Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Évente legalább kilencszáz új hallgatót kellene felvenni támogatott jogászképzésre csak ahhoz, hogy az állam...

A Szalay Gyula, a Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja és Kocsis Miklós, a Pécsi Tudományegyetem Alkotmányjogi Tanszékének oktatója által készített elemzés arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar munkaerőpiacon csaknem 55 ezer jogász tevékenykedik, ebből 34 ezren állami funkcióhoz kapcsolódó munkakörben dolgoznak.
A jogász életpálya hossza átlagosan 35 év, vagyis minden évben több mint 1.500 friss diplomásnak kell kilépnie az egyetemekről ahhoz, hogy biztosított legyen a reprodukció, ehhez - 20 százalékos lemorzsolódással számolva - legalább évi 1.800 fős kapacitás szükséges. Ha csak az állami igényt vesszük, akkor is évente legalább 900 hallgatót kellene felvenni támogatott jogászképzésre. "Ennél alacsonyabb létszám az állami funkciók gyakorlását már közvetlenül gátolja, tehát az államilag finanszírozott létszám ennél kevesebb nem lehet" - szögezték le a szakemberek a lap szerint.
A tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy Magyarországon a joghallgatók a teljes hallgatói létszám négy-öt százalékát teszik ki, ami nemzetközi összehasonlításban alacsony, az uniós átlag ugyanis ennek kétszerese. Ősszel a tavalyi 800 helyett száz hallgató nyerhet felvételt állami ösztöndíjjal jogászképzésre - emlékeztet a lap.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.