Változott Klinghammer István, a frissen kinevezett felsőoktatásért felelős államtitkár véleménye arról: feltételként...
Változott Klinghammer István, a frissen kinevezett felsőoktatásért felelős államtitkár véleménye arról: feltételként kell-e szabni a későbbi itthoni munkavállalást az állami ösztöndíjas tanulmányokért cserébe - írja a Ténytár. 2005-ben, az ELTE rektoraként Klinghammer még elutasított volna egy, a hallgatói szerződéshez hasonló megoldást, amelynek értelmében a képzési idő kétszeresét kell a diákoknak itthon ledolgozniuk a végzést követő húsz éven belül.
Klinghammer akkor még így nyilatkozott: „ A piacgazdaság beköszöntével (...) a hazai kvalifikált munkaerő jelentős része légüres térbe került, ahonnan a saját egzisztenciája szempontjából kitűnő megoldásnak bizonyulhatott, ha a tudását külföldön megfelelő fizetésért értékesíteni tudta, illetve tudja. Megjegyzem, ezt a folyamatot nem szabad központi akarattal korlátozni, nem lenne sem demokratikus, sem célravezető megoldás..."
Szerdán az új államtitkár azt mondta: „Senki nem akar senkit röghöz kötni”, de „abban az erkölcsi kérdésben nem lehet engedni”, hogy aki igénybe kívánja venni a társadalom segítségét tanulmányai finanszírozásához, tudását annak a közösségnek a javára hasznosítsa, amely kitanította őt. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája csak akkor folytatja munkáját a Felsőoktatási Kerekasztal ülésein, ha a kormány letesz a hallgatói szerződés alaptörvénybe foglalásának tervéről: erről itt olvashattok.
Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszter pénteken erősítette meg a minisztérium keddi közleményét, miszerint Klinghammer István, az ELTE korábbi rektora lesz a felsőoktatásért felelős államtitkár, Hoffmann Rózsa pedig a közoktatásért felel majd. Balog elmondta: kiemelten fontos terület a felsőoktatásé, azért kérte fel Klinghammer Istvánt felsőoktatásért felelős államtitkárnak, mert "nagy feladatok állnak előttünk, és a reform kiteljesítése teljes embert kíván".
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
