Kötelező emelt szintű érettségi: a szegedi rektor szerint át kell alakítani a felvételit

Nem rossz ötlet, hogy az emelt szintű érettségi a felvételi előfeltétele legyen, de ez még nem oldja meg a...

  • Eduline
MTI Fotó: Marjai János

Nem rossz ötlet, hogy az emelt szintű érettségi a felvételi előfeltétele legyen, de ez még nem oldja meg a lemorzsolódás problémáját - mondta a Rádió88-nak Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora. Klinghammer István felsőoktatási államtitkár április elején beszélt arról, hogy be kell vezetni az emelt szintű érettségihez kötött felsőoktatási felvételit, az ötlettel a rektorok nagy része egyetért.

szegedcafe.hu összefoglalója szerint Szabó Gábor szerint olyan felvételi rendszer kell, amely valóban azokat a kompetenciákat méri, amelyektől a hallgatók sikeresek lesznek a felsőoktatásban.

Az egyetem öt éve írat különböző képzőhelyeken tesztet fizikából és kémiából. Azt tapasztalták, hogy nagyon gyenge az összefüggés a teszteredmény és a felvételi pontszám között. A rektor szerint nem igaz, hogy a ponthatár emelése mindent megold. Ennek oka, hogy az érettségi mást mér, mint amire az egyetemeken szükség van, az egyetem ugyanis már a munkaerőpiacra dolgozik – tette hozzá.

Szabó Gábor szerint "az emelt szintű érettségi egy fokkal jobban méri azt, amit kellene, de az igazi megoldás az lenne, ha alapjaiban átgondolnánk a felvételi rendszert. Fontos lenne, hogy a kritériumok, amelyek alapján valaki bekerül a felsőoktatásba, jósolják meg a felsőoktatásbeli várható sikerességét".

A rektor szerint a jelenlegi rendszer gyakran becsapja a diákokat, mert sok esetben előfordul, hogy jó jegyekkel, sok ponttal érkeznek diákok egy-egy szakra, miközben valójában alkalmatlanok arra, hogy ott tanuljanak. Jó példaként említette az az amerikai Student Attitude Test (SAT) rendszerét, amely az egyetem elvégzésének valószínűségét méri.

A felsőoktatás átalakításának ütemezésével kapcsolatban Szabó Gábor elmondta: szerinte olyan változásokat nem szabad bevezetni, amelyekre nem adnak legalább két év felkészülési időt. Ezt egyébként a hatályos jogszabály is megköveteli. “Tizenegyedikes korában egy diák még hozhat döntéseket, és korrigálhatja pályáját a felvételi változásai alapján. Az emelt szintű érettségi viszont éppen olyan, hogy végzősként már nem lehet érdemi döntést hozni” – tette hozzá.

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Hankó Balázs: „politikai célú tisztogatás” kezdődött a szakképzésben

Jövőre átalakul a szakképzési centrumok vezetése, megszűnik a jelenlegi kettős vezetési modell, a mostani főigazgatók és kancellárok megbízatása pedig december végén automatikusan megszűnik. Hankó Balázs ezt „politikai célú tisztogatásnak” nevezte, az egyetemeket érintő változásokat pedig élesen bírálta. A Demokratának adott interjújában az NKA-botrány kapcsán arról is beszélt, hogy próbál lélekben felkészülni arra, hogy akár börtönbe kerülhet.