Megvan, ki lesz a felsőoktatási államtitkár

Palkovics László professzort, a BME tanszékvezetőjét kérte fel felsőoktatási államtitkárnak az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán ezt a mno.hu-nak adott interjúban jelentette be csütörtökön.

  • MTI
Fazekas István

A tárca vezetője arra a kérdésre, hogy miért rá esett a választás, azt mondta: a felsőoktatási államtitkártól várt hozzáállás része egy olyan gazdasági szempont is, amellyel az egész ország érdekét szolgálja. A felsőoktatásból olyan diplomások kerüljenek ki, akik valóban munkát találnak, a tudásuk színvonalas, ők maguk ezáltal versenyképesek, emellett pedig azon ágazatokat erősítik, amelyek szükségesek egy sikeres Magyarországhoz - tette hozzá Balog Zoltán.

Beszélt arról is, hogy Palkovics László egyrészt egy nagyon sikeres iparpolitikai karrier csúcsán van, egy nemzetközi nagyvállalat (a Knorr-Bremse) jelentős vezetője, ugyanakkor rektorhelyettes volt a Kecskeméti Főiskolán, tehát belülről ismeri a felsőoktatást is. 

 "Tekintélye van, miközben olyan szélesebb rálátást és álláspontot képvisel, amely a felsőoktatás világában még kevésbé van jelen" - hangsúlyozta Balog Zoltán, aki kitért arra: a leendő államtitkár volt a kétezres évek elején az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, ebben a bizottságban kapcsolódott össze a gazdaságpolitika és a tudománypolitika, a kutatásfejlesztés és a felsőoktatás; emellett ő Magyarország egyik legfiatalabb akadémikusa.

 Arról, hogy Palkovics Lászlóra, mint gazdasági szakemberre számítanak az ősszel induló kancelláriarendszer bevezetésében is, azt válaszolta: természetesen; ugyan magának a rendszernek az alapjait készen kapja - hiszen korábban a Felsőoktatási Kerekasztallal végigtárgyalták, már csak a részletek kidolgozása van hátra -, az államtitkár vállalta, hogy a gyakorlatba ülteti ezt a rendszert. Az első év után azok tapasztalatait leszűrve nyilván továbbcsiszolja majd az igényeknek megfelelően, hogy valóban hosszú távon is sikeres legyen a kancelláriarendszer - tette hozzá.

A miniszter jelezte: a duális képzésben Palkovics László úttörő munkát végzett, Kecskeméten például ő építette fel ezt a rendszert, s a nevéhez kötődik "a magyarországi járműipari egyetemek együttműködésének elindítása is". 

Balog Zoltán arról is beszélt, hogy a mai napig léteznek olyan szakok és képzési formák az egyetemeken, amelyek sem az ott tanulóknak, sem pedig az egyetem hírének nem tesznek jót, hiszen nem lesz piacuk ezeknek a diplomáknak. Az adófizetőkről már nem is beszélve, akik az egészet kifizetik - mondta. Az előző években sikeresen elindultak a hallgatói önkormányzatokkal és a rektori konferenciával együttműködve a profiltisztítás irányába, de a humán területeken azért van még komoly tennivaló. Megjegyezte: a humán területeken is folyik egyfajta kreatív duális képzés, és egyéb eszközökkel is segítik a minőségi felsőoktatás megerősítését, például a tanári szakokon a Klebelsberg-ösztöndíjprogrammal 25 és 75 ezer forintos havi ösztöndíjhoz juthatnak a hallgatók.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.