Európai és amerikai egyetemek professzorai tiltakoznak a CEU bezárása ellen

Több neves európai és amerikai egyetem professzora is nyílt levélben kéri a magyar kormányt, vonja vissza a felsőoktatási törvény módosítását.

  • MTI

Brit és amerikai egyetemek professzorai kérik a Financial Times című londoni gazdasági napilapban hétfőn megjelent közös levelükben a magyar kormányt a felsőoktatási törvény módosításának újragondolására és visszavonására.

A levél szerzői:

Erik Berglöf (London School of Economics)

Kevin Featherstone, (LSE Európai Intézet)

Grzegorz Ekiert (Harvard Egyetem európai tanulmányi intézetének igazgatója)

Jan Kubik (University College London)

Uta Staiger (UCL Európai Intézetének vezérigazgatója)

Fülöp Máté

A levél szerzői szerint a magyarországi felsőoktatási törvény módosítása gyakorlatilag a Közép-Európai Egyetem (CEU) bezárását jelenti, mivel a Magyarországon működő, EU-n kívüli központú felsőoktatási intézmények elé olyan új feltételrendszert állít, amelyet azok nem tudnak teljesíteni.

A levélírók megemlítik, hogy a Magyarországon és az Egyesült Államokban egyaránt akkreditált CEU-nak campust kellene létrehoznia New York államban "teljesíthetetlen időkereten belül".

A szerzők kiemelik azt is, hogy a törvénymódosítás alapján az amerikai szövetségi kormánynak kellene tárgyalnia a magyar kormánnyal, jóllehet erre nincs jogosultsága, mivel a felsőoktatás az amerikai törvények szerint a szövetségi államok hatáskörébe tartozik.

A nyílt levél aláíróinak véleménye szerint a törvénymódosítás közvetlenül és szándékosan veszélyezteti a legszínvonalasabb és legnagyobb nemzetközi elismertségnek örvendő magyarországi egyetem létét.

Úgy hisszük, hogy ennek a megbecsült magánegyetemnek a bezárásával a magyar kormány saját országának ártana, emellett tragédia lenne Közép- és Kelet-Európa számára, és világszerte csapást mérne az oktatás szabadságára és függetlenségére. - írják a nyílt levél szerzői.

Az aláírók szerint a magyar kormány az első olyan európai kormány a XXI. században, amely politikai okokból akar bezárni egy fizetőképes, sikeres egyetemet.

A levél szerzői felszólítják a magyar kormányt az intézkedések újragondolására és visszavonására.

Felszólítjuk az európai politikusokat is arra, hogy értsék meg ennek a fejleménynek a horderejét, emeljék fel szavukat az oktatás szabadsága és autonómiája mellett, és gondolják meg azt is, hogy a jelenlegi körülmények közepette továbbra is fenntartható-e a (magyar) kormánypárt tagsága az Európai Néppártban. - zárul a Financial Timesban közölt nyílt levél.

Hozzászólások

Mit tesz az AI az oktatással és mit kezdjen az oktatás az AI-jal?

Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.

Abban egyetértenek az SZTE rektorjelöltjei, hogy a kancellári rendszernek mennie kell

Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.

Radikálisabb lépésekre is készek a három hete tüntető baranyai közgyűjteményi dolgozók

„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.

Megszólalt a Fidesz: a Tempus Közalapítvány mindig a jogszabályoknak megfelelően működött

Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.