Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A magyar diákok Németországot, Ausztriát és Nagy-Britanniát célozzák meg a legszívesebben, ha tovább tanulásról van...

A magyar diákok Németországot, Ausztriát és Nagy-Britanniát célozzák meg a legszívesebben, ha tovább tanulásról van szó – derül ki az UNESCO legfrissebb, 2010-es adatok alapján készült felméréséből.
A hallgatói mobilitást vizsgáló nemzetközi kutatás eredménye azt mutatja, hogy két évvel ezelőtt a németországi egyetemeken több mint ezernyolcszáz magyar diák tanult, és majdnem ugyanennyien választottak osztrák felsőoktatási intézményt az érettségi után. Nagy-Britanniába valamivel több, mint ezer, az Egyesült Államokba 658 hallgató nyert felvételt Magyarországról.
Franciaország, Olaszország és Svájc is népszerű célországnak számított 2010-ben, csakúgy, mint Dánia és Románia – derül ki a felmérésből.
A kutatás eredménye szerint hozzánk viszont Romániából, Szlovákiából illetve Németországból érkezik a legtöbb külföldi hallgató. Szerb, ukrán és izraeli diákok is szép számmal tanulnak Magyarországon, de meglepő módon többek között a norvég és a svéd hallgatók számára is szimpatikusak a magyar egyetemek.
2010-ben egyébként összesen mintegy nyolcezer magyar diák utazott más országba tanulni, míg a magyar egyetemek több mint 14 ezer külföldi hallgatót fogadtak a világ minden tájáról. Ezeken a külföldi egyetemeken tanulhattok olcsón, tandíj nélkül – összefoglalónkat itt olvashatjátok.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.