A Harvard, a Massachusetts Institute of Technology, a Cambridge, a Stanford és a Berkeley - a Times Higher Education...
A Harvard, a Massachusetts Institute of Technology, a Cambridge, a Stanford és a Berkeley - a Times Higher Education (THE) legfrissebb, 2012-es rangsora alapján ezek a világ legjobb egyetemei. A százas listát - amelyet több mint 13 ezer oktató véleménye alapján évről évre összeállít a brit oktatási szaklap - csütörtökön hozták nyilvánosságra. Magyar egyetem idén sem került be a top 100-ba.
Az előző évekhez hasonlóan taroltak az egyesült államokbeli és a brit egyetemek: a száz legjobb felsőoktatási intézmény közül negyvennégy amerikai, tíz pedig nagy-britanniai, valószínűleg senkinek nem okozott meglepetést, hogy a Cambridge (3. helyezés) és az Oxford (6. helyezés) bejutott a top tízbe.
Igaz, a brit egyetemek vezetőinek így is van okuk aggodalomra, szinte mindegyik intézmény rontott tavalyi teljesítményén: az Imperial College a tizenegyedikről a tizenharmadik, a University College London a tizenkilencedikről a huszonegyedik, a University of Edinbourgh a negyvenötödikről a negyvenkilencedik helyre csúszott vissza, két brit egyetem pedig kiesett a top százból.
Az ázsiai egyetemek ezzel ellentétben évről évre egyre jobb eredményeket érnek el: a University of Tokyo a 8., a Kyoto University a 20., a National University of Singapore a 23., a kínai Tsinghua University pedig a 30. a listán.
Vesztesek és győztesek
A Times Higher Education World Reputation Rankings tavalyi listáján az első helyen a Harvard, a másodikon a MIT állt, a harmadik pedig a Cambridge volt. A "dobogósokat" a negyedik helyen a kaliforniai Berkeley, majd a Stanford, az Oxford, a Princeton, a tokiói, a Yale, végül a kaliforniai műszaki egyetem (Caltech) követte.
Előkelő helyen szerepelt az Imperial College London (11. hely), a kaliforniai egyetem (12. hely), a michigani egyetem (13. hely), a John Hopkins egyetem (14. hely) és a chicagói egyetem (15. hely). A rangsor összeállításakor 131 ország 13 388 oktatójának véleményét kérték ki 2010 végén. Magyarországi egyetem akkor sem kerül a legjobbak közé - a magyar felsőoktatási rangsort itt nézhetitek meg.
| És a másik THE-rangsor |
| A Times Higher Education minden évben két rangsort hoz nyilvánosságra. A márciusi az intézmények hírneve, elismertsége, míg az októberi rangsor többek között az oktatók és a hallgatók teljesítménye, az innovációs tevékenység és a nemzetközi kapcsolatok áll össze. A 2011-es THE-rangsorról itt olvashattok. |
Mire jók a felsőoktatási rangsorok?
Az egyetemi világrangsorok megjelenését évről évre heves vita kíséri, a rangsorok összeállításának elvei ugyanis nem mindegyik intézménytípusnak kedveznek – jellemzően a nagy múltú, nagy hallgatói és oktatói létszámmal rendelkező egyetemek szereznek magas pontszámot. Azt már a külföldi oktatáskutatók is elismerik, hogy ezek a listák elsősorban nem a pályaválasztás előtt álló diákoknak szólnak, hanem maguknak a felsőoktatási intézményeknek.
A listák aranybányának számítanak - marketingszempontból mindenképp. A Times Higher Education főszerkesztője szerint a listavezetők eleve előnnyel indulnak a hallgatókért folytatott harcban: nő a népszerűségük a felvételizők körében, meg tudják tartani a legjobb üzleti és tudományos partnereket, sőt bőkezű támogatókra is számíthatnak.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
