Felsőoktatási törvény: Hoffmann azt reméli, elülnek a viharok

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár elmondta, abból az alkalomból tartották a megbeszélést, hogy finisébe érkezett a...

  • MTI

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár elmondta, abból az alkalomból tartották a megbeszélést, hogy finisébe érkezett a felsőoktatási törvénytervezet megalkotása, és az előterjesztés várhatóan órákon belül a Ház elé kerül. A miniszterelnök úgy gondolta - folytatta -, teremtsenek még egy utolsó alkalmat a hallgatóknak és a doktoranduszoknak arra, hogy az esetleg még vitás kérdéseket megbeszéljék.

Közölte: a hosszú - mintegy kétórás -, magas színvonalú, érdekes, "intellektuálisan izgalmas", együttműködést sejtető tárgyaláson számos témát megvitattak, tisztázták a múltban felmerült problémákat, és egyetértettek a felsőoktatás további részletkérdéseiről szóló együttműködés formájában. Az államtitkár hozzátette, reméli, hogy a felsősoktatási törvény "azon viharai, amelyek az előző másfél évet jellemezték, ezzel elültek".

"Számomra megnyugvást jelentett az, hogy a hallgatók megnyugtató garanciát adtak a tekintetben, hogy értik azokat a nemzetstratégiai célokat, amelyeket a kormány maga elé tűzött, és amelyeket a felsőoktatási törvény egyértelműen szolgál" - mondta Hoffmann Rózsa, hozzáfűzve, hogy a hallgatók nem is vitatták e célokat, és az együttműködésükről biztosították a kormányzatot.

Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke úgy fogalmazott: nagyon jó, hogy a kormányfő első kézből hallhatta az érveiket. Kiemelte: garanciát kaptak arra, hogy már a javaslatok tervezése során figyelembe veszik a hallgatók érveit és indítványait. A HÖOK szintén garanciát vállalt a "közös gondolkodásra". A hallgatói szervezet vezetője a konkrétumokat firtató kérdésekre válaszul a hallgatói szerződéseket és az önköltséget emelte ki.

Nagy Dávid azt mondta, arra mindenképpen lehetőséget kell biztosítani a hallgatóknak, hogy ha külföldre mennek, eldönthessék, mikor teszik, hogy ez nagy költségvonzattal ne járjon.

Kitért az önköltség megállapítására is, ezzel kapcsolatban felvetették, a képzési normatívát vegyék alapul. Ehhez a képzési normatívát is újra kell számolni, és ezután lehet majd konkrét számokat mondani.

Hoffmann Rózsa megjegyezte, ezek a felvetések nem a pénteki megbeszélésen hangzottak el, a miniszterelnök részvételével tartott tárgyaláson "inkább csak megerősítést nyertek". "Eloszlattuk azokat a félreértéseket is, amelyek a hallgatók és mások részéről kísérték egyik-másik megnyilatkozást (...). A hallgatói szerződések rugalmassága hetek óta már egyértelmű volt részünkről is" - fűzte hozzá.

Csiszár Imre, a Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSZ) főtitkára azt emelte ki, hogy javaslataik maradéktalanul bekerültek a felsőoktatási törvény tervezetébe. Kitért arra is, hogy a DOSZ jogi státuszát rendezik a törvényben, és szintén kitér az indítvány a szolgálati idő beszámítására is. A DOSZ vezetője szintén nagyon hasznosnak és eredményesnek értékelte a kormányfővel folytatott egyeztetést. Sikerült azokban a kérdésekben is megállapodni, amelyeket később rendeletekben szabályozzák - jelezte a főtitkár.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.