Mégsem járnak jól az egyetemisták: maradnak a fizetési felszólítások

Nem szavazta meg az országgyűlés az oktatási bizottság módosító javaslatát, amelyet a felsőoktatási...

  • Eduline
Bank vagy cél? Tízezreket fizethetnek a túl szorgalmas egyetemisták
Hernádi Levente

Nem szavazta meg az országgyűlés az oktatási bizottság módosító javaslatát, amelyet a felsőoktatási törvénytervezethez nyújtottak be egy hete: a képviselők többsége kedd hajnalban úgy döntött, nem érdemes duplájára emelni a kredittúllépési díj fizetése nélkül felvehető tantárgyak számát.

A kredittúllépési díjjal jelenleg azoknak az egyetemistáknak és főiskolásoknak kell számolniuk, akik a szakjukon előírtnál jóval több tantárgyat vesznek fel: ha az összesített kreditszámuk több mint tíz százalékkal lépi túl a mintatantervben szereplő minimumot, a diplomaosztó előtt kreditenként 3000-8000 forint közötti összeget kell fizetniük.

Az országgyűlés oktatási bizottsága ezt a 10 százalékos küszöböt emelte volna 20 százalékra, térítési díjat pedig csak azoktól a hallgatóktól szedtek volna, akik a plusz tantárgyakat felveszik ugyan, de végül nem végzik el.

Kredittúllépési díj - hol mennyi?
A jelenlegi felsőoktatási törvény csak a 10 százalékos határt rögzíti, azt az egyetemekre és főiskolákra bízza, hogy a tantárgyak ismétlését is ebbe a körbe számítják-e, illetve hogy mennyi pénzt szednek be a hallgatóktól: a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán például ötezer forintot, a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karán háromezret, az ELTE jogi karán szintén ötezer forintot kell fizetni kreditenként.
Hozzászólások

„Ha felbukkan egy-egy Gundalf, az nem zavar a rendszerben, hanem jelzés” – véli Odrobina László, volt helyettes államtitkár

Hrabóczki Dániel 'Gundalf' története a volt helyettes államtitkár szerint arról is szól, hogy az iskola még mindig egy olyan világra készít fel, ami már nem létezik. Odrobina László szerint az oktatás legnagyobb hibája, hogy nem tud kilépni a politikai ciklusok logikájából, miközben a diákok már régen más szabályok szerint gondolkodnak.

Szabó Zsófi: „A szakpolitikához mondjuk el kéne végeznem egy sulit, de azt sem tartom lehetetlennek, hogy 37 évesen visszaüljek az iskolapadba”

A műsorvezető egyre aktívabban vállal szerepet közéleti eseményeken, és már a jövőjét is részben a politikában képzeli el. Bár nem tartja magát politikusnak, nyitott arra, hogy idővel komolyabban is elköteleződjön ezen a területen, és ezért még hajlandó lenne az iskolapadba is visszaülni.