Változott Klinghammer István, a frissen kinevezett felsőoktatásért felelős államtitkár véleménye arról: feltételként...
Változott Klinghammer István, a frissen kinevezett felsőoktatásért felelős államtitkár véleménye arról: feltételként kell-e szabni a későbbi itthoni munkavállalást az állami ösztöndíjas tanulmányokért cserébe - írja a Ténytár. 2005-ben, az ELTE rektoraként Klinghammer még elutasított volna egy, a hallgatói szerződéshez hasonló megoldást, amelynek értelmében a képzési idő kétszeresét kell a diákoknak itthon ledolgozniuk a végzést követő húsz éven belül.
Klinghammer akkor még így nyilatkozott: „ A piacgazdaság beköszöntével (...) a hazai kvalifikált munkaerő jelentős része légüres térbe került, ahonnan a saját egzisztenciája szempontjából kitűnő megoldásnak bizonyulhatott, ha a tudását külföldön megfelelő fizetésért értékesíteni tudta, illetve tudja. Megjegyzem, ezt a folyamatot nem szabad központi akarattal korlátozni, nem lenne sem demokratikus, sem célravezető megoldás..."
Szerdán az új államtitkár azt mondta: „Senki nem akar senkit röghöz kötni”, de „abban az erkölcsi kérdésben nem lehet engedni”, hogy aki igénybe kívánja venni a társadalom segítségét tanulmányai finanszírozásához, tudását annak a közösségnek a javára hasznosítsa, amely kitanította őt. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája csak akkor folytatja munkáját a Felsőoktatási Kerekasztal ülésein, ha a kormány letesz a hallgatói szerződés alaptörvénybe foglalásának tervéről: erről itt olvashattok.
Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszter pénteken erősítette meg a minisztérium keddi közleményét, miszerint Klinghammer István, az ELTE korábbi rektora lesz a felsőoktatásért felelős államtitkár, Hoffmann Rózsa pedig a közoktatásért felel majd. Balog elmondta: kiemelten fontos terület a felsőoktatásé, azért kérte fel Klinghammer Istvánt felsőoktatásért felelős államtitkárnak, mert "nagy feladatok állnak előttünk, és a reform kiteljesítése teljes embert kíván".
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
