Nem félnek a diákok az őket többéves hazai munkavállalásra kötelező hallgatói szerződésektől - írta a Magyar Nemzet...
A lap pénteki számában az Eötvös Loránd Tudományegyetem illetékese arról számolt be, hogy a több mint 5 ezer alap- és mesterszakra felvett diák közül csaknem mindenki aláírta a megállapodást, karonként egy-két fő utasította el a feltételekhez kötött támogatást. A társadalomtudományi, a tanító- és óvóképző karon mindenki vállalta a feltételeket. Az esti és levelező szakokon nagyobb a szórás, az informatikai karon például 32-en utasították vissza a szerződést. A Színház és Filmművészeti Főiskolán mind a 46 beiratkozó aláírta a szerződést.
A győri Széchenyi István Egyetemen is hasonló a helyzet, az 1.700 beiratkozó ösztöndíjas mindegyike aláírta a szerződést. Az egri Eszterházy Károly Főiskolán az 1.319 állami ösztöndíjas hallgatóból eddig 1.142-en szerződtek, de ez a szám változhat, mert még nem ért véget a beiratkozási időszak.
A Pécsi Tudományegyetemen - ugyancsak a beiratkozási időszak vége előtti adat szerint - a több mint 4 ezer új belépő 83 százaléka már döntött a szerződés elfogadásáról.
Az ösztöndíjszerződésben szereplő két fő feltétel, hogy az ösztöndíjas legalább a képzési idő másfélszerese alatt megszerzi a diplomát, illetve a végzést követő 20 éven belül a képzési idő kétszeresére Magyarországon vállal munkát. Az első feltétel nem teljesítése esetén az ösztöndíj felét, a másik esetében annak teljes összegét kell visszafizetni az államnak.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
