Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Átlagosan havi 85 686 forintból élnek a magyar egyetemisták - derül ki az Eurostudent 2014-es felméréséből. A 22 év alattiaknál ez 56 899 forintot jelent, a 30 év feletti - zömmel munka mellett tanulók - egyetemisták és főiskolások viszont 179 736 forintos bevétellel számolhatnak.
Az alapszakos hallgatók bevételeinek 51,9 százaléka a szülőktől, családtagoktól származik, egyötöde pedig saját kereset. Az állami ösztöndíjak, támogatások aránya 9,4 százalék, az egyéb bevételi forrásoké pedig 18,8 százalék. A mesterszakokon tanulók körében már csak a kiadások 38,4 százalékát fedezik a hallgatók szülői segítséggel, saját fizetésükből pedig 31,8 százalékát. Hárommillió forintba kerül az alapszakos diploma megszerzése: a részleteket itt olvashatjátok.


A szülők legmagasabb iskolai végzettsége és a hallgatók bevételei között is találtak összefüggést a kutatók: a felsőfokú végzettségű szülők gyermekeinél a családi forrás aránya 58,1, a saját bevételé pedig 16,3 százalék. A legfeljebb középfokú végzettségű szülők gyermekei kiadásaik 45,8 százalékát fedezik a család anyagi támogatásából, 23,5 százalékát pedig saját keresetükből.

Persze az sem mindegy, hogy a hallgatók szüleikkel élnek-e: az adatok szerint az otthon lakó egyetemisták-főiskolások valamivel nagyobb mértékben támaszkodnak a szülői apanázsra, mint azok a társaik, akik otthonuktól távol élnek.
| Mi az az Eurostudent? |
Magyarország 2012 óta vesz részt az Eurostudent felsőoktatás-kutatási programban, amely többek között a hallgatók anyagi helyzetét és munkavállalását vizsgálja. A vizsgálatban az alap-, osztatlan és mesterképzésen, illetve hagyományos egyetemi és főiskolai képzen tanuló, illetve végzett hallgatók tapasztalatait mérték fel kérdőíves formában, huszonöt felsőoktatási intézmény összesen 16 745 jelenlegi és volt diákjának részvételével. A programot az Európai Bizottság támogatja. |
Minden harmadik hallgató rendszeresen dolgozik
A hallgatók 29,2 százalékának van állandó munkahelye, 16,5 százalékuk pedig alkalmi jelleggel dolgozott. Állandó munkahelye a 22 év alatti diákok 7,9 százalékának van, a 22-25 évesek közül már minden ötödik hallgatónak (19,4 százalék), a 26-30 évesek körében pedig minden másodiknak (51,3 százalék). A 30 év feletti hallgatók 80,6 százaléka rendszeresen dolgozik.

A tanulás mellett végzett munka persze kihat az egyetemi, főiskolai teljesítményre is: a rendszeresen dolgozók 43,1 számolt be arról, hogy csak alacsony intenzitással tud tanulni. Milyen diplomával lehet a legjobban keresni? Részletes összefoglalónkat itt találjátok. A budapesti egyetemek fizetési adatait itt, a vidéki intézményekét itt, az összes főiskoláét pedig itt nézhetitek meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.