Évente legalább kilencszáz új hallgatót kellene felvenni támogatott jogászképzésre csak ahhoz, hogy az állam...
A Szalay Gyula, a Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja és Kocsis Miklós, a Pécsi Tudományegyetem Alkotmányjogi Tanszékének oktatója által készített elemzés arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar munkaerőpiacon csaknem 55 ezer jogász tevékenykedik, ebből 34 ezren állami funkcióhoz kapcsolódó munkakörben dolgoznak.
A jogász életpálya hossza átlagosan 35 év, vagyis minden évben több mint 1.500 friss diplomásnak kell kilépnie az egyetemekről ahhoz, hogy biztosított legyen a reprodukció, ehhez - 20 százalékos lemorzsolódással számolva - legalább évi 1.800 fős kapacitás szükséges. Ha csak az állami igényt vesszük, akkor is évente legalább 900 hallgatót kellene felvenni támogatott jogászképzésre. "Ennél alacsonyabb létszám az állami funkciók gyakorlását már közvetlenül gátolja, tehát az államilag finanszírozott létszám ennél kevesebb nem lehet" - szögezték le a szakemberek a lap szerint.
A tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy Magyarországon a joghallgatók a teljes hallgatói létszám négy-öt százalékát teszik ki, ami nemzetközi összehasonlításban alacsony, az uniós átlag ugyanis ennek kétszerese. Ősszel a tavalyi 800 helyett száz hallgató nyerhet felvételt állami ösztöndíjjal jogászképzésre - emlékeztet a lap.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
