Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Biztosan nektek is okozott már fejtörést – vagy akár kínos pillanatokat -, amikor bemutattak valakinek, de egyikőtök sem tudta eldönteni, hogy puszit is adjatok egymásnak, vagy elég csak egy kézfogás. Az Oxford University legújabb tanulmánya szerint a legtöbben ódzkodnak attól, hogy vadidegen puszit adjon nekik, de az érintések alapvető fontosságúak az emberi kapcsolatokban.
Az elmúlt években egyre gyakoribbá vált, hogy bemutatkozáskor puszit adnak egymás arcára a felek, ám a tanulmány szerint a legtöbb ember ódzkodik ettől.

Robin Dunbar evolúciós pszichológus, az Oxford University tanulmányának vezetője szerint sok ember úgy próbálja elkerülni az első találkozáskor elcsattanó puszit, hogy előre nyújtja a kezét, jelezve, bőven elég lesz a kézrázás is.
Bár az efféle közelség sok embernek érthető módon nem tetszik, a professzor szerint ennek ellenére ma már a puszi nem számít tolakodónak, főleg, ha egy barát mutatja be egymásnak a két embert.
Az egyetem kutatásához egy térképet is mellékelt, amin bejelölték, hogy hol és mennyire fogadja az adott illető az érintést családtagjától, ismerősétől vagy egy vadidegentől. A felmérést öt ország 1500 állampolgára részvételével végezték. Talán meglepő, hogy az olaszok sokkal kevésbé viselik az érintést, mint az oroszok vagy a finnek, pedig a sztereotípiák azt sugallnák, hogy az északi népek zárkózottabbak. A finnek egyébként a legkevésbé szégyenlős nép a vizsgáltak közül, így az első találkozáskor adandó puszival az északi országban lehet a legkisebb eséllyel felsülni.
Dunbar figyelmeztet: szerinte az érintés alapvető fontosságú az emberek közti kapcsolatok terén, és az utóbbi időben a telekommunikáció térnyerésével a személyes kapcsolat egyre kevésbé jellemző. A puszik, kézfogások és ölelések, esetleg vállveregetések nélkül azonban a szoros baráti kapcsolatok is könnyen kihűlhetnek a professzor szerint.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.