Odapörkölt a CEU-nak a kormányszóvivő: "köszönőviszonyban sincs a valósággal"

„Elgondolkodtató, hogy olyan intézmények is működnek az országban, amelyek egy olyan sajátos világértelmezést vallanak, amelyről mára bebizonyosodott: köszönőviszonyban sincs a valósággal” - mondta Kovács Zoltán a CEU-ról a Magyar Hírlapnak. A kormányszóvivő 2002-ben szerzett PhD fokozatot a CEU-n.

  • Eduline
Reviczky Zsolt

„Ezt a kérdést nem az államnak kell eldöntenie, hanem a piacnak, illetve azoknak, akik a magánegyetemek finanszírozását biztosítják” - válaszolta a kormányszóvivő a Magyar Hírlapnak arra a kérdésére, hogy szükség van-e itthon a CEU-ra.

Hozzátette: „fontos egy ország számára, hogy magas színvonalú felsőoktatási intézmények működjenek, ugyanakkor elgondolkodtató, ha olyan intézmények is működnek az országban, amelyek egy olyan sajátos világértelmezést vallanak, amelyről mára bebizonyosodott: köszönőviszonyban sincs a valósággal”.

Kovács Zoltán kifejtette: azért döntöttek a felsőoktatási törvény módosítása mellett, „mert megfontoltuk a Velencei Bizottság érvét, miszerint legyen több idő a feltételek teljesítésére. Utóbbi amúgy találkozott a CEU érvrendszerével, hiszen az intézmény májusban még azt állította, hét-nyolc hónapnál hamarabb nem lehet megfelelni az egyébként mindenkire egyformán vonatkozó követelményeknek”.

CEU-rektor: nem kérünk különleges jogokat, privilégiumokat

"Arról nem mi tehetünk, hogy amint közel kerülünk a megállapodáshoz, hirtelen megváltoznak a kritériumok" - így reagált a CEU rektora arra, hogy a parlament 2019. január 1-jéig meghosszabbította azt a határidőt, ameddig a külföldi felsőoktatási intézményeknek teljesíteniük kell magyarországi működésük feltételeit.

Hozzászólások

Gyerekek a politikai kampányokban: „Téves azt gondolni, hogy ha MI által szerkesztett gyerekről van szó, azzal nincs baj”

Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.

Afrikainak öltözött gyerekek, rémisztő álarcok és vicces maskarák: mai szemmel nézve nagyon furcsák voltak a régi farsangi jelmezek

A farsangról sokaknak elsősorban az óvodai és iskolai jelmezes mulatságok jutnak eszébe, amikor a gyerekek – és nem ritkán a leleményes szülők – évről évre újabb és újabb ötletes maskarákkal készülnek. Ez azonban régen sem volt másként. A Fortepan archívumából válogattunk össze néhány különleges felvételt, amelyek megmutatják, milyen hangulatban telt egykor a farsangi időszak, és milyen jelmezekbe bújtak akkoriban a gyerekek.