Átlagosan havi 85 686 forintból élnek a magyar egyetemisták - derül ki az Eurostudent 2014-es felméréséből. A 22 év alattiaknál ez 56 899 forintot jelent, a 30 év feletti - zömmel munka mellett tanulók - egyetemisták és főiskolások viszont 179 736 forintos bevétellel számolhatnak.
Az alapszakos hallgatók bevételeinek 51,9 százaléka a szülőktől, családtagoktól származik, egyötöde pedig saját kereset. Az állami ösztöndíjak, támogatások aránya 9,4 százalék, az egyéb bevételi forrásoké pedig 18,8 százalék. A mesterszakokon tanulók körében már csak a kiadások 38,4 százalékát fedezik a hallgatók szülői segítséggel, saját fizetésükből pedig 31,8 százalékát. Hárommillió forintba kerül az alapszakos diploma megszerzése: a részleteket itt olvashatjátok.
A szülők legmagasabb iskolai végzettsége és a hallgatók bevételei között is találtak összefüggést a kutatók: a felsőfokú végzettségű szülők gyermekeinél a családi forrás aránya 58,1, a saját bevételé pedig 16,3 százalék. A legfeljebb középfokú végzettségű szülők gyermekei kiadásaik 45,8 százalékát fedezik a család anyagi támogatásából, 23,5 százalékát pedig saját keresetükből.
Persze az sem mindegy, hogy a hallgatók szüleikkel élnek-e: az adatok szerint az otthon lakó egyetemisták-főiskolások valamivel nagyobb mértékben támaszkodnak a szülői apanázsra, mint azok a társaik, akik otthonuktól távol élnek.
| Mi az az Eurostudent? |
Magyarország 2012 óta vesz részt az Eurostudent felsőoktatás-kutatási programban, amely többek között a hallgatók anyagi helyzetét és munkavállalását vizsgálja. A vizsgálatban az alap-, osztatlan és mesterképzésen, illetve hagyományos egyetemi és főiskolai képzen tanuló, illetve végzett hallgatók tapasztalatait mérték fel kérdőíves formában, huszonöt felsőoktatási intézmény összesen 16 745 jelenlegi és volt diákjának részvételével. A programot az Európai Bizottság támogatja. |
Minden harmadik hallgató rendszeresen dolgozik
A hallgatók 29,2 százalékának van állandó munkahelye, 16,5 százalékuk pedig alkalmi jelleggel dolgozott. Állandó munkahelye a 22 év alatti diákok 7,9 százalékának van, a 22-25 évesek közül már minden ötödik hallgatónak (19,4 százalék), a 26-30 évesek körében pedig minden másodiknak (51,3 százalék). A 30 év feletti hallgatók 80,6 százaléka rendszeresen dolgozik.
A tanulás mellett végzett munka persze kihat az egyetemi, főiskolai teljesítményre is: a rendszeresen dolgozók 43,1 számolt be arról, hogy csak alacsony intenzitással tud tanulni. Milyen diplomával lehet a legjobban keresni? Részletes összefoglalónkat itt találjátok. A budapesti egyetemek fizetési adatait itt, a vidéki intézményekét itt, az összes főiskoláét pedig itt nézhetitek meg.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
