Palkovics László professzort, a BME tanszékvezetőjét kérte fel felsőoktatási államtitkárnak az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán ezt a mno.hu-nak adott interjúban jelentette be csütörtökön.
A tárca vezetője arra a kérdésre, hogy miért rá esett a választás, azt mondta: a felsőoktatási államtitkártól várt hozzáállás része egy olyan gazdasági szempont is, amellyel az egész ország érdekét szolgálja. A felsőoktatásból olyan diplomások kerüljenek ki, akik valóban munkát találnak, a tudásuk színvonalas, ők maguk ezáltal versenyképesek, emellett pedig azon ágazatokat erősítik, amelyek szükségesek egy sikeres Magyarországhoz - tette hozzá Balog Zoltán.
Beszélt arról is, hogy Palkovics László egyrészt egy nagyon sikeres iparpolitikai karrier csúcsán van, egy nemzetközi nagyvállalat (a Knorr-Bremse) jelentős vezetője, ugyanakkor rektorhelyettes volt a Kecskeméti Főiskolán, tehát belülről ismeri a felsőoktatást is.
"Tekintélye van, miközben olyan szélesebb rálátást és álláspontot képvisel, amely a felsőoktatás világában még kevésbé van jelen" - hangsúlyozta Balog Zoltán, aki kitért arra: a leendő államtitkár volt a kétezres évek elején az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, ebben a bizottságban kapcsolódott össze a gazdaságpolitika és a tudománypolitika, a kutatásfejlesztés és a felsőoktatás; emellett ő Magyarország egyik legfiatalabb akadémikusa.
Arról, hogy Palkovics Lászlóra, mint gazdasági szakemberre számítanak az ősszel induló kancelláriarendszer bevezetésében is, azt válaszolta: természetesen; ugyan magának a rendszernek az alapjait készen kapja - hiszen korábban a Felsőoktatási Kerekasztallal végigtárgyalták, már csak a részletek kidolgozása van hátra -, az államtitkár vállalta, hogy a gyakorlatba ülteti ezt a rendszert. Az első év után azok tapasztalatait leszűrve nyilván továbbcsiszolja majd az igényeknek megfelelően, hogy valóban hosszú távon is sikeres legyen a kancelláriarendszer - tette hozzá.
A miniszter jelezte: a duális képzésben Palkovics László úttörő munkát végzett, Kecskeméten például ő építette fel ezt a rendszert, s a nevéhez kötődik "a magyarországi járműipari egyetemek együttműködésének elindítása is".
Balog Zoltán arról is beszélt, hogy a mai napig léteznek olyan szakok és képzési formák az egyetemeken, amelyek sem az ott tanulóknak, sem pedig az egyetem hírének nem tesznek jót, hiszen nem lesz piacuk ezeknek a diplomáknak. Az adófizetőkről már nem is beszélve, akik az egészet kifizetik - mondta. Az előző években sikeresen elindultak a hallgatói önkormányzatokkal és a rektori konferenciával együttműködve a profiltisztítás irányába, de a humán területeken azért van még komoly tennivaló. Megjegyezte: a humán területeken is folyik egyfajta kreatív duális képzés, és egyéb eszközökkel is segítik a minőségi felsőoktatás megerősítését, például a tanári szakokon a Klebelsberg-ösztöndíjprogrammal 25 és 75 ezer forintos havi ösztöndíjhoz juthatnak a hallgatók.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
