Rátelepedett az egyetemi minőségért felelős bizottságra a miniszter?

A felsőoktatás minőségbiztosítása az egykor független Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság feladata, de a terület egyszemélyi felelőse mára lényegében Balog Zoltán humánminiszter lett - írja a Népszava.

  • Eduline
Fülöp Máté

Az ELTE jogi karának tanácsa elutasította, a legfőbb ügyész Polt Péter mégis egyetemi tanári címet kapott Áder János államfőtől, Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter javaslatára. A tárca azzal takarózik, hogy Polt kinevezését az egyetemi tanári pályázatokat elbíráló Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) is támogatta. Csakhogy a MAB mára szinte teljesen Balog miniszter befolyása alatt áll - írja a lap.

A húszfős akkreditációs bizottságba jelenleg tíz tagot a miniszter, tíz tagot pedig más szervezetek delegálnak, de utóbbiak között van például a kormánnyal szoros kapcsolatot ápoló Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a katolikus és a református egyház is. A MAB elnöke pedig továbbra is Csépe Valéria, akit idén márciusban neveztek ki miniszteri biztosnak.

A Népszava szerint emiatt elhagyta a szervezetet Falus András akadémikus, aki 2016 februárjáig a MAB háromtagú Felülvizsgálati Bizottságának (FvB) elnöke volt. Indoklásában az áll, vállalhatatlan és elfogadhatatlan számára, hogy az FvB döntéseit Balog miniszter figyelmen kívül hagyja vagy felülírja. Többször előfordult, hogy a MAB még ebben a felállásban sem támogatott egy-egy tanári pályázatot, ennek ellenére Áder János (Balog miniszter előterjesztésére) a címet így is megadta az érintetteknek. A tavalyi évben négy ilyen történt, a miniszter egyik esetben sem indokolta döntését.

Január óta ráadásul a szaklétesítési eljárásban a MAB-véleményezés megindítása csak előzetes miniszteri jóváhagyással lehetséges.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Térdepeltetés, megszégyenítés, félelem – Rubovszky Rita volt diákjai szerint bántalmazó légkör uralkodott az iskolában, az egykori igazgató visszautasítja a vádakat

A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.

Féltik az MCC-t a diákok: kezdeményezést indítottak a megőrzéséért, szerintük „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés”

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.