A magyar diákok Németországot, Ausztriát és Nagy-Britanniát célozzák meg a legszívesebben, ha tovább tanulásról van...
A magyar diákok Németországot, Ausztriát és Nagy-Britanniát célozzák meg a legszívesebben, ha tovább tanulásról van szó – derül ki az UNESCO legfrissebb, 2010-es adatok alapján készült felméréséből.
A hallgatói mobilitást vizsgáló nemzetközi kutatás eredménye azt mutatja, hogy két évvel ezelőtt a németországi egyetemeken több mint ezernyolcszáz magyar diák tanult, és majdnem ugyanennyien választottak osztrák felsőoktatási intézményt az érettségi után. Nagy-Britanniába valamivel több, mint ezer, az Egyesült Államokba 658 hallgató nyert felvételt Magyarországról.
Franciaország, Olaszország és Svájc is népszerű célországnak számított 2010-ben, csakúgy, mint Dánia és Románia – derül ki a felmérésből.
A kutatás eredménye szerint hozzánk viszont Romániából, Szlovákiából illetve Németországból érkezik a legtöbb külföldi hallgató. Szerb, ukrán és izraeli diákok is szép számmal tanulnak Magyarországon, de meglepő módon többek között a norvég és a svéd hallgatók számára is szimpatikusak a magyar egyetemek.
2010-ben egyébként összesen mintegy nyolcezer magyar diák utazott más országba tanulni, míg a magyar egyetemek több mint 14 ezer külföldi hallgatót fogadtak a világ minden tájáról. Ezeken a külföldi egyetemeken tanulhattok olcsón, tandíj nélkül – összefoglalónkat itt olvashatjátok.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
