Nem félnek a diákok az őket többéves hazai munkavállalásra kötelező hallgatói szerződésektől - írta a Magyar Nemzet...
A lap pénteki számában az Eötvös Loránd Tudományegyetem illetékese arról számolt be, hogy a több mint 5 ezer alap- és mesterszakra felvett diák közül csaknem mindenki aláírta a megállapodást, karonként egy-két fő utasította el a feltételekhez kötött támogatást. A társadalomtudományi, a tanító- és óvóképző karon mindenki vállalta a feltételeket. Az esti és levelező szakokon nagyobb a szórás, az informatikai karon például 32-en utasították vissza a szerződést. A Színház és Filmművészeti Főiskolán mind a 46 beiratkozó aláírta a szerződést.
A győri Széchenyi István Egyetemen is hasonló a helyzet, az 1.700 beiratkozó ösztöndíjas mindegyike aláírta a szerződést. Az egri Eszterházy Károly Főiskolán az 1.319 állami ösztöndíjas hallgatóból eddig 1.142-en szerződtek, de ez a szám változhat, mert még nem ért véget a beiratkozási időszak.
A Pécsi Tudományegyetemen - ugyancsak a beiratkozási időszak vége előtti adat szerint - a több mint 4 ezer új belépő 83 százaléka már döntött a szerződés elfogadásáról.
Az ösztöndíjszerződésben szereplő két fő feltétel, hogy az ösztöndíjas legalább a képzési idő másfélszerese alatt megszerzi a diplomát, illetve a végzést követő 20 éven belül a képzési idő kétszeresére Magyarországon vállal munkát. Az első feltétel nem teljesítése esetén az ösztöndíj felét, a másik esetében annak teljes összegét kell visszafizetni az államnak.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
