nyom a latban, mint a szakállamtitkáré".
A Felsőoktatási Kerekasztal a szeptember 20-i ülésén nagy többséggel, 10:1 arányban fogadta el a felsőoktatási stratégiát. A dokumentumot egyedül a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nem támogatta, a Népszabadság november elején egyenesen arról írt, hogy Parragh László és Maruzsa Zoltán felsőoktatási helyettes államtitkár is "meg akarja fúrni" a stratégiában leírtak megvalósítását.
"A felsőoktatási államtitkárság előremutató és avítt, központosító elképzelések különös koktélját kínáló stratégiáját egy korábbi nyilatkozatunkban mi is keményen bíráltuk. De a Klinghammer-féle koncepciónál még sokkal rosszabb helyzetet teremtene, ha az iparkamara következetesen maradi, szakszerűtlen, szűklátókörű elképzelései érvényesülnének, amelyek a felsőoktatást közvetlenül alárendelnék rövidtávú vállalati érdekeknek" - írja a két szervezet.
"A kormány megszorító intézkedései visszafordíthatatlan romboláshoz vezettek a felsőoktatásban. Sok intézmény a csőd szélén áll, sok helyütt nem tudják kifizetni a dolgozók bérét, a hallgatói ösztöndíjakat vagy a közüzemi számlákat. Országszerte zajlanak a tömeges elbocsátások, kényszernyugdíjazások, ami az oktatás és a kutatás minőségének romlásához, szakok, szakirányok, tanszékek megszűnéséhez, akár egész karok bezárásához vezetett és fog még vezetni a közeljövőben. A források visszapótlására tett ígéretek nem teljesültek, sőt ismét zárolásokkal sújtja a kormány a felsőoktatást" - olvasható a közleményben.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
