Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
MTI Fotó: Marjai János
Nem rossz ötlet, hogy az emelt szintű érettségi a felvételi előfeltétele legyen, de ez még nem oldja meg a lemorzsolódás problémáját - mondta a Rádió88-nak Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora. Klinghammer István felsőoktatási államtitkár április elején beszélt arról, hogy be kell vezetni az emelt szintű érettségihez kötött felsőoktatási felvételit, az ötlettel a rektorok nagy része egyetért.
A szegedcafe.hu összefoglalója szerint Szabó Gábor szerint olyan felvételi rendszer kell, amely valóban azokat a kompetenciákat méri, amelyektől a hallgatók sikeresek lesznek a felsőoktatásban.
Az egyetem öt éve írat különböző képzőhelyeken tesztet fizikából és kémiából. Azt tapasztalták, hogy nagyon gyenge az összefüggés a teszteredmény és a felvételi pontszám között. A rektor szerint nem igaz, hogy a ponthatár emelése mindent megold. Ennek oka, hogy az érettségi mást mér, mint amire az egyetemeken szükség van, az egyetem ugyanis már a munkaerőpiacra dolgozik – tette hozzá.
Szabó Gábor szerint "az emelt szintű érettségi egy fokkal jobban méri azt, amit kellene, de az igazi megoldás az lenne, ha alapjaiban átgondolnánk a felvételi rendszert. Fontos lenne, hogy a kritériumok, amelyek alapján valaki bekerül a felsőoktatásba, jósolják meg a felsőoktatásbeli várható sikerességét".
A rektor szerint a jelenlegi rendszer gyakran becsapja a diákokat, mert sok esetben előfordul, hogy jó jegyekkel, sok ponttal érkeznek diákok egy-egy szakra, miközben valójában alkalmatlanok arra, hogy ott tanuljanak. Jó példaként említette az az amerikai Student Attitude Test (SAT) rendszerét, amely az egyetem elvégzésének valószínűségét méri.
A felsőoktatás átalakításának ütemezésével kapcsolatban Szabó Gábor elmondta: szerinte olyan változásokat nem szabad bevezetni, amelyekre nem adnak legalább két év felkészülési időt. Ezt egyébként a hatályos jogszabály is megköveteli. “Tizenegyedikes korában egy diák még hozhat döntéseket, és korrigálhatja pályáját a felvételi változásai alapján. Az emelt szintű érettségi viszont éppen olyan, hogy végzősként már nem lehet érdemi döntést hozni” – tette hozzá.
