Tízmilliárd forint jár 2013-ban a kutatási-oktatási eredményei alapján kiemelt felsőoktatási intézményeknek - derül ki a felsőoktatási törvény módosításának birtokunkba került tervezetéből, amely az új finanszírozási modellt is körvonalazza. A rektorok még mindig nem tudják, a tízmilliárd plusz forrást jelent-e majd, vagy a felsőoktatás 2013-ra tervezett állami támogatásából vesz el ennyit a kormány, és osztja szét hat-hét egyetem között.
Az oktatási államtitkárság október végén jelentette be, hogy az akkreditációs bizottság és a Magyar Tudományos Akadémia bevonásával már zajlik az egyetemek és főiskolák minősítése, a kutatási-fejlesztési teljesítmények alapján kiosztott kutatóegyetemi és alkalmazott tudományos főiskolája címet, valamint kiemelt státust szerző intézmények 2013-tól jelentős többlettámogatásra számíthatnak.
Bár az államtitkárság akkor még nem nyilatkozott a pontos összegről, a felsőoktatási törvény módosításának október 19-i keltezésű, az eduline birtokába jutott tervezetéből kiderül: tízmilliárd forintot osztanának szét a kiemelt intézmények között. Bár a minősítés eredményeire januárig várni kell, egy korábbi – szintén az erőforrás-minisztériumban készített – tervezet alapján a kiemelt cím megszerzésére esélyes a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, valamint a debreceni és a szegedi egyetem, míg a kutatóegyetemi címet legnagyobb eséllyel a Semmelweis Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Pécsi Tudományegyetem viheti el.
Az eduline-nak név nélkül nyilatkozó intézményvezetők szerint az még mindig nem egyértelmű, hogy a tízmilliárd forint plusz forrásként jelenik-e majd meg a finanszírozásban, vagy csak a 2013-ra tervezett – egyébként is a felsőoktatásra elkülönített – állami támogatásból csíp le ennyit a kormány, és adja oda a kiemelkedő kutatási-oktatási tevékenységet folytató vagy "nemzetstratégiai szempontból" kiemelt egyetemeknek és főiskoláknak. "Ha ez utóbbi változat lép életbe, akkor csak annyi történik, hogy az összes intézmény pénzének egy részét szétosztják néhány intézmény között" - mondta az egyik vidéki egyetem oktatója.
Jön az új finanszírozási rendszer
Az előterjesztés az új felsőoktatási finanszírozási modellt is körvonalazza, ez az eddig használt háromelemű – a képzési, tudományos és fenntartói – normatív finanszírozási rendszert váltaná fel 2013-tól. A dokumentum alapján az éves állami támogatásuk 50-70 százalékát a hallgatói létszám, 8-10 százalékát a kutatási-tudományos-oktatási eredmények alapján kapnák meg a felsőoktatási intézmények, további 15-20 százalékot költhetnének tudományos, fejlesztési, kulturális és speciális feladatokra.
Az új támogatási rendszerben a 2012 szeptembere előtt felvett, államilag támogatott hallgatók után „a képzési normatívákhoz hasonló összegű támogatást kell biztosítani kifutó rendszerben”, ezzel egy időben az állami ösztöndíjas és részösztöndíjas hallgatók száma alapján képzési költségtámogatást kapnak az intézmények. Ez utóbbi összege egyébként az önköltséges hallgatóktól szedett éves tandíj összegével egyezik meg.
Az eduline által megkérdezett intézményvezetők rezignáltan vették tudomásul, hogy újabb tervvel állt elő a kormány, nyár elején ugyanis még arról tájékoztatták őket, hogy 2013-tól Kis Norbert azóta leköszönt felsőoktatási helyettes államtitkár nevéhez köthető finanszírozási modell lesz érvényes. Ez annyiban tért el a most közzétett változattól, hogy az intézmények támogatásának körülbelül 30 százalékát a júniusban benyújtott, a következő öt év kutatási-oktatási stratégiáját tartalmazó intézményfejlesztési tervek alapján utalták volna az egyetemeknek és főiskoláknak.
A hallgatók több mint fele dolgozik tanulmányai mellett, sokan pedig heti 20 óránál is többet – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) friss, a hallgatók megélhetési helyzetét vizsgáló tanulmányából. A szervezet szerint a jelenlegi ösztöndíjrendszer már nem tud valódi anyagi biztonságot nyújtani az egyetemistáknak.
A leterhelt és betegeskedő tanárokat a kollégáik helyettesítik, évente akár 60-80 órát teljesen ingyen. Pilz Olivér szerint olyan magas óraszámban dolgoznak a pedagógusok, hogy sokan belebetegszenek a munkába. A Tanítanék Mozgalom alapítója az ATV-ben arról is beszélt: legalább tíz év kellhet ahhoz, hogy valóban javuljon a magyar oktatás helyzete.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
Koncertek, vásárok, kézműves programok és kiállítások is várják azokat, akik a pünkösdi hosszú hétvégén mozdulnának ki. Összegyűjtöttünk néhány budapesti programot, amelyeket érdemes lehet felírni a naptárba.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Lannert Judit Naderi Zsuzsannát kérte fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság vezetésére. Az új államtitkár közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén, és a minisztérium szerint jelentős tapasztalattal rendelkezik az oktatás, a gazdaság és az intézményvezetés terén is.
