Nem szavazta meg az országgyűlés az oktatási bizottság módosító javaslatát, amelyet a felsőoktatási...
Nem szavazta meg az országgyűlés az oktatási bizottság módosító javaslatát, amelyet a felsőoktatási törvénytervezethez nyújtottak be egy hete: a képviselők többsége kedd hajnalban úgy döntött, nem érdemes duplájára emelni a kredittúllépési díj fizetése nélkül felvehető tantárgyak számát.
A kredittúllépési díjjal jelenleg azoknak az egyetemistáknak és főiskolásoknak kell számolniuk, akik a szakjukon előírtnál jóval több tantárgyat vesznek fel: ha az összesített kreditszámuk több mint tíz százalékkal lépi túl a mintatantervben szereplő minimumot, a diplomaosztó előtt kreditenként 3000-8000 forint közötti összeget kell fizetniük.
Az országgyűlés oktatási bizottsága ezt a 10 százalékos küszöböt emelte volna 20 százalékra, térítési díjat pedig csak azoktól a hallgatóktól szedtek volna, akik a plusz tantárgyakat felveszik ugyan, de végül nem végzik el.
| Kredittúllépési díj - hol mennyi? |
| A jelenlegi felsőoktatási törvény csak a 10 százalékos határt rögzíti, azt az egyetemekre és főiskolákra bízza, hogy a tantárgyak ismétlését is ebbe a körbe számítják-e, illetve hogy mennyi pénzt szednek be a hallgatóktól: a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán például ötezer forintot, a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karán háromezret, az ELTE jogi karán szintén ötezer forintot kell fizetni kreditenként. |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
