Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
"Mára nyilvánvalóvá vált, hogy Klinghammer István felsőoktatási államtitkártól a kormányzat nem érdemi reformot várt...

"Mára nyilvánvalóvá vált, hogy Klinghammer István felsőoktatási államtitkártól a kormányzat nem érdemi reformot várt, hanem csupán azt, hogy a választásokig pacifikálja a politikailag érzékeny felsőoktatási ágazatot. A Klinghammer-féle stratégiával és a Felsőoktatási Kerekasztallal foglalkozó kormányzati kommunikáció sikeresen terelte el a figyelmet a valódi folyamatról: a drasztikus forráskivonás drámájáról és az egyetemi autonómia felszámolásáról" - így reagált az Oktatói és Hallgatói Hálózat arra, hogy a kormány szerdán nem fogadta el az államtitkár és szakértői csapata által jegyzett felsőoktatási stratégiát.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Giró-Szász András kormányszóvivő szerdán úgy nyilatkozott: a kormány tárgyalta a Felsőoktatási Kerekasztal eddigi munkájáról szóló jelentést, de több kérdés is megfogalmazódott. Ezért a kormány az illetékes tárcákat megbízta azzal, hogy háttértanulmányokat állítson össze ezekről a kérdésekről, és ha ezek elkészültek, remények szerint december folyamán ismét tárgyalhatja a kabinet a jelentést.
Az Oktatói és a Hallgatói Hálózat szerint azzal, hogy a kormányszóvivő sajtótájékoztatón Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is jelen volt, "a kormány demonstrálta, hogy a felsőoktatás ügyében az iparkamara véleménye többet nyom a latban, mint a szakállamtitkáré".
A Felsőoktatási Kerekasztal a szeptember 20-i ülésén nagy többséggel, 10:1 arányban fogadta el a felsőoktatási stratégiát. A dokumentumot egyedül a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nem támogatta, a Népszabadság november elején egyenesen arról írt, hogy Parragh László és Maruzsa Zoltán felsőoktatási helyettes államtitkár is "meg akarja fúrni" a stratégiában leírtak megvalósítását.
"A felsőoktatási államtitkárság előremutató és avítt, központosító elképzelések különös koktélját kínáló stratégiáját egy korábbi nyilatkozatunkban mi is keményen bíráltuk. De a Klinghammer-féle koncepciónál még sokkal rosszabb helyzetet teremtene, ha az iparkamara következetesen maradi, szakszerűtlen, szűklátókörű elképzelései érvényesülnének, amelyek a felsőoktatást közvetlenül alárendelnék rövidtávú vállalati érdekeknek" - írja a két szervezet.
"A kormány megszorító intézkedései visszafordíthatatlan romboláshoz vezettek a felsőoktatásban. Sok intézmény a csőd szélén áll, sok helyütt nem tudják kifizetni a dolgozók bérét, a hallgatói ösztöndíjakat vagy a közüzemi számlákat. Országszerte zajlanak a tömeges elbocsátások, kényszernyugdíjazások, ami az oktatás és a kutatás minőségének romlásához, szakok, szakirányok, tanszékek megszűnéséhez, akár egész karok bezárásához vezetett és fog még vezetni a közeljövőben. A források visszapótlására tett ígéretek nem teljesültek, sőt ismét zárolásokkal sújtja a kormány a felsőoktatást" - olvasható a közleményben.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.