Külföldi egyetemre felvételiznek, ott is maradnak az ukrán diákok

Újabb kivándorlási hullám indult el Ukrajnából, de a kilencvenes évekkel ellentétben most főként fiatalok hagyják el...

  • eduline/mti
Fazekas István

Újabb kivándorlási hullám indult el Ukrajnából, de a kilencvenes évekkel ellentétben most főként fiatalok hagyják el hazájukat, hogy külföldön szerezzenek diplomát, és utána nem térnek haza - írta a Fokusz című ukrán hetilap legfrissebb számában. A magyar diákok közül is egyre többen terveznek külföldi továbbtanulást - erről szóló cikkünket itt olvashatjátok el.

A nemzetközi migrációs szervezet adatai szerint jelenleg legalább hatmillió ukrán dolgozik külföldön. A legnagyobb részük 18 és 35 év közötti, fő úti céljuk a nyugat-európai országok, valamint az Egyesült Államok és Kanada. Az elmúlt néhány évben kivándoroltak többsége már nem szakképesítést nem igénylő munkát végez nyugaton, mint a kilencvenes években emigráltak többsége.

A mostaniak tanulni - diplomát, másoddiplomát, esetleg magasabb tudományos fokozatot szerezni - mennek külföldre, a képesítés megszerzése után jellemzően ott telepednek le, és magas kvalifikációt igénylő, jól fizetett munkahelyeken helyezkednek el. Sok fiatal eleve azzal a céllal iratkozik be nyugati egyetemre, hogy utána az országban maradjon, és később ott találjon munkát.

A kivándorlók egy másik jelentős létszámú csoportja azért költözik külföldre, hogy saját üzletet indítson be. A kedvelt célországokban ugyanis az ukránnál átláthatóbb szabályozások mellett, kiszámíthatóbb és biztonságosabb módon vihetnek saját vállalkozást.

A lap azt írta, az alacsony ukrajnai fizetések, a szociális intézmények gyenge színvonala és a rendkívül rossznak tartott egészségügyi ellátás a fő indokai annak, hogy a tanult, munkaképes fiatalok jelentős része külföldön képzeli el jövőjét.

A HeadHunter munkaközvetítő cég felmérése szerint az ukrán diplomások több mint 90 százaléka "potenciális kivándorló". Kozmopolitának tartják magukat, nem akarnak Ukrajnában nyomorogva élni, és kivárni a jobb idők eljövetelét, hanem utazgatni, világot látni szeretnének, és nem éreznek honvágyat, nosztalgiát hazájuk iránt.

Hozzászólások

Lannert Judit átalakítaná az érettségit és megvizsgálná a gimnáziumi felvételi rendszerét

Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.

Vitézy Dávid: több ezer új kollégiumi férőhely épülhet az uniós pénzekből

Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.

Még ennél is jobban kihasználná a rakpart lehetőségeit a Fővárosi Diákközgyűlés

Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.