Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár elmondta, abból az alkalomból tartották a megbeszélést, hogy finisébe érkezett a...
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár elmondta, abból az alkalomból tartották a megbeszélést, hogy finisébe érkezett a felsőoktatási törvénytervezet megalkotása, és az előterjesztés várhatóan órákon belül a Ház elé kerül. A miniszterelnök úgy gondolta - folytatta -, teremtsenek még egy utolsó alkalmat a hallgatóknak és a doktoranduszoknak arra, hogy az esetleg még vitás kérdéseket megbeszéljék.
Közölte: a hosszú - mintegy kétórás -, magas színvonalú, érdekes, "intellektuálisan izgalmas", együttműködést sejtető tárgyaláson számos témát megvitattak, tisztázták a múltban felmerült problémákat, és egyetértettek a felsőoktatás további részletkérdéseiről szóló együttműködés formájában. Az államtitkár hozzátette, reméli, hogy a felsősoktatási törvény "azon viharai, amelyek az előző másfél évet jellemezték, ezzel elültek".
"Számomra megnyugvást jelentett az, hogy a hallgatók megnyugtató garanciát adtak a tekintetben, hogy értik azokat a nemzetstratégiai célokat, amelyeket a kormány maga elé tűzött, és amelyeket a felsőoktatási törvény egyértelműen szolgál" - mondta Hoffmann Rózsa, hozzáfűzve, hogy a hallgatók nem is vitatták e célokat, és az együttműködésükről biztosították a kormányzatot.
Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke úgy fogalmazott: nagyon jó, hogy a kormányfő első kézből hallhatta az érveiket. Kiemelte: garanciát kaptak arra, hogy már a javaslatok tervezése során figyelembe veszik a hallgatók érveit és indítványait. A HÖOK szintén garanciát vállalt a "közös gondolkodásra". A hallgatói szervezet vezetője a konkrétumokat firtató kérdésekre válaszul a hallgatói szerződéseket és az önköltséget emelte ki.
Nagy Dávid azt mondta, arra mindenképpen lehetőséget kell biztosítani a hallgatóknak, hogy ha külföldre mennek, eldönthessék, mikor teszik, hogy ez nagy költségvonzattal ne járjon.
Kitért az önköltség megállapítására is, ezzel kapcsolatban felvetették, a képzési normatívát vegyék alapul. Ehhez a képzési normatívát is újra kell számolni, és ezután lehet majd konkrét számokat mondani.
Hoffmann Rózsa megjegyezte, ezek a felvetések nem a pénteki megbeszélésen hangzottak el, a miniszterelnök részvételével tartott tárgyaláson "inkább csak megerősítést nyertek". "Eloszlattuk azokat a félreértéseket is, amelyek a hallgatók és mások részéről kísérték egyik-másik megnyilatkozást (...). A hallgatói szerződések rugalmassága hetek óta már egyértelmű volt részünkről is" - fűzte hozzá.
Csiszár Imre, a Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSZ) főtitkára azt emelte ki, hogy javaslataik maradéktalanul bekerültek a felsőoktatási törvény tervezetébe. Kitért arra is, hogy a DOSZ jogi státuszát rendezik a törvényben, és szintén kitér az indítvány a szolgálati idő beszámítására is. A DOSZ vezetője szintén nagyon hasznosnak és eredményesnek értékelte a kormányfővel folytatott egyeztetést. Sikerült azokban a kérdésekben is megállapodni, amelyeket később rendeletekben szabályozzák - jelezte a főtitkár.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.