„Elgondolkodtató, hogy olyan intézmények is működnek az országban, amelyek egy olyan sajátos világértelmezést vallanak, amelyről mára bebizonyosodott: köszönőviszonyban sincs a valósággal” - mondta Kovács Zoltán a CEU-ról a Magyar Hírlapnak. A kormányszóvivő 2002-ben szerzett PhD fokozatot a CEU-n.
„Ezt a kérdést nem az államnak kell eldöntenie, hanem a piacnak, illetve azoknak, akik a magánegyetemek finanszírozását biztosítják” - válaszolta a kormányszóvivő a Magyar Hírlapnak arra a kérdésére, hogy szükség van-e itthon a CEU-ra.
Hozzátette: „fontos egy ország számára, hogy magas színvonalú felsőoktatási intézmények működjenek, ugyanakkor elgondolkodtató, ha olyan intézmények is működnek az országban, amelyek egy olyan sajátos világértelmezést vallanak, amelyről mára bebizonyosodott: köszönőviszonyban sincs a valósággal”.
Kovács Zoltán kifejtette: azért döntöttek a felsőoktatási törvény módosítása mellett, „mert megfontoltuk a Velencei Bizottság érvét, miszerint legyen több idő a feltételek teljesítésére. Utóbbi amúgy találkozott a CEU érvrendszerével, hiszen az intézmény májusban még azt állította, hét-nyolc hónapnál hamarabb nem lehet megfelelni az egyébként mindenkire egyformán vonatkozó követelményeknek”.
CEU-rektor: nem kérünk különleges jogokat, privilégiumokat
"Arról nem mi tehetünk, hogy amint közel kerülünk a megállapodáshoz, hirtelen megváltoznak a kritériumok" - így reagált a CEU rektora arra, hogy a parlament 2019. január 1-jéig meghosszabbította azt a határidőt, ameddig a külföldi felsőoktatási intézményeknek teljesíteniük kell magyarországi működésük feltételeit.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
