Rátelepedett az egyetemi minőségért felelős bizottságra a miniszter?

A felsőoktatás minőségbiztosítása az egykor független Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság feladata, de a terület egyszemélyi felelőse mára lényegében Balog Zoltán humánminiszter lett - írja a Népszava.

  • Eduline
Fülöp Máté

Az ELTE jogi karának tanácsa elutasította, a legfőbb ügyész Polt Péter mégis egyetemi tanári címet kapott Áder János államfőtől, Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter javaslatára. A tárca azzal takarózik, hogy Polt kinevezését az egyetemi tanári pályázatokat elbíráló Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) is támogatta. Csakhogy a MAB mára szinte teljesen Balog miniszter befolyása alatt áll - írja a lap.

A húszfős akkreditációs bizottságba jelenleg tíz tagot a miniszter, tíz tagot pedig más szervezetek delegálnak, de utóbbiak között van például a kormánnyal szoros kapcsolatot ápoló Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a katolikus és a református egyház is. A MAB elnöke pedig továbbra is Csépe Valéria, akit idén márciusban neveztek ki miniszteri biztosnak.

A Népszava szerint emiatt elhagyta a szervezetet Falus András akadémikus, aki 2016 februárjáig a MAB háromtagú Felülvizsgálati Bizottságának (FvB) elnöke volt. Indoklásában az áll, vállalhatatlan és elfogadhatatlan számára, hogy az FvB döntéseit Balog miniszter figyelmen kívül hagyja vagy felülírja. Többször előfordult, hogy a MAB még ebben a felállásban sem támogatott egy-egy tanári pályázatot, ennek ellenére Áder János (Balog miniszter előterjesztésére) a címet így is megadta az érintetteknek. A tavalyi évben négy ilyen történt, a miniszter egyik esetben sem indokolta döntését.

Január óta ráadásul a szaklétesítési eljárásban a MAB-véleményezés megindítása csak előzetes miniszteri jóváhagyással lehetséges.

Hozzászólások
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Túlárazott szerződéseket keresnek az egyetemi alapítványoknál, az új kuratóriumok mozgástere viszont szűkebb lesz

Átnézik a szerződéseket, feltérképezik az egyetemekhez kapcsolódó cégeket, feltárják a túlárazásokat, valamint azt is megvizsgálják, mely vagyonelemek kerültek át korábban az intézményektől az őket fenntartó alapítványokhoz – többek között ezekkel a feladatokkal kell megbirkózniuk az egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumainak.