Átlagosan havi 85 686 forintból élnek a magyar egyetemisták - derül ki az Eurostudent 2014-es felméréséből. A 22 év alattiaknál ez 56 899 forintot jelent, a 30 év feletti - zömmel munka mellett tanulók - egyetemisták és főiskolások viszont 179 736 forintos bevétellel számolhatnak.
Az alapszakos hallgatók bevételeinek 51,9 százaléka a szülőktől, családtagoktól származik, egyötöde pedig saját kereset. Az állami ösztöndíjak, támogatások aránya 9,4 százalék, az egyéb bevételi forrásoké pedig 18,8 százalék. A mesterszakokon tanulók körében már csak a kiadások 38,4 százalékát fedezik a hallgatók szülői segítséggel, saját fizetésükből pedig 31,8 százalékát. Hárommillió forintba kerül az alapszakos diploma megszerzése: a részleteket itt olvashatjátok.
A szülők legmagasabb iskolai végzettsége és a hallgatók bevételei között is találtak összefüggést a kutatók: a felsőfokú végzettségű szülők gyermekeinél a családi forrás aránya 58,1, a saját bevételé pedig 16,3 százalék. A legfeljebb középfokú végzettségű szülők gyermekei kiadásaik 45,8 százalékát fedezik a család anyagi támogatásából, 23,5 százalékát pedig saját keresetükből.
Persze az sem mindegy, hogy a hallgatók szüleikkel élnek-e: az adatok szerint az otthon lakó egyetemisták-főiskolások valamivel nagyobb mértékben támaszkodnak a szülői apanázsra, mint azok a társaik, akik otthonuktól távol élnek.
| Mi az az Eurostudent? |
Magyarország 2012 óta vesz részt az Eurostudent felsőoktatás-kutatási programban, amely többek között a hallgatók anyagi helyzetét és munkavállalását vizsgálja. A vizsgálatban az alap-, osztatlan és mesterképzésen, illetve hagyományos egyetemi és főiskolai képzen tanuló, illetve végzett hallgatók tapasztalatait mérték fel kérdőíves formában, huszonöt felsőoktatási intézmény összesen 16 745 jelenlegi és volt diákjának részvételével. A programot az Európai Bizottság támogatja. |
Minden harmadik hallgató rendszeresen dolgozik
A hallgatók 29,2 százalékának van állandó munkahelye, 16,5 százalékuk pedig alkalmi jelleggel dolgozott. Állandó munkahelye a 22 év alatti diákok 7,9 százalékának van, a 22-25 évesek közül már minden ötödik hallgatónak (19,4 százalék), a 26-30 évesek körében pedig minden másodiknak (51,3 százalék). A 30 év feletti hallgatók 80,6 százaléka rendszeresen dolgozik.
A tanulás mellett végzett munka persze kihat az egyetemi, főiskolai teljesítményre is: a rendszeresen dolgozók 43,1 számolt be arról, hogy csak alacsony intenzitással tud tanulni. Milyen diplomával lehet a legjobban keresni? Részletes összefoglalónkat itt találjátok. A budapesti egyetemek fizetési adatait itt, a vidéki intézményekét itt, az összes főiskoláét pedig itt nézhetitek meg.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hetedik éve visszatérő ígéret a budapesti Diákváros megépítése, miközben a kollégiumi férőhelyek iránti igény folyamatosan nő. A kormány jelenlegi kommunikációja szerint „már nem Fudan Egyetem, hanem Diákváros-fókusz van”, de mégis eltelt úgy egy kormányzati ciklus, hogy a kivitelezés nem indult el.
Mindössze egy napot kaptak a tervezet véleményezésére, de a szakszervezet nemcsak az egyeztetés rövid határidejét, hanem a tervezet tartalmát is kifogásolja.
Tizenhárom marosvásárhelyi és szatmári fiatalt vittek Szolnokra, hogy a Fidesz kampányát segítsék: utcáról utcára járva kopogtatnak, adatbázist építenek, és a helyi jelölt támogatottságát mérik fel.
A közel másfél órás fórumon ma az Óbudai Egyetem hallgatói tehették fel a kérdéseiket a kulturális és innovációs miniszternek.
Elmagyarázzuk részletesen, mikor járhat a hiányzó házira egyes és mikor nem.
A tabi lakossági fórumon Kocsis Mátét arról is kérdezték, hogyan lehetne bevonni a fiatalokat a politikába. Szerinte nincs ok az aggodalomra, mert ha ezek a fiatalok majd családot alapítanak, minden megváltozik a fejükben.
A nevelés-oktatást segítő dolgozók továbbra sem számíthatnak hasonló kifizetésre, hiába dolgoznak szorosan a pedagógusok mellett.
