Ezt elszámolták: kilencszer ennyi hallgatóra lenne szükség a jogi karokon

Évente legalább kilencszáz új hallgatót kellene felvenni támogatott jogászképzésre csak ahhoz, hogy az állam...

  • MTI
Marton Szilvia
Évente legalább kilencszáz új hallgatót kellene felvenni támogatott jogászképzésre csak ahhoz, hogy az állam jogászigényét kielégítsék - írja a Magyar Hírlap keddi számában a Felsőoktatási és Tudományos Tanács számára készített elemzésre hivatkozva.

A Szalay Gyula, a Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja és Kocsis Miklós, a Pécsi Tudományegyetem Alkotmányjogi Tanszékének oktatója által készített elemzés arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar munkaerőpiacon csaknem 55 ezer jogász tevékenykedik, ebből 34 ezren állami funkcióhoz kapcsolódó munkakörben dolgoznak.

A jogász életpálya hossza átlagosan 35 év, vagyis minden évben több mint 1.500 friss diplomásnak kell kilépnie az egyetemekről ahhoz, hogy biztosított legyen a reprodukció, ehhez - 20 százalékos lemorzsolódással számolva - legalább évi 1.800 fős kapacitás szükséges. Ha csak az állami igényt vesszük, akkor is évente legalább 900 hallgatót kellene felvenni támogatott jogászképzésre. "Ennél alacsonyabb létszám az állami funkciók gyakorlását már közvetlenül gátolja, tehát az államilag finanszírozott létszám ennél kevesebb nem lehet" - szögezték le a szakemberek a lap szerint.

A tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy Magyarországon a joghallgatók a teljes hallgatói létszám négy-öt százalékát teszik ki, ami nemzetközi összehasonlításban alacsony, az uniós átlag ugyanis ennek kétszerese. Ősszel a tavalyi 800 helyett száz hallgató nyerhet felvételt állami ösztöndíjjal jogászképzésre - emlékeztet a lap.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.