Újabb kivándorlási hullám indult el Ukrajnából, de a kilencvenes évekkel ellentétben most főként fiatalok hagyják el...
Újabb kivándorlási hullám indult el Ukrajnából, de a kilencvenes évekkel ellentétben most főként fiatalok hagyják el hazájukat, hogy külföldön szerezzenek diplomát, és utána nem térnek haza - írta a Fokusz című ukrán hetilap legfrissebb számában. A magyar diákok közül is egyre többen terveznek külföldi továbbtanulást - erről szóló cikkünket itt olvashatjátok el.
A nemzetközi migrációs szervezet adatai szerint jelenleg legalább hatmillió ukrán dolgozik külföldön. A legnagyobb részük 18 és 35 év közötti, fő úti céljuk a nyugat-európai országok, valamint az Egyesült Államok és Kanada. Az elmúlt néhány évben kivándoroltak többsége már nem szakképesítést nem igénylő munkát végez nyugaton, mint a kilencvenes években emigráltak többsége.
A mostaniak tanulni - diplomát, másoddiplomát, esetleg magasabb tudományos fokozatot szerezni - mennek külföldre, a képesítés megszerzése után jellemzően ott telepednek le, és magas kvalifikációt igénylő, jól fizetett munkahelyeken helyezkednek el. Sok fiatal eleve azzal a céllal iratkozik be nyugati egyetemre, hogy utána az országban maradjon, és később ott találjon munkát.
A kivándorlók egy másik jelentős létszámú csoportja azért költözik külföldre, hogy saját üzletet indítson be. A kedvelt célországokban ugyanis az ukránnál átláthatóbb szabályozások mellett, kiszámíthatóbb és biztonságosabb módon vihetnek saját vállalkozást.
A lap azt írta, az alacsony ukrajnai fizetések, a szociális intézmények gyenge színvonala és a rendkívül rossznak tartott egészségügyi ellátás a fő indokai annak, hogy a tanult, munkaképes fiatalok jelentős része külföldön képzeli el jövőjét.
A HeadHunter munkaközvetítő cég felmérése szerint az ukrán diplomások több mint 90 százaléka "potenciális kivándorló". Kozmopolitának tartják magukat, nem akarnak Ukrajnában nyomorogva élni, és kivárni a jobb idők eljövetelét, hanem utazgatni, világot látni szeretnének, és nem éreznek honvágyat, nosztalgiát hazájuk iránt.
Az érettségit megelőző hónapokban a végzősök minden idegszálukkal a tételekre, a ponthatárokra és az egyetemi felvételire koncentrálnak. Egy budapesti topgimnázium iskolapszichológusának tapasztalata szerint azonban nem ezek okozzák a legnagyobb szorongást, hanem az, ami utána jön – vagy éppen az, hogy nem látják pontosan, mi jön utána.
Az ideiglenes felvételi jegyzékben tavaly több elitgimnáziumban a 77., 101. vagy éppenséggel a 215. helyen álló diákot is felvették.
A nyolcadikosok mintegy 22 százaléka legfeljebb csak a legalapvetőbb matematikai fogalmakat ismeri és a hét képességszintből jobb esetben csak a második szinten áll - derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményéből.
Mint ismert, az eredménytelen tárgyalások után a sztrájktörvény alapján kezdett egyeztetésbe a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a kormánnyal a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók bérrendezéséről. A levelükre most megérkezett a válasz, a kormány Maruzsa Zoltánt jelölte ki az egyeztetésre.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Már nem túl sok időtök maradt hátra a májusi írásbeli érettségikig.
Összességében az esetek hatvan százalékában küldte szakszolgálati vizsgálatra az Oktatási Hivatal a kérvényezőket, de a szakszolgálat szinte minden esetben javasolta a plusz egy év óvodát.
Az utóbbi időben több jelzés is érkezett a Pedagógusok Szakszervezetének jogsegélyszolgálatához arról, hogy egyes intézményekben a nyugdíjkorhatárt elérő vagy azt hamarosan betöltő pedagógusok munkaviszonyát közös megegyezéssel próbálják megszüntetni.
