Levélben hívta fel a magyar kormány figyelmét az Európai Bizottság arra, hogy a munkaerő szabad áramlásának elvét...
Levélben hívta fel a magyar kormány figyelmét az Európai Bizottság arra, hogy a munkaerő szabad áramlásának elvét, így uniós jogszabályt sérthet a felsőoktatási hallgatói szerződések rendszere – írja a Bruxinfo. A lap értesülését kedd este az EU-biztos szóvivője is megerősítette. Jonathan Todd hozzátette, Andor László EU-biztos levelére a Bizottság várja a magyar kormány válaszát.
A kérdéses jogszabály szerint szeptembertől az államilag finanszírozott hallgatóknak szerződést kell kötniük az állammal, amelyben vállalniuk kell, hogy diplomázásuk után a képzési időtartam kétszeresének megfelelő időt Magyarországon töltik el a végzést követő 20 évben. A hallgatói szerződésekről itt találjátok a legfontosabb információkat.
A törvény egy másik aspektusból is aggályos lehet. Androulla Vassiliou oktatási EU-biztos szóvivője korábban a BruxInfónak elmondta, a bizottság attól tart, hogy „az oktatási rendszerben bekövetkezett változások káros hatással lehetnek a diplomások arányának növelését kitűző uniós cél teljesülésére”. Dennis Abbott ezt azzal magyarázta, hogy a burkolt tandíj eltántoríthatja a diákokat attól, hogy továbbtanuljanak.
Az oktatási államtitkár február végén Brüsszelben találkozott is az oktatási EU-biztossal. Hoffmann Rózsa akkor a BruxInfo kérdésére kijelentette, nem sérti a személyek szabad áramlását a felsőoktatási törvény és az azt kiegészítő kormányrendelet.
Magyarázata szerint szó sincs röghöz kötésről, és bármilyen kényszerről, hiszen a diákok szabadon választhatják meg, hogy aláírják-e az ezzel kapcsolatos szerződést, vagy nem. „Ez egy polgári jogi szerződés, amit úgy kell értelmezni, hogy a legjobb eredménnyel felvett diákoknak felajánlja az állam, hogy díjmentesen tanulhatnak. Ez egy kölcsönféle, amit vissza lehet adni munkában vagy pénzben” – magyarázta az oktatási államtitkár.
A politikus szerint a törvény összeegyeztethető az uniós joggal, szabad döntésen alapul, és ösztönző jellegű. Hozzátette azt is, hogy az ingyenes felsőoktatás nem alkotmányos kötelem, tehát ebből a szempontból sem aggályos a törvény.
Ettől függetlenül úgy tűnik, maradtak még brüsszeli aggályok. Ezt támasztja alá az is, hogy az elmúlt hónapokban többször is egyeztetett egymással a Bizottság és a kormány az ügyben.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
