Odacsapott a HaHa és az OHA: "nem Klinghammer, hanem Parragh véleménye számít"

"Mára nyilvánvalóvá vált, hogy Klinghammer István felsőoktatási államtitkártól a kormányzat nem érdemi reformot várt...

  • Eduline
Parragh László, az iparkamara elnöke. Nem az államtitkár, hanem ő irányít, ha felsőoktatásról van szó?
Stiller Ákos

"Mára nyilvánvalóvá vált, hogy Klinghammer István felsőoktatási államtitkártól a kormányzat nem érdemi reformot várt, hanem csupán azt, hogy a választásokig pacifikálja a politikailag érzékeny felsőoktatási ágazatot. A Klinghammer-féle stratégiával és a Felsőoktatási Kerekasztallal foglalkozó kormányzati kommunikáció sikeresen terelte el a figyelmet a valódi folyamatról: a drasztikus forráskivonás drámájáról és az egyetemi autonómia felszámolásáról" - így reagált az Oktatói és Hallgatói Hálózat arra, hogy a kormány szerdán nem fogadta el az államtitkár és szakértői csapata által jegyzett felsőoktatási stratégiát.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Giró-Szász András kormányszóvivő szerdán úgy nyilatkozott: a kormány tárgyalta a Felsőoktatási Kerekasztal eddigi munkájáról szóló jelentést, de több kérdés is megfogalmazódott. Ezért a kormány az illetékes tárcákat megbízta azzal, hogy háttértanulmányokat állítson össze ezekről a kérdésekről, és ha ezek elkészültek, remények szerint december folyamán ismét tárgyalhatja a kabinet a jelentést.

Az Oktatói és a Hallgatói Hálózat szerint azzal, hogy a kormányszóvivő sajtótájékoztatón Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is jelen volt, "a kormány demonstrálta, hogy a felsőoktatás ügyében az iparkamara véleménye többet nyom a latban, mint a szakállamtitkáré".

A Felsőoktatási Kerekasztal a szeptember 20-i ülésén nagy többséggel, 10:1 arányban fogadta el a felsőoktatási stratégiát. A dokumentumot egyedül a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nem támogatta, a Népszabadság november elején egyenesen arról írt, hogy Parragh László és Maruzsa Zoltán felsőoktatási helyettes államtitkár is "meg akarja fúrni" a stratégiában leírtak megvalósítását.

"A felsőoktatási államtitkárság előremutató és avítt, központosító elképzelések különös koktélját kínáló stratégiáját egy korábbi nyilatkozatunkban mi is keményen bíráltuk. De a Klinghammer-féle koncepciónál még sokkal rosszabb helyzetet teremtene, ha az iparkamara következetesen maradi, szakszerűtlen, szűklátókörű elképzelései érvényesülnének, amelyek a felsőoktatást közvetlenül alárendelnék rövidtávú vállalati érdekeknek" - írja a két szervezet.

"A kormány megszorító intézkedései visszafordíthatatlan romboláshoz vezettek a felsőoktatásban. Sok intézmény a csőd szélén áll, sok helyütt nem tudják kifizetni a dolgozók bérét, a hallgatói ösztöndíjakat vagy a közüzemi számlákat. Országszerte zajlanak a tömeges elbocsátások, kényszernyugdíjazások, ami az oktatás és a kutatás minőségének romlásához, szakok, szakirányok, tanszékek megszűnéséhez, akár egész karok bezárásához vezetett és fog még vezetni a közeljövőben. A források visszapótlására tett ígéretek nem teljesültek, sőt ismét zárolásokkal sújtja a kormány a felsőoktatást" - olvasható a közleményben.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.