A tárca vezetője arra a kérdésre, hogy miért rá esett a választás, azt mondta: a felsőoktatási államtitkártól várt hozzáállás része egy olyan gazdasági szempont is, amellyel az egész ország érdekét szolgálja. A felsőoktatásból olyan diplomások kerüljenek ki, akik valóban munkát találnak, a tudásuk színvonalas, ők maguk ezáltal versenyképesek, emellett pedig azon ágazatokat erősítik, amelyek szükségesek egy sikeres Magyarországhoz - tette hozzá Balog Zoltán.
Beszélt arról is, hogy Palkovics László egyrészt egy nagyon sikeres iparpolitikai karrier csúcsán van, egy nemzetközi nagyvállalat (a Knorr-Bremse) jelentős vezetője, ugyanakkor rektorhelyettes volt a Kecskeméti Főiskolán, tehát belülről ismeri a felsőoktatást is.
"Tekintélye van, miközben olyan szélesebb rálátást és álláspontot képvisel, amely a felsőoktatás világában még kevésbé van jelen" - hangsúlyozta Balog Zoltán, aki kitért arra: a leendő államtitkár volt a kétezres évek elején az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, ebben a bizottságban kapcsolódott össze a gazdaságpolitika és a tudománypolitika, a kutatásfejlesztés és a felsőoktatás; emellett ő Magyarország egyik legfiatalabb akadémikusa.
Arról, hogy Palkovics Lászlóra, mint gazdasági szakemberre számítanak az ősszel induló kancelláriarendszer bevezetésében is, azt válaszolta: természetesen; ugyan magának a rendszernek az alapjait készen kapja - hiszen korábban a Felsőoktatási Kerekasztallal végigtárgyalták, már csak a részletek kidolgozása van hátra -, az államtitkár vállalta, hogy a gyakorlatba ülteti ezt a rendszert. Az első év után azok tapasztalatait leszűrve nyilván továbbcsiszolja majd az igényeknek megfelelően, hogy valóban hosszú távon is sikeres legyen a kancelláriarendszer - tette hozzá.
A miniszter jelezte: a duális képzésben Palkovics László úttörő munkát végzett, Kecskeméten például ő építette fel ezt a rendszert, s a nevéhez kötődik "a magyarországi járműipari egyetemek együttműködésének elindítása is".
Balog Zoltán arról is beszélt, hogy a mai napig léteznek olyan szakok és képzési formák az egyetemeken, amelyek sem az ott tanulóknak, sem pedig az egyetem hírének nem tesznek jót, hiszen nem lesz piacuk ezeknek a diplomáknak. Az adófizetőkről már nem is beszélve, akik az egészet kifizetik - mondta. Az előző években sikeresen elindultak a hallgatói önkormányzatokkal és a rektori konferenciával együttműködve a profiltisztítás irányába, de a humán területeken azért van még komoly tennivaló. Megjegyezte: a humán területeken is folyik egyfajta kreatív duális képzés, és egyéb eszközökkel is segítik a minőségi felsőoktatás megerősítését, például a tanári szakokon a Klebelsberg-ösztöndíjprogrammal 25 és 75 ezer forintos havi ösztöndíjhoz juthatnak a hallgatók.
