A kevésbé vonzónak ítélt nők rosszabb jegyekre számíthatnak. Ennek két oka is lehet, és csak az egyik függ össze valamelyest a valódi tudással.
A kevésbé vonzó nők rosszabb jegyeket kapnak – erre jutottak a Metropolitan State University of Denver kutatói. Hiába a tudást kéne türköznie a jegyeknek, ez nem biztos, hogy mindig így is van.
Két közgazdász professzor gyűjtött össze fotókat egy csomó diákról, akiknek a megjelenését iskolán kívüli emberekkel értékeltették egy tízes skálán. Ezután három csoportba osztották őket: átlagos, nagyon vonzó és kevésbé vonzó.
Ezután a kutatók közel 170 ezer osztályzatot nyálaztak át a képen szereplő diákok repertoárjából. Azt találták, hogy statisztikai hibahatáron túl kapnak jobb jegyeket a vonzóbbnak ítélt nők. Csak a nők, mert a férfiaknál nem tudtak kimutatni hasonló egybeesést.
Az egyik kutató a Higher Ed-nek elmondta, szerinte két oka lehet annak, hogy a vonzóbbnak ítélt nők jobb jegyet kapnak: vagy többet foglalkoznak velük az oktatók, így jobban is megy nekik a tanulás, vagy egyszerűen csak így jutalmazzák őket külsejükért. Vajon melyik a kevésbé szomorú?
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
