Változott Klinghammer István, a frissen kinevezett felsőoktatásért felelős államtitkár véleménye arról: feltételként...
Változott Klinghammer István, a frissen kinevezett felsőoktatásért felelős államtitkár véleménye arról: feltételként kell-e szabni a későbbi itthoni munkavállalást az állami ösztöndíjas tanulmányokért cserébe - írja a Ténytár. 2005-ben, az ELTE rektoraként Klinghammer még elutasított volna egy, a hallgatói szerződéshez hasonló megoldást, amelynek értelmében a képzési idő kétszeresét kell a diákoknak itthon ledolgozniuk a végzést követő húsz éven belül.
Klinghammer akkor még így nyilatkozott: „ A piacgazdaság beköszöntével (...) a hazai kvalifikált munkaerő jelentős része légüres térbe került, ahonnan a saját egzisztenciája szempontjából kitűnő megoldásnak bizonyulhatott, ha a tudását külföldön megfelelő fizetésért értékesíteni tudta, illetve tudja. Megjegyzem, ezt a folyamatot nem szabad központi akarattal korlátozni, nem lenne sem demokratikus, sem célravezető megoldás..."
Szerdán az új államtitkár azt mondta: „Senki nem akar senkit röghöz kötni”, de „abban az erkölcsi kérdésben nem lehet engedni”, hogy aki igénybe kívánja venni a társadalom segítségét tanulmányai finanszírozásához, tudását annak a közösségnek a javára hasznosítsa, amely kitanította őt. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája csak akkor folytatja munkáját a Felsőoktatási Kerekasztal ülésein, ha a kormány letesz a hallgatói szerződés alaptörvénybe foglalásának tervéről: erről itt olvashattok.
Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszter pénteken erősítette meg a minisztérium keddi közleményét, miszerint Klinghammer István, az ELTE korábbi rektora lesz a felsőoktatásért felelős államtitkár, Hoffmann Rózsa pedig a közoktatásért felel majd. Balog elmondta: kiemelten fontos terület a felsőoktatásé, azért kérte fel Klinghammer Istvánt felsőoktatásért felelős államtitkárnak, mert "nagy feladatok állnak előttünk, és a reform kiteljesítése teljes embert kíván".
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
