Ezért érdemes külföldre utazni Erasmus-ösztöndíjjal

Az Erasmus oktatási-képzési csereprogramon külföldi tapasztalatokat szerzett friss diplomások jóval előnyösebb helyzetből indulnak a munkaerőpiacon - állapította meg hétfőn közzétett átfogó hatástanulmányában az Európai Bizottság.

  • MTI
shutterstock

A 80 ezer hallgató, illetve vállalkozás válaszait független szakértők dolgozták fel - az eredmények szerint azok körében, akik kihasználták az Erasmus lehetőségeit, 50 százalékkal alacsonyabb a tartósan munkanélküliek száma, mint a kizárólag hazai intézményben tanulók körében. Egy másik adat arról tanúskodik, hogy a tanulmányok elvégzése után öt évvel az Erasmus-tapasztalatokkal rendelkezők közt 23 százalékkal kevesebb a munkanélküli. Külföldön tanulnátok tovább? Itt még több külföldi ösztöndíjat találtok.

A megkérdezett munkáltatók 92 százaléka nagyra értékeli az új alkalmazottak felvételénél az olyan személyiségjegyeket, amelyeket az Erasmus erősít: ilyen például a tolerancia, az önbizalom, a problémamegoldó készség, a kíváncsiság, a saját erősségek és gyenge pontok ismerete, valamint a határozottság.

Az Erasmus-ösztöndíjasok tanulmányaik folytatása mellett szakmai gyakorlatukat is eltölthetik külföldön. Aki él ezzel a lehetőséggel, szakmájában is gyorsabb előmenetelre számíthat: a munkáltatók 64 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a nemzetközi gyakorlattal rendelkező munkatársak nagyobb felelősséggel járó feladatokat kapnak.

A jobb karrierlehetőségek mellett a program jóvoltából tágul az ösztöndíjasok látóköre, és szociális kapcsolataik is bővülnek. Az Erasmus-hallgatók 40 százaléka tanulmányainak elvégzése után legalább egyszer tartózkodási országot váltott, vagy munkát vállalt külföldön. Közülük mintegy kétszer annyian próbáltak szerencsét külföldön, mint azok, akik csak hazai képzésben vettek részt.

Az egykori Erasmus-ösztöndíjasok nagyobb valószínűséggel választanak külföldi párt maguknak: a volt Erasmus-diákok 33 százalékának van külföldi társa, míg a tanulmányaikat otthon végzők esetében ez az arány 13 százalék. Az Erasmus-diákok 27 százaléka köt hosszú távú párkapcsolatot a csereprogram alatt. Az Európai Bizottság becslései szerint - ebből az adatból kiindulva - 1987 óta mintegy egymillió gyermek született Erasmus-ösztöndíjasok kapcsolatából. Az új, Erasmus+ csereprogrammal 2014 és 2020 között 4 millióan kaphatnak uniós ösztöndíjat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.