Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A Harvard, a Massachusetts Institute of Technology, a Cambridge, a Stanford és a Berkeley - a Times Higher Education...

A Harvard, a Massachusetts Institute of Technology, a Cambridge, a Stanford és a Berkeley - a Times Higher Education (THE) legfrissebb, 2012-es rangsora alapján ezek a világ legjobb egyetemei. A százas listát - amelyet több mint 13 ezer oktató véleménye alapján évről évre összeállít a brit oktatási szaklap - csütörtökön hozták nyilvánosságra. Magyar egyetem idén sem került be a top 100-ba.
Az előző évekhez hasonlóan taroltak az egyesült államokbeli és a brit egyetemek: a száz legjobb felsőoktatási intézmény közül negyvennégy amerikai, tíz pedig nagy-britanniai, valószínűleg senkinek nem okozott meglepetést, hogy a Cambridge (3. helyezés) és az Oxford (6. helyezés) bejutott a top tízbe.
Igaz, a brit egyetemek vezetőinek így is van okuk aggodalomra, szinte mindegyik intézmény rontott tavalyi teljesítményén: az Imperial College a tizenegyedikről a tizenharmadik, a University College London a tizenkilencedikről a huszonegyedik, a University of Edinbourgh a negyvenötödikről a negyvenkilencedik helyre csúszott vissza, két brit egyetem pedig kiesett a top százból.
Az ázsiai egyetemek ezzel ellentétben évről évre egyre jobb eredményeket érnek el: a University of Tokyo a 8., a Kyoto University a 20., a National University of Singapore a 23., a kínai Tsinghua University pedig a 30. a listán.

Vesztesek és győztesek
A Times Higher Education World Reputation Rankings tavalyi listáján az első helyen a Harvard, a másodikon a MIT állt, a harmadik pedig a Cambridge volt. A "dobogósokat" a negyedik helyen a kaliforniai Berkeley, majd a Stanford, az Oxford, a Princeton, a tokiói, a Yale, végül a kaliforniai műszaki egyetem (Caltech) követte.
Előkelő helyen szerepelt az Imperial College London (11. hely), a kaliforniai egyetem (12. hely), a michigani egyetem (13. hely), a John Hopkins egyetem (14. hely) és a chicagói egyetem (15. hely). A rangsor összeállításakor 131 ország 13 388 oktatójának véleményét kérték ki 2010 végén. Magyarországi egyetem akkor sem kerül a legjobbak közé - a magyar felsőoktatási rangsort itt nézhetitek meg.
| És a másik THE-rangsor |
| A Times Higher Education minden évben két rangsort hoz nyilvánosságra. A márciusi az intézmények hírneve, elismertsége, míg az októberi rangsor többek között az oktatók és a hallgatók teljesítménye, az innovációs tevékenység és a nemzetközi kapcsolatok áll össze. A 2011-es THE-rangsorról itt olvashattok. |
Mire jók a felsőoktatási rangsorok?
Az egyetemi világrangsorok megjelenését évről évre heves vita kíséri, a rangsorok összeállításának elvei ugyanis nem mindegyik intézménytípusnak kedveznek – jellemzően a nagy múltú, nagy hallgatói és oktatói létszámmal rendelkező egyetemek szereznek magas pontszámot. Azt már a külföldi oktatáskutatók is elismerik, hogy ezek a listák elsősorban nem a pályaválasztás előtt álló diákoknak szólnak, hanem maguknak a felsőoktatási intézményeknek.
A listák aranybányának számítanak - marketingszempontból mindenképp. A Times Higher Education főszerkesztője szerint a listavezetők eleve előnnyel indulnak a hallgatókért folytatott harcban: nő a népszerűségük a felvételizők körében, meg tudják tartani a legjobb üzleti és tudományos partnereket, sőt bőkezű támogatókra is számíthatnak.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.