Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A világ legdrágább üzleti iskoláiban az MBA-képzésekért akár 34 millió forintnyi összeget is elkérnek, de az alapképzést sem lehet 13 millió forint alatt megúszni. Persze az itt végzettek várható jövedelme sem alacsony. Megnéztük a világ legdrágább és legelismertebb üzleti iskoláit.
Harvard Business School, Harvard University (USA)
A Bloomberg 2012-es kalkulációja szerint - két évi tandíjat, valamint a tankönyvek és a megélhetés költségét vettek figyelembe - a Harvard Business School MBA (Master of Business Administration) programja bizonyult a legdrágábbnak a kétéves képzések közül: ezért összesen 127 ezer dollárt, azaz több mint 34 millió forintot kell fizetni.
A Financial Times ugyanakkor megnézte az intézmény 2010-ben végzett MBA hallgatóinak fizetését: úgy tűnik, jó befektetés itt tanulni, az üzleti iskola friss diplomásai ugyanis átlagosan évi 180 ezer dolláros jövedelemről számoltak be.

Wharton School, University of Pennsylvania (USA)
A Bloomberg listáján másodikként szerepel a UPenn üzleti iskolája, ahol a kétéves MBA-képzés 122 ezer dollár, a US News rangsora szerint az alapképzéseket nézve is az Egyesült Államok egyik legdrágább üzleti iskolája, egy ilyen programért 48 ezer dollárt, azaz csaknem 13 millió forintot kérnek el.
Az itt végzettek éves jövedelme alig marad el a Harvardon diplomázottakétól: átlagosan 173 ezer dollár, viszont az oktatói gárda jobban szerepel, a Wharton professzorainak 100 százaléka doktori fokozattal rendelkezik, szemben a Harvardon tapasztalható 90 százalékkal.
Sloan, Massachusetts Institute of Technology (USA)
Az MIT üzleti iskolája a US News összesített rangsorában a Harvard és a Wharton mögé került, így az Egyesült Államok ötödik legjobb business schooljának választották, a tandíj alapján azonban dobogós helyet szerzett: az intézményben egy tanév átlagosan 62 ezer dollárba, azaz körülbelül 16,6 millió forintba kerül. Ugyanakkor az itt végzettek átlagosan évi 158 ezer dollárt keresnek.

London Business School (Egyesült Királyság)
A University of London üzleti iskolájának MBA-képzését a világ második legjobbjának ítélte a legfrissebb Finantial Times-rangsor, rögtön a Harvard után. A London Business School MBA-programja csaknem 68 ezer fontba, vagyis több mint 28 millió forintba kerül. Cserébe a végzettek átlagosan 156 ezer dolláros, azaz majdnem 42 millió forintos éves jövedelemre számíthatnak.
INSEAD (Franciaország)
Az Insead nem véletlenül hívja magát "a világ üzleti iskolájának", a fő campus Franciaországban található, de Szingapúrban és Abu-Dzabiban is van egy-egy. Jelenleg 66 ezer euróba kerül az MBA-programjuk, az executive MBA pedig 102 ezer euró, azaz körülbelül 31 millió forint. Egy Insead-végzett ugyanakkor átlagosan 156 ezer dolláros, vagyis 42 millió forintos fizetésre számíthat.
"Olcsó" európai egyetemek
Az eddigiekhez képest olcsónak tűnnek, de még így is több millió forintba kerülnek Európa további elismert business schooljai. A nemzetközi MBA-program a madridi IE Business Schoolban és a barcelonai ESADE Business Schoolban egyaránt 60 ezer euróba, vagyis több mint 18 millió forintba kerül. Cserébe az ESADE-on szerzett diplomával 132 ezer dolláros, az IE-diplomával pedig 151 ezer dolláros, vagyis 35-40 millió forintos éves jövedelemről számoltak be a végzettek.
Hasonló, csaknem 35 millió forintos fizetésre számíthatnak a francia HEC Paris végzettjei, ahol majdnem 16 millió forint a tandíj. A milanói SDA Bocconi egyetemen valamivel olcsóbb, de így is több mint 14 millió forint az MBA-program, a berlini ESMT hallgatói pedig több mint 11 és fél millió forintot fizetnek ki tandíjként. Valószínűleg megéri a plusz költség, hiszen a Bocconi diplomásai évi 32 millió forintos átlagfizetésről számoltak be, az ESMT diplomásai pedig 27 millió forintot keresnek évente.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.