Rosszul járnak az államvizsgát halogató egyetemisták az oktatási államtitkárság legújabb tervével - ha egy hallgató a...
Rosszul járnak az államvizsgát halogató egyetemisták az oktatási államtitkárság legújabb tervével - ha egy hallgató a jogviszonya megszűnését követő ötödik év végéig nem teszi le a záróvizsgát, de szeretne diplomát szerezni az adott szakon, újra be kell iratkoznia az intézménybe.
Az egyetemistáknak nem kell újra végigülniük az összes félév összes előadását és szemináriumát, a beiratkozást követően a korábban megszerzett kreditek egy részét beszámítják - igaz, az még kérdés, pontosan mennyit kell majd fizetni a beiratkozásért és az újra felvett tantárgyakért. Valószínűleg jelentős összegről lesz szó, az önköltséges képzések átlagos ára félévenként ugyanis 300-400 ezer forint lesz.
Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár múlt héten úgy nyilatkozott, "bizonyos türelmi idő után" a tárca a már korábban végzett hallgatókra is alkalmazza az új szabályt, vagyis azoknak is sietniük kell az államvizsgával és a szakdolgozat megírásával, akik az elmúlt négy-öt évben hagyták félbe tanulmányaikat.
Van, akinek tetszik. Van, akinek nem
A Szegedi Tudományegyetem rektora jó lépésnek tartja az új szabály elfogadását. „Az a tapasztalatunk, hogy aki nem államvizsgázik le az abszolutórium utáni két-három évben, az rendszerint eltűnik. Sokkal nagyobb eséllyel teszi le egy diák a záróvizsgát, és szerzi meg a diplomáját, ha megszabunk egy határidőt” – mondja Szabó Gábor.
A rektor szerint a szakok kimeneti követelményei és a tanmenet olyan gyakran változik, hogy elképzelhető, egy hallgatónak az abszolutórium után öt évvel már egészen más tananyagból kell vizsgáznia, mint amiből annak idején szigorlatozott. "Persze kérdés, hogy miért pont öt évnél húzták meg a határt, ha a célt és a számokat nézzük, ésszerűbnek tűnik a hároméves korlát" - teszi hozzá.
Részletkérdés? Kevés hallgató fázna rá az új szabályra
Az adatok szerint minél több idő telik el a tanulmányok félbehagyása után, annál kisebb az esély arra, hogy a hallgató átveheti a diplomát. A Szegedi Tudományegyetem az elmúlt 17 évben összesen 58 604 darab abszolutóriumot adott ki, a hallgatók nagy része, majdnem 94 százaléka még abban az évben letette az államvizsgát.
Négy százalékuk egy éven belül jelentkezett államvizsgára, 1,3 százalékuk két éven belül, öt éven belül pedig a volt diákok 0,8 százaléka kísérelt meg záróvizsgát tenni. Vagyis az új szabály az egész országból mindössze néhány száz hallgatót érintene, a szegedi egyetemen például hatvankilencen kerültek volna bajba, ha az ötéves határidőről szóló szabályt eddig is alkalmazni kellett volna.
| Diploma ötvenhét évvel az abszolutórium után |
| A szabályozás véget vethet az olyan extrém eseteknek is, amikor valaki több évtized elteltével fejezi be az egyetemet. Szabó Gábor maga is találkozott olyan 80 év feletti pályázóval, aki 1938-ban szerzett abszolutóriuma után 1995-ben szeretett volna államvizsgázni. |
Az oktatási államtitkárság szerint ennél jóval több hallgató halogatja az államvizsgát, becsléseik szerint a végzősök tíz-tizenkét százaléka nem jelentkezik államvizsgára. "Az ismeretek, a képzési tartalmak változásai indokolják, hogy a lezárt tanulmányokat rövid időn belül kövesse a záróvizsga. A hatályos törvényi szabályozás például a végbizonyítvány kiállításától számított hetedik év letelte után az intézmény által meghatározott feltételekhez köti a záróvizsgát" - írta az eduline kérdéseire a Nefmi sajtóosztálya, kiemelve, hogy azoknak nem kell aggódniuk, akik a nyelvvizsga hiánya miatt nem vehették át a diplomájukat, az államtitkárság azt ígéri, rájuk nem vonatkozik majd az ötéves határidő.
Kerestük a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját (HÖOK) is, ők azonban "meg nem erősített híresztelésekre" nem akartak reagálni.
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
