Odacsapott a HaHa és az OHA: "nem Klinghammer, hanem Parragh véleménye számít"

"Mára nyilvánvalóvá vált, hogy Klinghammer István felsőoktatási államtitkártól a kormányzat nem érdemi reformot várt...

  • Eduline
Parragh László, az iparkamara elnöke. Nem az államtitkár, hanem ő irányít, ha felsőoktatásról van szó?
Stiller Ákos

"Mára nyilvánvalóvá vált, hogy Klinghammer István felsőoktatási államtitkártól a kormányzat nem érdemi reformot várt, hanem csupán azt, hogy a választásokig pacifikálja a politikailag érzékeny felsőoktatási ágazatot. A Klinghammer-féle stratégiával és a Felsőoktatási Kerekasztallal foglalkozó kormányzati kommunikáció sikeresen terelte el a figyelmet a valódi folyamatról: a drasztikus forráskivonás drámájáról és az egyetemi autonómia felszámolásáról" - így reagált az Oktatói és Hallgatói Hálózat arra, hogy a kormány szerdán nem fogadta el az államtitkár és szakértői csapata által jegyzett felsőoktatási stratégiát.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Giró-Szász András kormányszóvivő szerdán úgy nyilatkozott: a kormány tárgyalta a Felsőoktatási Kerekasztal eddigi munkájáról szóló jelentést, de több kérdés is megfogalmazódott. Ezért a kormány az illetékes tárcákat megbízta azzal, hogy háttértanulmányokat állítson össze ezekről a kérdésekről, és ha ezek elkészültek, remények szerint december folyamán ismét tárgyalhatja a kabinet a jelentést.

Az Oktatói és a Hallgatói Hálózat szerint azzal, hogy a kormányszóvivő sajtótájékoztatón Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is jelen volt, "a kormány demonstrálta, hogy a felsőoktatás ügyében az iparkamara véleménye többet nyom a latban, mint a szakállamtitkáré".

A Felsőoktatási Kerekasztal a szeptember 20-i ülésén nagy többséggel, 10:1 arányban fogadta el a felsőoktatási stratégiát. A dokumentumot egyedül a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nem támogatta, a Népszabadság november elején egyenesen arról írt, hogy Parragh László és Maruzsa Zoltán felsőoktatási helyettes államtitkár is "meg akarja fúrni" a stratégiában leírtak megvalósítását.

"A felsőoktatási államtitkárság előremutató és avítt, központosító elképzelések különös koktélját kínáló stratégiáját egy korábbi nyilatkozatunkban mi is keményen bíráltuk. De a Klinghammer-féle koncepciónál még sokkal rosszabb helyzetet teremtene, ha az iparkamara következetesen maradi, szakszerűtlen, szűklátókörű elképzelései érvényesülnének, amelyek a felsőoktatást közvetlenül alárendelnék rövidtávú vállalati érdekeknek" - írja a két szervezet.

"A kormány megszorító intézkedései visszafordíthatatlan romboláshoz vezettek a felsőoktatásban. Sok intézmény a csőd szélén áll, sok helyütt nem tudják kifizetni a dolgozók bérét, a hallgatói ösztöndíjakat vagy a közüzemi számlákat. Országszerte zajlanak a tömeges elbocsátások, kényszernyugdíjazások, ami az oktatás és a kutatás minőségének romlásához, szakok, szakirányok, tanszékek megszűnéséhez, akár egész karok bezárásához vezetett és fog még vezetni a közeljövőben. A források visszapótlására tett ígéretek nem teljesültek, sőt ismét zárolásokkal sújtja a kormány a felsőoktatást" - olvasható a közleményben.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.