A magyar diákok Németországot, Ausztriát és Nagy-Britanniát célozzák meg a legszívesebben, ha tovább tanulásról van...
A magyar diákok Németországot, Ausztriát és Nagy-Britanniát célozzák meg a legszívesebben, ha tovább tanulásról van szó – derül ki az UNESCO legfrissebb, 2010-es adatok alapján készült felméréséből.
A hallgatói mobilitást vizsgáló nemzetközi kutatás eredménye azt mutatja, hogy két évvel ezelőtt a németországi egyetemeken több mint ezernyolcszáz magyar diák tanult, és majdnem ugyanennyien választottak osztrák felsőoktatási intézményt az érettségi után. Nagy-Britanniába valamivel több, mint ezer, az Egyesült Államokba 658 hallgató nyert felvételt Magyarországról.
Franciaország, Olaszország és Svájc is népszerű célországnak számított 2010-ben, csakúgy, mint Dánia és Románia – derül ki a felmérésből.
A kutatás eredménye szerint hozzánk viszont Romániából, Szlovákiából illetve Németországból érkezik a legtöbb külföldi hallgató. Szerb, ukrán és izraeli diákok is szép számmal tanulnak Magyarországon, de meglepő módon többek között a norvég és a svéd hallgatók számára is szimpatikusak a magyar egyetemek.
2010-ben egyébként összesen mintegy nyolcezer magyar diák utazott más országba tanulni, míg a magyar egyetemek több mint 14 ezer külföldi hallgatót fogadtak a világ minden tájáról. Ezeken a külföldi egyetemeken tanulhattok olcsón, tandíj nélkül – összefoglalónkat itt olvashatjátok.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
