"Mára nyilvánvalóvá vált, hogy Klinghammer István felsőoktatási államtitkártól a kormányzat nem érdemi reformot várt...
"Mára nyilvánvalóvá vált, hogy Klinghammer István felsőoktatási államtitkártól a kormányzat nem érdemi reformot várt, hanem csupán azt, hogy a választásokig pacifikálja a politikailag érzékeny felsőoktatási ágazatot. A Klinghammer-féle stratégiával és a Felsőoktatási Kerekasztallal foglalkozó kormányzati kommunikáció sikeresen terelte el a figyelmet a valódi folyamatról: a drasztikus forráskivonás drámájáról és az egyetemi autonómia felszámolásáról" - így reagált az Oktatói és Hallgatói Hálózat arra, hogy a kormány szerdán nem fogadta el az államtitkár és szakértői csapata által jegyzett felsőoktatási stratégiát.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Giró-Szász András kormányszóvivő szerdán úgy nyilatkozott: a kormány tárgyalta a Felsőoktatási Kerekasztal eddigi munkájáról szóló jelentést, de több kérdés is megfogalmazódott. Ezért a kormány az illetékes tárcákat megbízta azzal, hogy háttértanulmányokat állítson össze ezekről a kérdésekről, és ha ezek elkészültek, remények szerint december folyamán ismét tárgyalhatja a kabinet a jelentést.
Az Oktatói és a Hallgatói Hálózat szerint azzal, hogy a kormányszóvivő sajtótájékoztatón Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is jelen volt, "a kormány demonstrálta, hogy a felsőoktatás ügyében az iparkamara véleménye többet nyom a latban, mint a szakállamtitkáré".
A Felsőoktatási Kerekasztal a szeptember 20-i ülésén nagy többséggel, 10:1 arányban fogadta el a felsőoktatási stratégiát. A dokumentumot egyedül a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nem támogatta, a Népszabadság november elején egyenesen arról írt, hogy Parragh László és Maruzsa Zoltán felsőoktatási helyettes államtitkár is "meg akarja fúrni" a stratégiában leírtak megvalósítását.
"A felsőoktatási államtitkárság előremutató és avítt, központosító elképzelések különös koktélját kínáló stratégiáját egy korábbi nyilatkozatunkban mi is keményen bíráltuk. De a Klinghammer-féle koncepciónál még sokkal rosszabb helyzetet teremtene, ha az iparkamara következetesen maradi, szakszerűtlen, szűklátókörű elképzelései érvényesülnének, amelyek a felsőoktatást közvetlenül alárendelnék rövidtávú vállalati érdekeknek" - írja a két szervezet.
"A kormány megszorító intézkedései visszafordíthatatlan romboláshoz vezettek a felsőoktatásban. Sok intézmény a csőd szélén áll, sok helyütt nem tudják kifizetni a dolgozók bérét, a hallgatói ösztöndíjakat vagy a közüzemi számlákat. Országszerte zajlanak a tömeges elbocsátások, kényszernyugdíjazások, ami az oktatás és a kutatás minőségének romlásához, szakok, szakirányok, tanszékek megszűnéséhez, akár egész karok bezárásához vezetett és fog még vezetni a közeljövőben. A források visszapótlására tett ígéretek nem teljesültek, sőt ismét zárolásokkal sújtja a kormány a felsőoktatást" - olvasható a közleményben.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
