HÖOK: "gyáva és hazug" a hallgatói szerződés beemelése az alaptörvénybe

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint "gyáva és hazug" a hallgatói szerződés beemelése az...

  • MTI
Nagy Dávid, a HÖOK elnöke és Balog Zoltán miniszter. "Erről nem volt szó"

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint "gyáva és hazug" a hallgatói szerződés beemelése az alaptörvénybe. A parlamentnek pénteken benyújtott alaptörvény-módosítási javaslat alapján a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás.

Azt, hogy a felsőfokú tanulmányok támogatásáért cserébe milyen hosszú ideig kellene Magyarországon dolgozni, törvény állapíthatná meg az alkotmánymódosító javaslat indoklása szerint.

Nagy Dávid, a szervezet elnöke péntek este azt mondta az MTI-nek, hogy ezt a lépést nem tudja mire vélni, és bár nem alkotmányjogász, nem tudja, hasonlót foglalnak-e alkotmányba bárhol a világon.

A HÖOK vezetője hozzátette: eltekintve attól, hogy a hallgatói szerződésről van szó, méltatlan egy vitatott társadalmi kérdést ily módon elintézni. Megjegyezte: innentől megkérdőjelezhető, hogy Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének milyen súlya van a kormányban, mert ilyen intézkedésről az egyeztetéseken nem esett szó.

Balog Zoltán a felsőoktatási kerekasztal január 31-i megalakulása után azt jelentette be, hogy három munkacsoportot hoznak létre, és ezek közül az egyikben, a hallgatói felelősség munkacsoportban elsősorban a hallgatói szerződésekkel kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak majd.

Kiss Dávid, a HÖOK elnökségi tagja akkor a hallgatói szerződésről azt mondta, hajlandóak tárgyalni, de szeretnék látni a kormány válaszát az ügyben az unió által folytatott próbaeljárásra. Hozzáfűzte: erre ígéretet is kaptak a tárca vezetőjétől.

Hozzászólások

Gyerekek a politikai kampányokban: „Téves azt gondolni, hogy ha MI által szerkesztett gyerekről van szó, azzal nincs baj”

Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.