Korábban még a "röghöz kötés" ellen érvelt a felsőoktatási államtitkár

Változott Klinghammer István, a frissen kinevezett felsőoktatásért felelős államtitkár véleménye arról: feltételként...

  • Eduline
Stiller Ákos

Változott Klinghammer István, a frissen kinevezett felsőoktatásért felelős államtitkár véleménye arról: feltételként kell-e szabni a későbbi itthoni munkavállalást az állami ösztöndíjas tanulmányokért cserébe - írja a Ténytár. 2005-ben, az ELTE rektoraként Klinghammer még elutasított volna egy, a hallgatói szerződéshez hasonló megoldást, amelynek értelmében a képzési idő kétszeresét kell a diákoknak itthon ledolgozniuk a végzést követő húsz éven belül.

Klinghammer akkor még így nyilatkozott: „ A piacgazdaság beköszöntével (...) a hazai kvalifikált munkaerő jelentős része légüres térbe került, ahonnan a saját egzisztenciája szempontjából kitűnő megoldásnak bizonyulhatott, ha a tudását külföldön megfelelő fizetésért értékesíteni tudta, illetve tudja. Megjegyzem, ezt a folyamatot nem szabad központi akarattal korlátozni, nem lenne sem demokratikus, sem célravezető megoldás..."

Szerdán az új államtitkár azt mondta: „Senki nem akar senkit röghöz kötni”, de „abban az erkölcsi kérdésben nem lehet engedni”, hogy aki igénybe kívánja venni a társadalom segítségét tanulmányai finanszírozásához, tudását annak a közösségnek a javára hasznosítsa, amely kitanította őt. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája csak akkor folytatja munkáját a Felsőoktatási Kerekasztal ülésein, ha a kormány letesz a hallgatói szerződés alaptörvénybe foglalásának tervéről: erről itt olvashattok.

Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszter pénteken erősítette meg a minisztérium keddi közleményét, miszerint Klinghammer István, az ELTE korábbi rektora lesz a felsőoktatásért felelős államtitkár, Hoffmann Rózsa pedig a közoktatásért felel majd. Balog elmondta: kiemelten fontos terület a felsőoktatásé, azért kérte fel Klinghammer Istvánt felsőoktatásért felelős államtitkárnak, mert "nagy feladatok állnak előttünk, és a reform kiteljesítése teljes embert kíván".

Hozzászólások

Gyerekek a politikai kampányokban: „Téves azt gondolni, hogy ha MI által szerkesztett gyerekről van szó, azzal nincs baj”

Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.

Afrikainak öltözött gyerekek, rémisztő álarcok és vicces maskarák: mai szemmel nézve nagyon furcsák voltak a régi farsangi jelmezek

A farsangról sokaknak elsősorban az óvodai és iskolai jelmezes mulatságok jutnak eszébe, amikor a gyerekek – és nem ritkán a leleményes szülők – évről évre újabb és újabb ötletes maskarákkal készülnek. Ez azonban régen sem volt másként. A Fortepan archívumából válogattunk össze néhány különleges felvételt, amelyek megmutatják, milyen hangulatban telt egykor a farsangi időszak, és milyen jelmezekbe bújtak akkoriban a gyerekek.