Osztolykán Ágnes képviselő meg akarta tudni, hogy vajon mégis mi a bánatra gondolt az ország miniszterelnöke, amikor...
Osztolykán Ágnes képviselő meg akarta tudni, hogy vajon mégis mi a bánatra gondolt az ország miniszterelnöke, amikor arról beszélt: azt szeretném, hogy Magyarországon olyan felsőoktatási rendszer működjön, ahol képes legyen minden diák maga állni a tanulási költségét. Mindenki a teljeset. Feltéve, hogy a kormányfő tényleg gondolt valamire, Balog Zoltán miniszter válasza biztosan nem világítja meg, hogy mi is lehetett az, mert még az ilyenkor szokásos kormányzati semmitmondáshoz képest is információhiányosra sikeredett - olvasható a Népiskola blogon.
A képzés teljes költségét fedező hallgatói befizetés (amit tandíjnak is nevezhetnénk, ha miniszterelnökünk nem utálná ezt a szót) rendszere nem feltétlenül az ördög incselkedése. A huszadik század közepe óta azonban a piacpárti felsőoktatási rendszerekben (Egyesült Államok, Ausztrália) is számos különböző szempontok alapján elosztott állami ösztöndíj biztosítja egyre több fiatal számára az egyetemekre való bejutást.
És itt nem később visszafizetendő hitelről van szó (természetesen arra is van lehetőség), hanem valódi ösztöndíjról. Olyan rendszerről a fejlett országok között egyben sem tudok, ahol kizárólag a diákhitellel oldanák meg a felsőoktatás állami finanszírozását. A tandíjrendszer csak egy, a szociális szempontokat és az egyéni teljesítményt figyelembe vevő ösztöndíjrendszerrel kiegészítve nem teszi a felsőoktatást jómódú diákok magánjátszóterévé. A teljes posztot a Népiskola blogon olvashatjátok el.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
