Mennyiből élnek a magyar egyetemisták?

Átlagosan havi 85 686 forintból élnek a magyar egyetemisták - derül ki az Eurostudent 2014-es felméréséből. A 22 év alattiaknál ez 56 899 forintot jelent, a 30 év feletti - zömmel munka mellett tanulók - egyetemisták és főiskolások viszont 179 736 forintos bevétellel számolhatnak.

  • Eduline

Az alapszakos hallgatók bevételeinek 51,9 százaléka a szülőktől, családtagoktól származik, egyötöde pedig saját kereset. Az állami ösztöndíjak, támogatások aránya 9,4 százalék, az egyéb bevételi forrásoké pedig 18,8 százalék. A mesterszakokon tanulók körében már csak a kiadások 38,4 százalékát fedezik a hallgatók szülői segítséggel, saját fizetésükből pedig 31,8 százalékát. Hárommillió forintba kerül az alapszakos diploma megszerzése: a részleteket itt olvashatjátok.

Eurostudent V. - Kutatási zárótanulmány
Eurostudent V. - Kutatási zárótanulmány

A szülők legmagasabb iskolai végzettsége és a hallgatók bevételei között is találtak összefüggést a kutatók: a felsőfokú végzettségű szülők gyermekeinél a családi forrás aránya 58,1, a saját bevételé pedig 16,3 százalék. A legfeljebb középfokú végzettségű szülők gyermekei kiadásaik 45,8 százalékát fedezik a család anyagi támogatásából, 23,5 százalékát pedig saját keresetükből.

Eurostudent V. - Kutatási zárótanulmány

Persze az sem mindegy, hogy a hallgatók szüleikkel élnek-e: az adatok szerint az otthon lakó egyetemisták-főiskolások valamivel nagyobb mértékben támaszkodnak a szülői apanázsra, mint azok a társaik, akik otthonuktól távol élnek.

Mi az az Eurostudent?
Magyarország 2012 óta vesz részt az Eurostudent felsőoktatás-kutatási programban, amely többek között a hallgatók anyagi helyzetét és munkavállalását vizsgálja. A vizsgálatban az alap-, osztatlan és mesterképzésen, illetve hagyományos egyetemi és főiskolai képzen tanuló, illetve végzett hallgatók tapasztalatait mérték fel kérdőíves formában, huszonöt felsőoktatási intézmény összesen 16 745 jelenlegi és volt diákjának részvételével. A programot az Európai Bizottság támogatja.

Minden harmadik hallgató rendszeresen dolgozik

A hallgatók 29,2 százalékának van állandó munkahelye, 16,5 százalékuk pedig alkalmi jelleggel dolgozott. Állandó munkahelye a 22 év alatti diákok 7,9 százalékának van, a 22-25 évesek közül már minden ötödik hallgatónak (19,4 százalék), a 26-30 évesek körében pedig minden másodiknak (51,3 százalék). A 30 év feletti hallgatók 80,6 százaléka rendszeresen dolgozik.

Eurostudent V. - Kutatási zárótanulmány

A tanulás mellett végzett munka persze kihat az egyetemi, főiskolai teljesítményre is: a rendszeresen dolgozók 43,1 számolt be arról, hogy csak alacsony intenzitással tud tanulni. Milyen diplomával lehet a legjobban keresni? Részletes összefoglalónkat itt találjátok. A budapesti egyetemek fizetési adatait itt, a vidéki intézményekét itt, az összes főiskoláét pedig itt nézhetitek meg.

Eurostudent V. - Kutatási zárótanulmány

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.