Kevés egyetemista mondott nemet a hallgatói szerződésre

Nem félnek a diákok az őket többéves hazai munkavállalásra kötelező hallgatói szerződésektől - írta a Magyar Nemzet...

  • Eduline
MTI Fotó: Marjai János

Nem félnek a diákok az őket többéves hazai munkavállalásra kötelező hallgatói szerződésektől - írta a Magyar Nemzet az általa megkérdezett felsőoktatási intézmények adatai alapján.

Itt találjátok a legfontosabb információkat a hallgatói szerződésről.

A lap pénteki számában az Eötvös Loránd Tudományegyetem illetékese arról számolt be, hogy a több mint 5 ezer alap- és mesterszakra felvett diák közül csaknem mindenki aláírta a megállapodást, karonként egy-két fő utasította el a feltételekhez kötött támogatást. A társadalomtudományi, a tanító- és óvóképző karon mindenki vállalta a feltételeket. Az esti és levelező szakokon nagyobb a szórás, az informatikai karon például 32-en utasították vissza a szerződést. A Színház és Filmművészeti Főiskolán mind a 46 beiratkozó aláírta a szerződést.

A győri Széchenyi István Egyetemen is hasonló a helyzet, az 1.700 beiratkozó ösztöndíjas mindegyike aláírta a szerződést. Az egri Eszterházy Károly Főiskolán az 1.319 állami ösztöndíjas hallgatóból eddig 1.142-en szerződtek, de ez a szám  változhat, mert még nem ért véget a beiratkozási időszak.

A Pécsi Tudományegyetemen - ugyancsak a beiratkozási időszak vége előtti adat szerint - a több mint 4 ezer új belépő 83 százaléka már döntött a szerződés elfogadásáról.

Az ösztöndíjszerződésben szereplő két fő feltétel, hogy az ösztöndíjas legalább a képzési idő másfélszerese alatt megszerzi a diplomát, illetve a végzést követő 20 éven belül a képzési idő kétszeresére Magyarországon vállal munkát. Az első feltétel nem teljesítése esetén az ösztöndíj felét, a másik esetében annak teljes összegét kell visszafizetni az államnak.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.