Nagy Dávid, a HÖOK elnöke és Balog Zoltán miniszter. "Erről nem volt szó"
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint "gyáva és hazug" a hallgatói szerződés beemelése az alaptörvénybe. A parlamentnek pénteken benyújtott alaptörvény-módosítási javaslat alapján a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás.
Azt, hogy a felsőfokú tanulmányok támogatásáért cserébe milyen hosszú ideig kellene Magyarországon dolgozni, törvény állapíthatná meg az alkotmánymódosító javaslat indoklása szerint.
Nagy Dávid, a szervezet elnöke péntek este azt mondta az MTI-nek, hogy ezt a lépést nem tudja mire vélni, és bár nem alkotmányjogász, nem tudja, hasonlót foglalnak-e alkotmányba bárhol a világon.
A HÖOK vezetője hozzátette: eltekintve attól, hogy a hallgatói szerződésről van szó, méltatlan egy vitatott társadalmi kérdést ily módon elintézni. Megjegyezte: innentől megkérdőjelezhető, hogy Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének milyen súlya van a kormányban, mert ilyen intézkedésről az egyeztetéseken nem esett szó.
Balog Zoltán a felsőoktatási kerekasztal január 31-i megalakulása után azt jelentette be, hogy három munkacsoportot hoznak létre, és ezek közül az egyikben, a hallgatói felelősség munkacsoportban elsősorban a hallgatói szerződésekkel kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak majd.
Kiss Dávid, a HÖOK elnökségi tagja akkor a hallgatói szerződésről azt mondta, hajlandóak tárgyalni, de szeretnék látni a kormány válaszát az ügyben az unió által folytatott próbaeljárásra. Hozzáfűzte: erre ígéretet is kaptak a tárca vezetőjétől.
