Kínosan érzed magad bemutatkozáskor? Pedig nincs okod rá

Biztosan nektek is okozott már fejtörést – vagy akár kínos pillanatokat -, amikor bemutattak valakinek, de egyikőtök sem tudta eldönteni, hogy puszit is adjatok egymásnak, vagy elég csak egy kézfogás. Az Oxford University legújabb tanulmánya szerint a legtöbben ódzkodnak attól, hogy vadidegen puszit adjon nekik, de az érintések alapvető fontosságúak az emberi kapcsolatokban.

  • Eduline

Az elmúlt években egyre gyakoribbá vált, hogy bemutatkozáskor puszit adnak egymás arcára a felek, ám a tanulmány szerint a legtöbb ember ódzkodik ettől.

dailymail.co.uk

Robin Dunbar evolúciós pszichológus, az Oxford University tanulmányának vezetője szerint sok ember úgy próbálja elkerülni az első találkozáskor elcsattanó puszit, hogy előre nyújtja a kezét, jelezve, bőven elég lesz a kézrázás is.

Bár az efféle közelség sok embernek érthető módon nem tetszik, a professzor szerint ennek ellenére ma már a puszi nem számít tolakodónak, főleg, ha egy barát mutatja be egymásnak a két embert.

Az egyetem kutatásához egy térképet is mellékelt, amin bejelölték, hogy hol és mennyire fogadja az adott illető az érintést családtagjától, ismerősétől vagy egy vadidegentől. A felmérést öt ország 1500 állampolgára részvételével végezték. Talán meglepő, hogy az olaszok sokkal kevésbé viselik az érintést, mint az oroszok vagy a finnek, pedig a sztereotípiák azt sugallnák, hogy az északi népek zárkózottabbak. A finnek egyébként a legkevésbé szégyenlős nép a vizsgáltak közül, így az első találkozáskor adandó puszival az északi országban lehet a legkisebb eséllyel felsülni.

Dunbar figyelmeztet: szerinte az érintés alapvető fontosságú az emberek közti kapcsolatok terén, és az utóbbi időben a telekommunikáció térnyerésével a személyes kapcsolat egyre kevésbé jellemző. A puszik, kézfogások és ölelések, esetleg vállveregetések nélkül azonban a szoros baráti kapcsolatok is könnyen kihűlhetnek a professzor szerint.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.