A magyar diákok Németországot, Ausztriát és Nagy-Britanniát célozzák meg a legszívesebben, ha tovább tanulásról van...
A magyar diákok Németországot, Ausztriát és Nagy-Britanniát célozzák meg a legszívesebben, ha tovább tanulásról van szó – derül ki az UNESCO legfrissebb, 2010-es adatok alapján készült felméréséből.
A hallgatói mobilitást vizsgáló nemzetközi kutatás eredménye azt mutatja, hogy két évvel ezelőtt a németországi egyetemeken több mint ezernyolcszáz magyar diák tanult, és majdnem ugyanennyien választottak osztrák felsőoktatási intézményt az érettségi után. Nagy-Britanniába valamivel több, mint ezer, az Egyesült Államokba 658 hallgató nyert felvételt Magyarországról.
Franciaország, Olaszország és Svájc is népszerű célországnak számított 2010-ben, csakúgy, mint Dánia és Románia – derül ki a felmérésből.
A kutatás eredménye szerint hozzánk viszont Romániából, Szlovákiából illetve Németországból érkezik a legtöbb külföldi hallgató. Szerb, ukrán és izraeli diákok is szép számmal tanulnak Magyarországon, de meglepő módon többek között a norvég és a svéd hallgatók számára is szimpatikusak a magyar egyetemek.
2010-ben egyébként összesen mintegy nyolcezer magyar diák utazott más országba tanulni, míg a magyar egyetemek több mint 14 ezer külföldi hallgatót fogadtak a világ minden tájáról. Ezeken a külföldi egyetemeken tanulhattok olcsón, tandíj nélkül – összefoglalónkat itt olvashatjátok.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
