Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Már a húszas-harmincas éveik alatt sem lógatták a lábukat, van köztük, akiről kémfilmet lehetne írni, de olyan is, aki inkább háborús történetbe illene. Mit tanult és mivel foglalkozott Obama, Merkel, Netanyahu, Kim Dzsongun és Putyin az egyetemista éveikben?
A Mic utánajárt, mivel foglalkoztak a világ legnagyobb vezetői, amikor még csak huszonévesek voltak.

Barack Obama, az Amerikai Egyesült Államok elnöke
Miután a Columbia Egyetem politológia szakán 1983-ban lediplomázott, Chicagóba költözött, ahol a helyi acélgyárak bezárásai miatt elszegényedett csoportoknak segített. Ezután meglátogatta kenyai hozzátartozóit és csatlakozott a chicagói afroamerikai egyházi közösséghez, a Trinity United Church of Christhez. 1988-ban, 27 évesen jelentkezett a Harvard jogi karára, ahol három évvel később diplomázott, majd a Chicagói Egyetem jogi karán tanított is.
Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke
Putyin húszas évei kémfilmbe illőek. Már az iskola elvégzése előtt jelentkezett a hírszerzéshez és a kommunista pártba, végül a Leningrádi Állami Egyetemen szerzett nemzetközi jogi diplomát, és csatlakozott a KGB-hez. Elvégezte a KGB kurzusát is, és 1989-ig főleg a Német Demokratikus Köztársaságban (NDK), Drezdában dolgozott a politikai hírszerzésnek és a kémelhárításnak. Milliárdosok iskolája: mit tanultak a világ leggazdagabb emberei?

Angela Merkel, német kancellár
Merkel az NDK-ban nőtt fel, és mint akkoriban minden kelet-német fiatal, ő is tagja volt a Szabad Német Ifjúságnak (FDJ). Enélkül ugyanis lehetetlen lett volna bekerülni a felsőoktatásba, így viszont Merkel 1973 és 1978 között fizikát tanulhatott a Lipcsei Egyetemen, majd 1978-tól egészen 1990-ig fizikai kémiát tanult és kutatott a berlini Német Természettudományi Egyetemen. A doktori disszertációját kvantumkémiából írta. Ugyanakkor olyannyira nem lelkesedett a szocializmusért, hogy a kötelező marxizmus-leninizmus tárgyból csak elégségessel csusszant át 1983-ban és 1986-ban.
Benjamin Netanyahu, Izrael miniszterelnöke
A Bibi becenéven is ismert politikus még húszéves kora előtt csatlakozott az izraeli hadsereghez. A húszas évei végét az Egyesült Államokban töltötte, ahol építészetet és üzleti gazdálkodást hallgatott a Massachusetts Institute of Technologyn (MIT).
Kim Dzsongun, Észak-Korea vezetője
Dzsongun életét teljes titoktartás övezi, még azt sem lehet biztosan tudni, hogy 1982-ben, 1983-ban vagy 1984-ben született. Állítólag álnéven tanult Svájcban, a Berni Nemzetközi Iskolában 1998-ig, majd a Kim Ir Szen Katonai Akadémia hallgatója lett. Apja, Kim Dzsongil életének utolsó éveiben a Koreai Néphadsereg tábornoka lett, azóta marsall és főparancsnok. Amúgy Dzsongun állítólag játszott a Grease iskolai feldolgozásában, szereti Jean-Claude Van Damme-ot, Michael Jordant és a Chicago Bullst. Hol szerzett diplomát Orbán, Gyurcsány, Bajnai és Vona?
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.