Tízmilliárd forint jár 2013-ban a kutatási-oktatási eredményei alapján kiemelt felsőoktatási intézményeknek - derül ki a felsőoktatási törvény módosításának birtokunkba került tervezetéből, amely az új finanszírozási modellt is körvonalazza. A rektorok még mindig nem tudják, a tízmilliárd plusz forrást jelent-e majd, vagy a felsőoktatás 2013-ra tervezett állami támogatásából vesz el ennyit a kormány, és osztja szét hat-hét egyetem között.
Az oktatási államtitkárság október végén jelentette be, hogy az akkreditációs bizottság és a Magyar Tudományos Akadémia bevonásával már zajlik az egyetemek és főiskolák minősítése, a kutatási-fejlesztési teljesítmények alapján kiosztott kutatóegyetemi és alkalmazott tudományos főiskolája címet, valamint kiemelt státust szerző intézmények 2013-tól jelentős többlettámogatásra számíthatnak.
Bár az államtitkárság akkor még nem nyilatkozott a pontos összegről, a felsőoktatási törvény módosításának október 19-i keltezésű, az eduline birtokába jutott tervezetéből kiderül: tízmilliárd forintot osztanának szét a kiemelt intézmények között. Bár a minősítés eredményeire januárig várni kell, egy korábbi – szintén az erőforrás-minisztériumban készített – tervezet alapján a kiemelt cím megszerzésére esélyes a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, valamint a debreceni és a szegedi egyetem, míg a kutatóegyetemi címet legnagyobb eséllyel a Semmelweis Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és Pécsi Tudományegyetem viheti el.
Az eduline-nak név nélkül nyilatkozó intézményvezetők szerint az még mindig nem egyértelmű, hogy a tízmilliárd forint plusz forrásként jelenik-e majd meg a finanszírozásban, vagy csak a 2013-ra tervezett – egyébként is a felsőoktatásra elkülönített – állami támogatásból csíp le ennyit a kormány, és adja oda a kiemelkedő kutatási-oktatási tevékenységet folytató vagy "nemzetstratégiai szempontból" kiemelt egyetemeknek és főiskoláknak. "Ha ez utóbbi változat lép életbe, akkor csak annyi történik, hogy az összes intézmény pénzének egy részét szétosztják néhány intézmény között" - mondta az egyik vidéki egyetem oktatója.
Jön az új finanszírozási rendszer
Az előterjesztés az új felsőoktatási finanszírozási modellt is körvonalazza, ez az eddig használt háromelemű – a képzési, tudományos és fenntartói – normatív finanszírozási rendszert váltaná fel 2013-tól. A dokumentum alapján az éves állami támogatásuk 50-70 százalékát a hallgatói létszám, 8-10 százalékát a kutatási-tudományos-oktatási eredmények alapján kapnák meg a felsőoktatási intézmények, további 15-20 százalékot költhetnének tudományos, fejlesztési, kulturális és speciális feladatokra.
Az új támogatási rendszerben a 2012 szeptembere előtt felvett, államilag támogatott hallgatók után „a képzési normatívákhoz hasonló összegű támogatást kell biztosítani kifutó rendszerben”, ezzel egy időben az állami ösztöndíjas és részösztöndíjas hallgatók száma alapján képzési költségtámogatást kapnak az intézmények. Ez utóbbi összege egyébként az önköltséges hallgatóktól szedett éves tandíj összegével egyezik meg.
Az eduline által megkérdezett intézményvezetők rezignáltan vették tudomásul, hogy újabb tervvel állt elő a kormány, nyár elején ugyanis még arról tájékoztatták őket, hogy 2013-tól Kis Norbert azóta leköszönt felsőoktatási helyettes államtitkár nevéhez köthető finanszírozási modell lesz érvényes. Ez annyiban tért el a most közzétett változattól, hogy az intézmények támogatásának körülbelül 30 százalékát a júniusban benyújtott, a következő öt év kutatási-oktatási stratégiáját tartalmazó intézményfejlesztési tervek alapján utalták volna az egyetemeknek és főiskoláknak.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
