Nem rossz ötlet, hogy az emelt szintű érettségi a felvételi előfeltétele legyen, de ez még nem oldja meg a...
Nem rossz ötlet, hogy az emelt szintű érettségi a felvételi előfeltétele legyen, de ez még nem oldja meg a lemorzsolódás problémáját - mondta a Rádió88-nak Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora. Klinghammer István felsőoktatási államtitkár április elején beszélt arról, hogy be kell vezetni az emelt szintű érettségihez kötött felsőoktatási felvételit, az ötlettel a rektorok nagy része egyetért.
A szegedcafe.hu összefoglalója szerint Szabó Gábor szerint olyan felvételi rendszer kell, amely valóban azokat a kompetenciákat méri, amelyektől a hallgatók sikeresek lesznek a felsőoktatásban.
Az egyetem öt éve írat különböző képzőhelyeken tesztet fizikából és kémiából. Azt tapasztalták, hogy nagyon gyenge az összefüggés a teszteredmény és a felvételi pontszám között. A rektor szerint nem igaz, hogy a ponthatár emelése mindent megold. Ennek oka, hogy az érettségi mást mér, mint amire az egyetemeken szükség van, az egyetem ugyanis már a munkaerőpiacra dolgozik – tette hozzá.
Szabó Gábor szerint "az emelt szintű érettségi egy fokkal jobban méri azt, amit kellene, de az igazi megoldás az lenne, ha alapjaiban átgondolnánk a felvételi rendszert. Fontos lenne, hogy a kritériumok, amelyek alapján valaki bekerül a felsőoktatásba, jósolják meg a felsőoktatásbeli várható sikerességét".
A rektor szerint a jelenlegi rendszer gyakran becsapja a diákokat, mert sok esetben előfordul, hogy jó jegyekkel, sok ponttal érkeznek diákok egy-egy szakra, miközben valójában alkalmatlanok arra, hogy ott tanuljanak. Jó példaként említette az az amerikai Student Attitude Test (SAT) rendszerét, amely az egyetem elvégzésének valószínűségét méri.
A felsőoktatás átalakításának ütemezésével kapcsolatban Szabó Gábor elmondta: szerinte olyan változásokat nem szabad bevezetni, amelyekre nem adnak legalább két év felkészülési időt. Ezt egyébként a hatályos jogszabály is megköveteli. “Tizenegyedikes korában egy diák még hozhat döntéseket, és korrigálhatja pályáját a felvételi változásai alapján. Az emelt szintű érettségi viszont éppen olyan, hogy végzősként már nem lehet érdemi döntést hozni” – tette hozzá.
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál.
