Ilyen volt Obama, Merkel és Putyin a húszas éveiben

Már a húszas-harmincas éveik alatt sem lógatták a lábukat, van köztük, akiről kémfilmet lehetne írni, de olyan is, aki inkább háborús történetbe illene. Mit tanult és mivel foglalkozott Obama, Merkel, Netanyahu, Kim Dzsongun és Putyin az egyetemista éveikben?

  • Eduline

A Mic utánajárt, mivel foglalkoztak a világ legnagyobb vezetői, amikor még csak huszonévesek voltak.

 

Wikipédia

Barack Obama, az Amerikai Egyesült Államok elnöke

Miután a Columbia Egyetem politológia szakán 1983-ban lediplomázott, Chicagóba költözött, ahol a helyi acélgyárak bezárásai miatt elszegényedett csoportoknak segített. Ezután meglátogatta kenyai hozzátartozóit és csatlakozott a chicagói afroamerikai egyházi közösséghez, a Trinity United Church of Christhez. 1988-ban, 27 évesen jelentkezett a Harvard jogi karára, ahol három évvel később diplomázott, majd a Chicagói Egyetem jogi karán tanított is.

Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke

Putyin húszas évei kémfilmbe illőek. Már az iskola elvégzése előtt jelentkezett a hírszerzéshez és a kommunista pártba, végül a Leningrádi Állami Egyetemen szerzett nemzetközi jogi diplomát, és csatlakozott a KGB-hez. Elvégezte a KGB kurzusát is, és 1989-ig főleg a Német Demokratikus Köztársaságban (NDK), Drezdában dolgozott a politikai hírszerzésnek és a kémelhárításnak. Milliárdosok iskolája: mit tanultak a világ leggazdagabb emberei?

 

Wikipédia

Angela Merkel, német kancellár

Merkel az NDK-ban nőtt fel, és mint akkoriban minden kelet-német fiatal, ő is tagja volt a Szabad Német Ifjúságnak (FDJ). Enélkül ugyanis lehetetlen lett volna bekerülni a felsőoktatásba, így viszont Merkel 1973 és 1978 között fizikát tanulhatott a Lipcsei Egyetemen, majd 1978-tól egészen 1990-ig fizikai kémiát tanult és kutatott a berlini Német Természettudományi Egyetemen. A doktori disszertációját kvantumkémiából írta. Ugyanakkor olyannyira nem lelkesedett a szocializmusért, hogy a kötelező marxizmus-leninizmus tárgyból csak elégségessel csusszant át 1983-ban és 1986-ban.

Benjamin Netanyahu, Izrael miniszterelnöke

A Bibi becenéven is ismert politikus még húszéves kora előtt csatlakozott az izraeli hadsereghez. A húszas évei végét az Egyesült Államokban töltötte, ahol építészetet és üzleti gazdálkodást hallgatott a Massachusetts Institute of Technologyn (MIT).

Kim Dzsongun, Észak-Korea vezetője

Dzsongun életét teljes titoktartás övezi, még azt sem lehet biztosan tudni, hogy 1982-ben, 1983-ban vagy 1984-ben született. Állítólag álnéven tanult Svájcban, a Berni Nemzetközi Iskolában 1998-ig, majd a Kim Ir Szen Katonai Akadémia hallgatója lett. Apja, Kim Dzsongil életének utolsó éveiben a Koreai Néphadsereg tábornoka lett, azóta marsall és főparancsnok. Amúgy Dzsongun állítólag játszott a Grease iskolai feldolgozásában, szereti Jean-Claude Van Damme-ot, Michael Jordant és a Chicago Bullst. Hol szerzett diplomát Orbán, Gyurcsány, Bajnai és Vona?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.