Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A kevésbé vonzónak ítélt nők rosszabb jegyekre számíthatnak. Ennek két oka is lehet, és csak az egyik függ össze valamelyest a valódi tudással.

A kevésbé vonzó nők rosszabb jegyeket kapnak – erre jutottak a Metropolitan State University of Denver kutatói. Hiába a tudást kéne türköznie a jegyeknek, ez nem biztos, hogy mindig így is van.
Két közgazdász professzor gyűjtött össze fotókat egy csomó diákról, akiknek a megjelenését iskolán kívüli emberekkel értékeltették egy tízes skálán. Ezután három csoportba osztották őket: átlagos, nagyon vonzó és kevésbé vonzó.
Ezután a kutatók közel 170 ezer osztályzatot nyálaztak át a képen szereplő diákok repertoárjából. Azt találták, hogy statisztikai hibahatáron túl kapnak jobb jegyeket a vonzóbbnak ítélt nők. Csak a nők, mert a férfiaknál nem tudtak kimutatni hasonló egybeesést.
Az egyik kutató a Higher Ed-nek elmondta, szerinte két oka lehet annak, hogy a vonzóbbnak ítélt nők jobb jegyet kapnak: vagy többet foglalkoznak velük az oktatók, így jobban is megy nekik a tanulás, vagy egyszerűen csak így jutalmazzák őket külsejükért. Vajon melyik a kevésbé szomorú?
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.