Újabb kivándorlási hullám indult el Ukrajnából, de a kilencvenes évekkel ellentétben most főként fiatalok hagyják el...
Újabb kivándorlási hullám indult el Ukrajnából, de a kilencvenes évekkel ellentétben most főként fiatalok hagyják el hazájukat, hogy külföldön szerezzenek diplomát, és utána nem térnek haza - írta a Fokusz című ukrán hetilap legfrissebb számában. A magyar diákok közül is egyre többen terveznek külföldi továbbtanulást - erről szóló cikkünket itt olvashatjátok el.
A nemzetközi migrációs szervezet adatai szerint jelenleg legalább hatmillió ukrán dolgozik külföldön. A legnagyobb részük 18 és 35 év közötti, fő úti céljuk a nyugat-európai országok, valamint az Egyesült Államok és Kanada. Az elmúlt néhány évben kivándoroltak többsége már nem szakképesítést nem igénylő munkát végez nyugaton, mint a kilencvenes években emigráltak többsége.
A mostaniak tanulni - diplomát, másoddiplomát, esetleg magasabb tudományos fokozatot szerezni - mennek külföldre, a képesítés megszerzése után jellemzően ott telepednek le, és magas kvalifikációt igénylő, jól fizetett munkahelyeken helyezkednek el. Sok fiatal eleve azzal a céllal iratkozik be nyugati egyetemre, hogy utána az országban maradjon, és később ott találjon munkát.
A kivándorlók egy másik jelentős létszámú csoportja azért költözik külföldre, hogy saját üzletet indítson be. A kedvelt célországokban ugyanis az ukránnál átláthatóbb szabályozások mellett, kiszámíthatóbb és biztonságosabb módon vihetnek saját vállalkozást.
A lap azt írta, az alacsony ukrajnai fizetések, a szociális intézmények gyenge színvonala és a rendkívül rossznak tartott egészségügyi ellátás a fő indokai annak, hogy a tanult, munkaképes fiatalok jelentős része külföldön képzeli el jövőjét.
A HeadHunter munkaközvetítő cég felmérése szerint az ukrán diplomások több mint 90 százaléka "potenciális kivándorló". Kozmopolitának tartják magukat, nem akarnak Ukrajnában nyomorogva élni, és kivárni a jobb idők eljövetelét, hanem utazgatni, világot látni szeretnének, és nem éreznek honvágyat, nosztalgiát hazájuk iránt.
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
A történelem OKTV-ra összesen 3050 tanuló jelentkezett az idei tanévben. Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a döntő helyezettjeit és iskoláikat, összegyűjtöttük, mely középiskolák diákjai értek el helyezést a versenyen.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
