Felvételi 2026: mutatjuk, milyen intézményi pontokat kaphattok az ELTE különböző karain
Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Újabb kivándorlási hullám indult el Ukrajnából, de a kilencvenes évekkel ellentétben most főként fiatalok hagyják el...

Újabb kivándorlási hullám indult el Ukrajnából, de a kilencvenes évekkel ellentétben most főként fiatalok hagyják el hazájukat, hogy külföldön szerezzenek diplomát, és utána nem térnek haza - írta a Fokusz című ukrán hetilap legfrissebb számában. A magyar diákok közül is egyre többen terveznek külföldi továbbtanulást - erről szóló cikkünket itt olvashatjátok el.
A nemzetközi migrációs szervezet adatai szerint jelenleg legalább hatmillió ukrán dolgozik külföldön. A legnagyobb részük 18 és 35 év közötti, fő úti céljuk a nyugat-európai országok, valamint az Egyesült Államok és Kanada. Az elmúlt néhány évben kivándoroltak többsége már nem szakképesítést nem igénylő munkát végez nyugaton, mint a kilencvenes években emigráltak többsége.
A mostaniak tanulni - diplomát, másoddiplomát, esetleg magasabb tudományos fokozatot szerezni - mennek külföldre, a képesítés megszerzése után jellemzően ott telepednek le, és magas kvalifikációt igénylő, jól fizetett munkahelyeken helyezkednek el. Sok fiatal eleve azzal a céllal iratkozik be nyugati egyetemre, hogy utána az országban maradjon, és később ott találjon munkát.
A kivándorlók egy másik jelentős létszámú csoportja azért költözik külföldre, hogy saját üzletet indítson be. A kedvelt célországokban ugyanis az ukránnál átláthatóbb szabályozások mellett, kiszámíthatóbb és biztonságosabb módon vihetnek saját vállalkozást.
A lap azt írta, az alacsony ukrajnai fizetések, a szociális intézmények gyenge színvonala és a rendkívül rossznak tartott egészségügyi ellátás a fő indokai annak, hogy a tanult, munkaképes fiatalok jelentős része külföldön képzeli el jövőjét.
A HeadHunter munkaközvetítő cég felmérése szerint az ukrán diplomások több mint 90 százaléka "potenciális kivándorló". Kozmopolitának tartják magukat, nem akarnak Ukrajnában nyomorogva élni, és kivárni a jobb idők eljövetelét, hanem utazgatni, világot látni szeretnének, és nem éreznek honvágyat, nosztalgiát hazájuk iránt.
Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
A központi írásbeli nem a logikát és a valós tudást mérte - írta szerkesztőségünknek Pálnagy Szilárd, aki nyolcadikos felvételizőként petíciót is indított. Levelét teljes egészében közöljük.
Csaknem három ponttal magasabb átlagot értek el tavalyhoz képest.
Hiába nem volt versenytársa a Toldy Ferenc Gimnázium megbízott igazgatójának, a köznevelési államtitkárság nem támogatta a kinevezését. A döntés okairól sem a tantestület, sem az érintett nem kapott tájékoztatást.
A TISZA külügyi vezetője úgy fogalmazott, hogy jelenleg a magyar egyetemisták hátrányban vannak az Erasmusból való kizárás miatt például egy osztrák vagy egy lengyel diákkal szemben.
Horváth Péter szerint csak az iskolák számára volt kellemetlen, hogy a javítókulcsokat utólag kiegészítette az Oktatási Hivatal.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
Érdemes újra végignézni a lehetőségeket, ugyanis a mostani kiegészítéssel olyan szakok is bekerültek a korábban megjelentek mellé, amelyeket decemberben még nem hirdettek meg a felsőoktatási intézmények.
Marosi Beatrix, aki korábban plágiumgyanúba is keveredett a szakdolgozatával, jelenleg egy kollégiumot vezet.
A honvédelem tantárgy célja, hogy a tanulók megismerjék Magyarország védelmének alapelveit, és tudatos, felelős állampolgárként értsék az ország biztonságának jelentőségét.