„Elgondolkodtató, hogy olyan intézmények is működnek az országban, amelyek egy olyan sajátos világértelmezést vallanak, amelyről mára bebizonyosodott: köszönőviszonyban sincs a valósággal” - mondta Kovács Zoltán a CEU-ról a Magyar Hírlapnak. A kormányszóvivő 2002-ben szerzett PhD fokozatot a CEU-n.
„Ezt a kérdést nem az államnak kell eldöntenie, hanem a piacnak, illetve azoknak, akik a magánegyetemek finanszírozását biztosítják” - válaszolta a kormányszóvivő a Magyar Hírlapnak arra a kérdésére, hogy szükség van-e itthon a CEU-ra.
Hozzátette: „fontos egy ország számára, hogy magas színvonalú felsőoktatási intézmények működjenek, ugyanakkor elgondolkodtató, ha olyan intézmények is működnek az országban, amelyek egy olyan sajátos világértelmezést vallanak, amelyről mára bebizonyosodott: köszönőviszonyban sincs a valósággal”.
Kovács Zoltán kifejtette: azért döntöttek a felsőoktatási törvény módosítása mellett, „mert megfontoltuk a Velencei Bizottság érvét, miszerint legyen több idő a feltételek teljesítésére. Utóbbi amúgy találkozott a CEU érvrendszerével, hiszen az intézmény májusban még azt állította, hét-nyolc hónapnál hamarabb nem lehet megfelelni az egyébként mindenkire egyformán vonatkozó követelményeknek”.
CEU-rektor: nem kérünk különleges jogokat, privilégiumokat
"Arról nem mi tehetünk, hogy amint közel kerülünk a megállapodáshoz, hirtelen megváltoznak a kritériumok" - így reagált a CEU rektora arra, hogy a parlament 2019. január 1-jéig meghosszabbította azt a határidőt, ameddig a külföldi felsőoktatási intézményeknek teljesíteniük kell magyarországi működésük feltételeit.
Miután beszámoltunk arról, hogy az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium igazgatója Csapodi Zoltán fideszes képviselőktől kért segítséget a polgári engedetlenség idején még 2022-ben, kaptunk egy olvasói levelet azoktól az akkori trefortos pedagógusoktól, akik részt vettek az akcióban. A szöveget változtatás nélkül közöljük.
Két fia kabátban tanulta végig a téli tanórákat a fűtetlen iskolában, egyikük egy évig nem tanult idegen nyelvet tanárhiány miatt, a másik osztályában pedig kéthavonta cserélődtek a matematikatanárok. A közoktatás problémáira világított rá a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a jelenlegi központosított szabályozás nem veszi kellően figyelembe a gyerekek egyéni fejlődését, ezért a döntési jogkörök visszaadását, valamint a határidők rugalmasabbá tételét sürgetik.
