Mégsem tárgyalta a felsőoktatási stratégiát mai ülésén a kormány

A Felsőoktatási Kerekasztal eddigi munkájáról szóló jelentést tárgyalta szerdai ülésén a kormány - mondta Giró-Szász...

  • MTI
A Felsőoktatási Kerekasztal ülése
MTI / Bruzák Noémi

A Felsőoktatási Kerekasztal eddigi munkájáról szóló jelentést tárgyalta szerdai ülésén a kormány - mondta Giró-Szász András a kormányszóvivői tájékoztatón kérdésre válaszolva. A kormányszóvivő kifejtette: a jelentéssel összefüggésben több kérdés is megfogalmazódott, így például az egyházi felsőoktatásról, a duális képzési rendszer lehetőségeiről a felsőoktatásban, a szakmunkásképzésből a felsőoktatásba való továbblépés lehetőségeiről, és arról, hogyan lehet a legjobb egyetemek közé bekerülni.

A kormány az illetékes tárcákat megbízta azzal, hogy háttértanulmányokat állítson össze ezekről a kérdésekről, és ha ezek elkészültek, remények szerint december folyamán ismét tárgyalhatja a kabinet a jelentést.

Klinghammer István egy más témában tartott sajtótájékoztatón vasárnap Budapesten azt mondta: szerdán tárgyalja a felsőoktatási stratégiát a kormány. A felsőoktatási államtitkár kérdésre kiemelte: amit a kereskedelmi és az iparkamara kért, az benne van a stratégiában. Jelezte: elkészítették a kapcsolódó szükséges törvénymódosításokat és a felsőoktatási finanszírozásról szóló kormányrendelet-tervezetet is.

A Népszabadság november elején ugyanakkor azt írta: a változtatásokat Parragh és Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár igyekszik "megfúrni", és valószínűleg csak az ágazat költségvetéséről és az intézmények finanszírozásának rendeletéről szavazhat majd a parlament.

A Felsőoktatási Kerekasztal a szeptember 20-i ülésén nagy többséggel, 10:1 arányban fogadta el a felsőoktatási stratégiát. A dokumentumot egyedül a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) nem támogatta. Parragh László, az MKIK elnöke akkor úgy fogalmazott: az sok ponton jó irányba mutat, de összességében nem fogadják el. Az elnök a munkaerőpiaci igények megfogalmazását hiányolta az anyagból, és fontosnak tartotta a természettudományos képzést, a mérnökképzést, valamint a duális képzést, ezek - szerinte - nem szerepelnek kellő hangsúllyal a stratégiában.

A szeptemberben elfogadott stratégia négy kategóriába osztja a felsőoktatási intézményeket: nemzeti tudományegyetemek, egyetemek, főiskolák és közösségi főiskolák. A dokumentum mindezek mellett kitér az új finanszírozási alapelvekre, tartalmazza a kiválósági professzori cím bevezetését is a kiemelt egyetemeken. A működtetéssel kapcsolatos feladatokat a kancellárok vennék át. A finanszírozás tervezett átalakításáról itt olvashattok részletesen, a felsőoktatási stratégiával kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.