A Felsőoktatási Kerekasztal eddigi munkájáról szóló jelentést tárgyalta szerdai ülésén a kormány - mondta Giró-Szász...
A Felsőoktatási Kerekasztal eddigi munkájáról szóló jelentést tárgyalta szerdai ülésén a kormány - mondta Giró-Szász András a kormányszóvivői tájékoztatón kérdésre válaszolva. A kormányszóvivő kifejtette: a jelentéssel összefüggésben több kérdés is megfogalmazódott, így például az egyházi felsőoktatásról, a duális képzési rendszer lehetőségeiről a felsőoktatásban, a szakmunkásképzésből a felsőoktatásba való továbblépés lehetőségeiről, és arról, hogyan lehet a legjobb egyetemek közé bekerülni.
A kormány az illetékes tárcákat megbízta azzal, hogy háttértanulmányokat állítson össze ezekről a kérdésekről, és ha ezek elkészültek, remények szerint december folyamán ismét tárgyalhatja a kabinet a jelentést.
Klinghammer István egy más témában tartott sajtótájékoztatón vasárnap Budapesten azt mondta: szerdán tárgyalja a felsőoktatási stratégiát a kormány. A felsőoktatási államtitkár kérdésre kiemelte: amit a kereskedelmi és az iparkamara kért, az benne van a stratégiában. Jelezte: elkészítették a kapcsolódó szükséges törvénymódosításokat és a felsőoktatási finanszírozásról szóló kormányrendelet-tervezetet is.
A Népszabadság november elején ugyanakkor azt írta: a változtatásokat Parragh és Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár igyekszik "megfúrni", és valószínűleg csak az ágazat költségvetéséről és az intézmények finanszírozásának rendeletéről szavazhat majd a parlament.
A Felsőoktatási Kerekasztal a szeptember 20-i ülésén nagy többséggel, 10:1 arányban fogadta el a felsőoktatási stratégiát. A dokumentumot egyedül a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) nem támogatta. Parragh László, az MKIK elnöke akkor úgy fogalmazott: az sok ponton jó irányba mutat, de összességében nem fogadják el. Az elnök a munkaerőpiaci igények megfogalmazását hiányolta az anyagból, és fontosnak tartotta a természettudományos képzést, a mérnökképzést, valamint a duális képzést, ezek - szerinte - nem szerepelnek kellő hangsúllyal a stratégiában.
A szeptemberben elfogadott stratégia négy kategóriába osztja a felsőoktatási intézményeket: nemzeti tudományegyetemek, egyetemek, főiskolák és közösségi főiskolák. A dokumentum mindezek mellett kitér az új finanszírozási alapelvekre, tartalmazza a kiválósági professzori cím bevezetését is a kiemelt egyetemeken. A működtetéssel kapcsolatos feladatokat a kancellárok vennék át. A finanszírozás tervezett átalakításáról itt olvashattok részletesen, a felsőoktatási stratégiával kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
