Évente legalább kilencszáz új hallgatót kellene felvenni támogatott jogászképzésre csak ahhoz, hogy az állam...
A Szalay Gyula, a Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja és Kocsis Miklós, a Pécsi Tudományegyetem Alkotmányjogi Tanszékének oktatója által készített elemzés arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar munkaerőpiacon csaknem 55 ezer jogász tevékenykedik, ebből 34 ezren állami funkcióhoz kapcsolódó munkakörben dolgoznak.
A jogász életpálya hossza átlagosan 35 év, vagyis minden évben több mint 1.500 friss diplomásnak kell kilépnie az egyetemekről ahhoz, hogy biztosított legyen a reprodukció, ehhez - 20 százalékos lemorzsolódással számolva - legalább évi 1.800 fős kapacitás szükséges. Ha csak az állami igényt vesszük, akkor is évente legalább 900 hallgatót kellene felvenni támogatott jogászképzésre. "Ennél alacsonyabb létszám az állami funkciók gyakorlását már közvetlenül gátolja, tehát az államilag finanszírozott létszám ennél kevesebb nem lehet" - szögezték le a szakemberek a lap szerint.
A tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy Magyarországon a joghallgatók a teljes hallgatói létszám négy-öt százalékát teszik ki, ami nemzetközi összehasonlításban alacsony, az uniós átlag ugyanis ennek kétszerese. Ősszel a tavalyi 800 helyett száz hallgató nyerhet felvételt állami ösztöndíjjal jogászképzésre - emlékeztet a lap.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
