A világ legdrágább üzleti iskoláiban az MBA-képzésekért akár 34 millió forintnyi összeget is elkérnek, de az alapképzést sem lehet 13 millió forint alatt megúszni. Persze az itt végzettek várható jövedelme sem alacsony. Megnéztük a világ legdrágább és legelismertebb üzleti iskoláit.
Harvard Business School, Harvard University (USA)
A Bloomberg 2012-es kalkulációja szerint - két évi tandíjat, valamint a tankönyvek és a megélhetés költségét vettek figyelembe - a Harvard Business School MBA (Master of Business Administration) programja bizonyult a legdrágábbnak a kétéves képzések közül: ezért összesen 127 ezer dollárt, azaz több mint 34 millió forintot kell fizetni.
A Financial Times ugyanakkor megnézte az intézmény 2010-ben végzett MBA hallgatóinak fizetését: úgy tűnik, jó befektetés itt tanulni, az üzleti iskola friss diplomásai ugyanis átlagosan évi 180 ezer dolláros jövedelemről számoltak be.
Wharton School, University of Pennsylvania (USA)
A Bloomberg listáján másodikként szerepel a UPenn üzleti iskolája, ahol a kétéves MBA-képzés 122 ezer dollár, a US News rangsora szerint az alapképzéseket nézve is az Egyesült Államok egyik legdrágább üzleti iskolája, egy ilyen programért 48 ezer dollárt, azaz csaknem 13 millió forintot kérnek el.
Az itt végzettek éves jövedelme alig marad el a Harvardon diplomázottakétól: átlagosan 173 ezer dollár, viszont az oktatói gárda jobban szerepel, a Wharton professzorainak 100 százaléka doktori fokozattal rendelkezik, szemben a Harvardon tapasztalható 90 százalékkal.
Sloan, Massachusetts Institute of Technology (USA)
Az MIT üzleti iskolája a US News összesített rangsorában a Harvard és a Wharton mögé került, így az Egyesült Államok ötödik legjobb business schooljának választották, a tandíj alapján azonban dobogós helyet szerzett: az intézményben egy tanév átlagosan 62 ezer dollárba, azaz körülbelül 16,6 millió forintba kerül. Ugyanakkor az itt végzettek átlagosan évi 158 ezer dollárt keresnek.
London Business School (Egyesült Királyság)
A University of London üzleti iskolájának MBA-képzését a világ második legjobbjának ítélte a legfrissebb Finantial Times-rangsor, rögtön a Harvard után. A London Business School MBA-programja csaknem 68 ezer fontba, vagyis több mint 28 millió forintba kerül. Cserébe a végzettek átlagosan 156 ezer dolláros, azaz majdnem 42 millió forintos éves jövedelemre számíthatnak.
INSEAD (Franciaország)
Az Insead nem véletlenül hívja magát "a világ üzleti iskolájának", a fő campus Franciaországban található, de Szingapúrban és Abu-Dzabiban is van egy-egy. Jelenleg 66 ezer euróba kerül az MBA-programjuk, az executive MBA pedig 102 ezer euró, azaz körülbelül 31 millió forint. Egy Insead-végzett ugyanakkor átlagosan 156 ezer dolláros, vagyis 42 millió forintos fizetésre számíthat.
"Olcsó" európai egyetemek
Az eddigiekhez képest olcsónak tűnnek, de még így is több millió forintba kerülnek Európa további elismert business schooljai. A nemzetközi MBA-program a madridi IE Business Schoolban és a barcelonai ESADE Business Schoolban egyaránt 60 ezer euróba, vagyis több mint 18 millió forintba kerül. Cserébe az ESADE-on szerzett diplomával 132 ezer dolláros, az IE-diplomával pedig 151 ezer dolláros, vagyis 35-40 millió forintos éves jövedelemről számoltak be a végzettek.
Hasonló, csaknem 35 millió forintos fizetésre számíthatnak a francia HEC Paris végzettjei, ahol majdnem 16 millió forint a tandíj. A milanói SDA Bocconi egyetemen valamivel olcsóbb, de így is több mint 14 millió forint az MBA-program, a berlini ESMT hallgatói pedig több mint 11 és fél millió forintot fizetnek ki tandíjként. Valószínűleg megéri a plusz költség, hiszen a Bocconi diplomásai évi 32 millió forintos átlagfizetésről számoltak be, az ESMT diplomásai pedig 27 millió forintot keresnek évente.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
