Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az Erasmus+, vagyis az oktatásra, képzésre, ifjúságra és sportra vonatkozó új uniós támogatási program elindulását március 12-én, szerdán jelenti be Budapesten Andrula Vasziliu, oktatásügyért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős EU-biztos, valamint Balog Zoltán, az emberi erőforrások magyar minisztere - közölték Brüsszelben.
Az Erasmus+ a következő hét évben összesen 14,7 milliárd eurós költségvetésből gazdálkodhat, azaz 40 százalékkal nagyobb összegből, mint a korábbi ilyen célú programok. A program külföldi tanulási, képzési, tapasztalatszerzési és önkéntesi lehetőségekhez nyújtandó hozzájárulás formájában több mint 4 millió résztvevő számára fog támogatást biztosítani. Mostantól 2020-ig közel 100 ezer magyar kedvezményezett részesülhet Erasmus+ támogatásban.
A program keretében 2 millió felsőoktatási hallgató kap ösztöndíjat ahhoz, hogy tanuljon vagy továbbképzésen vegyen részt külföldön. Ezen belül 450 ezer gyakornoki helyet lehet betölteni. Külföldi oktatási, képzési vagy munkalehetőséget 650 ezer szakipari tanuló, illetve gyakornok kaphat. Külföldi tanítási, illetve oktatási lehetőséghez 800 ezer tanár, szakoktató, oktatási szakember, illetve fiatal munkavállaló juthat hozzá a támogatás révén. Ezen túlmenően 200 ezer mesterképzésben részt vevő hallgató részesülhet hitelgaranciában, hogy a teljes ciklust egy másik országban végezze el. Több mint 25 ezer felsőoktatási hallgató kaphat ösztöndíjat közös mesterképzésben való részvételhez, aminek keretében tanulmányaikat legalább két külföldi felsőoktatási intézményben végzik. Több mint 500 ezer fiatal vállalhat önkéntes munkát külföldön, vagy vehet részt ifjúsági csereprogramban.

Az Erasmus+ révén 125 ezer iskola, szakiskola és szakmai továbbképző, illetve felső- és felnőttoktatási intézmény, ifjúsági szervezet és vállalkozás nyerhet támogatást összesen 25 ezer "stratégiai partnerség" megalapításához. E partnerségek a tapasztalatcserét, valamint az oktatás és a munka világa közötti szorosabb kapcsolatot szolgálják. Háromezer-ötszáz oktatási intézmény és vállalkozás juthat forrásokhoz több mint 300 "tudásfejlesztési szövetség" és "ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetség" kialakításához, a foglalkoztathatóság, az innováció és a vállalkozói szellem előmozdítása érdekében. Hatszáz, sporttal kapcsolatos nemzetközi partnerség - például európai nonprofit esemény - részesülhet támogatásban.
Magyarországról az egész életen át tartó tanulás uniós programja és a "Fiatalok lendületben" program keretében 2007 és 2013 között csaknem 65 ezer diák, fiatal, valamint tanár, oktató, illetve fiatalokkal foglalkozó szakember részesült támogatásban. Az Erasmus+ keretében a következő hét évben a becslések szerint közel 100 ezren kapnak támogatást. Magyarország az idén az Erasmus+ programból 31 millió eurót kap, ami 11 százalékkal magasabb a korábbi programokból tavaly kapott összegnél. A Magyarország részére elkülönített összeg 2020-ig várhatóan minden évben növekedni fog. A magyar résztvevők ezenkívül továbbra is élvezhetik a felsőoktatási intézmények szintjén folyó, európai integrációs tanulmányokat segítő Jean Monnet program előnyeit.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.