Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Harvard, a Massachusetts Institute of Technology, a Cambridge, a Stanford és a Berkeley - a Times Higher Education...

A Harvard, a Massachusetts Institute of Technology, a Cambridge, a Stanford és a Berkeley - a Times Higher Education (THE) legfrissebb, 2012-es rangsora alapján ezek a világ legjobb egyetemei. A százas listát - amelyet több mint 13 ezer oktató véleménye alapján évről évre összeállít a brit oktatási szaklap - csütörtökön hozták nyilvánosságra. Magyar egyetem idén sem került be a top 100-ba.
Az előző évekhez hasonlóan taroltak az egyesült államokbeli és a brit egyetemek: a száz legjobb felsőoktatási intézmény közül negyvennégy amerikai, tíz pedig nagy-britanniai, valószínűleg senkinek nem okozott meglepetést, hogy a Cambridge (3. helyezés) és az Oxford (6. helyezés) bejutott a top tízbe.
Igaz, a brit egyetemek vezetőinek így is van okuk aggodalomra, szinte mindegyik intézmény rontott tavalyi teljesítményén: az Imperial College a tizenegyedikről a tizenharmadik, a University College London a tizenkilencedikről a huszonegyedik, a University of Edinbourgh a negyvenötödikről a negyvenkilencedik helyre csúszott vissza, két brit egyetem pedig kiesett a top százból.
Az ázsiai egyetemek ezzel ellentétben évről évre egyre jobb eredményeket érnek el: a University of Tokyo a 8., a Kyoto University a 20., a National University of Singapore a 23., a kínai Tsinghua University pedig a 30. a listán.

Vesztesek és győztesek
A Times Higher Education World Reputation Rankings tavalyi listáján az első helyen a Harvard, a másodikon a MIT állt, a harmadik pedig a Cambridge volt. A "dobogósokat" a negyedik helyen a kaliforniai Berkeley, majd a Stanford, az Oxford, a Princeton, a tokiói, a Yale, végül a kaliforniai műszaki egyetem (Caltech) követte.
Előkelő helyen szerepelt az Imperial College London (11. hely), a kaliforniai egyetem (12. hely), a michigani egyetem (13. hely), a John Hopkins egyetem (14. hely) és a chicagói egyetem (15. hely). A rangsor összeállításakor 131 ország 13 388 oktatójának véleményét kérték ki 2010 végén. Magyarországi egyetem akkor sem kerül a legjobbak közé - a magyar felsőoktatási rangsort itt nézhetitek meg.
| És a másik THE-rangsor |
| A Times Higher Education minden évben két rangsort hoz nyilvánosságra. A márciusi az intézmények hírneve, elismertsége, míg az októberi rangsor többek között az oktatók és a hallgatók teljesítménye, az innovációs tevékenység és a nemzetközi kapcsolatok áll össze. A 2011-es THE-rangsorról itt olvashattok. |
Mire jók a felsőoktatási rangsorok?
Az egyetemi világrangsorok megjelenését évről évre heves vita kíséri, a rangsorok összeállításának elvei ugyanis nem mindegyik intézménytípusnak kedveznek – jellemzően a nagy múltú, nagy hallgatói és oktatói létszámmal rendelkező egyetemek szereznek magas pontszámot. Azt már a külföldi oktatáskutatók is elismerik, hogy ezek a listák elsősorban nem a pályaválasztás előtt álló diákoknak szólnak, hanem maguknak a felsőoktatási intézményeknek.
A listák aranybányának számítanak - marketingszempontból mindenképp. A Times Higher Education főszerkesztője szerint a listavezetők eleve előnnyel indulnak a hallgatókért folytatott harcban: nő a népszerűségük a felvételizők körében, meg tudják tartani a legjobb üzleti és tudományos partnereket, sőt bőkezű támogatókra is számíthatnak.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).