Európai és amerikai egyetemek professzorai tiltakoznak a CEU bezárása ellen

Több neves európai és amerikai egyetem professzora is nyílt levélben kéri a magyar kormányt, vonja vissza a felsőoktatási törvény módosítását.

  • MTI

Brit és amerikai egyetemek professzorai kérik a Financial Times című londoni gazdasági napilapban hétfőn megjelent közös levelükben a magyar kormányt a felsőoktatási törvény módosításának újragondolására és visszavonására.

A levél szerzői:

Erik Berglöf (London School of Economics)

Kevin Featherstone, (LSE Európai Intézet)

Grzegorz Ekiert (Harvard Egyetem európai tanulmányi intézetének igazgatója)

Jan Kubik (University College London)

Uta Staiger (UCL Európai Intézetének vezérigazgatója)
Fülöp Máté

A levél szerzői szerint a magyarországi felsőoktatási törvény módosítása gyakorlatilag a Közép-Európai Egyetem (CEU) bezárását jelenti, mivel a Magyarországon működő, EU-n kívüli központú felsőoktatási intézmények elé olyan új feltételrendszert állít, amelyet azok nem tudnak teljesíteni.

A levélírók megemlítik, hogy a Magyarországon és az Egyesült Államokban egyaránt akkreditált CEU-nak campust kellene létrehoznia New York államban "teljesíthetetlen időkereten belül".

A szerzők kiemelik azt is, hogy a törvénymódosítás alapján az amerikai szövetségi kormánynak kellene tárgyalnia a magyar kormánnyal, jóllehet erre nincs jogosultsága, mivel a felsőoktatás az amerikai törvények szerint a szövetségi államok hatáskörébe tartozik.

A nyílt levél aláíróinak véleménye szerint a törvénymódosítás közvetlenül és szándékosan veszélyezteti a legszínvonalasabb és legnagyobb nemzetközi elismertségnek örvendő magyarországi egyetem létét.

Úgy hisszük, hogy ennek a megbecsült magánegyetemnek a bezárásával a magyar kormány saját országának ártana, emellett tragédia lenne Közép- és Kelet-Európa számára, és világszerte csapást mérne az oktatás szabadságára és függetlenségére. - írják a nyílt levél szerzői.

 

Áder János még vár a lex CEU aláírásával - de nem sokáig?

Áder János államfőnek hétfőn kellene aláírnia a lex CEU-t, amely ellen több tízezren tüntettek vasárnap este Budapesten. Várhatóan meg is teszi, de csak az utolsó percben. Az elmúlt napokban Áder János köztársasági elnök több találkozót és megbeszélést is tartott a CEU-üggyel kapcsolatban. Meghallgatta a magyar-amerikai egyetem képviselőit is.

Az aláírók szerint a magyar kormány az első olyan európai kormány a XXI. században, amely politikai okokból akar bezárni egy fizetőképes, sikeres egyetemet.

A levél szerzői felszólítják a magyar kormányt az intézkedések újragondolására és visszavonására.

Felszólítjuk az európai politikusokat is arra, hogy értsék meg ennek a fejleménynek a horderejét, emeljék fel szavukat az oktatás szabadsága és autonómiája mellett, és gondolják meg azt is, hogy a jelenlegi körülmények közepette továbbra is fenntartható-e a (magyar) kormánypárt tagsága az Európai Néppártban. - zárul a Financial Timesban közölt nyílt levél.

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.