A felsőoktatás minőségbiztosítása az egykor független Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság feladata, de a terület egyszemélyi felelőse mára lényegében Balog Zoltán humánminiszter lett - írja a Népszava.
Az ELTE jogi karának tanácsa elutasította, a legfőbb ügyész Polt Péter mégis egyetemi tanári címet kapott Áder János államfőtől, Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter javaslatára. A tárca azzal takarózik, hogy Polt kinevezését az egyetemi tanári pályázatokat elbíráló Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) is támogatta. Csakhogy a MAB mára szinte teljesen Balog miniszter befolyása alatt áll - írja a lap.
A húszfős akkreditációs bizottságba jelenleg tíz tagot a miniszter, tíz tagot pedig más szervezetek delegálnak, de utóbbiak között van például a kormánnyal szoros kapcsolatot ápoló Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a katolikus és a református egyház is. A MAB elnöke pedig továbbra is Csépe Valéria, akit idén márciusban neveztek ki miniszteri biztosnak.
A Népszava szerint emiatt elhagyta a szervezetet Falus András akadémikus, aki 2016 februárjáig a MAB háromtagú Felülvizsgálati Bizottságának (FvB) elnöke volt. Indoklásában az áll, vállalhatatlan és elfogadhatatlan számára, hogy az FvB döntéseit Balog miniszter figyelmen kívül hagyja vagy felülírja. Többször előfordult, hogy a MAB még ebben a felállásban sem támogatott egy-egy tanári pályázatot, ennek ellenére Áder János (Balog miniszter előterjesztésére) a címet így is megadta az érintetteknek. A tavalyi évben négy ilyen történt, a miniszter egyik esetben sem indokolta döntését.
Január óta ráadásul a szaklétesítési eljárásban a MAB-véleményezés megindítása csak előzetes miniszteri jóváhagyással lehetséges.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
