Ezért érdemes külföldre utazni Erasmus-ösztöndíjjal

Az Erasmus oktatási-képzési csereprogramon külföldi tapasztalatokat szerzett friss diplomások jóval előnyösebb helyzetből indulnak a munkaerőpiacon - állapította meg hétfőn közzétett átfogó hatástanulmányában az Európai Bizottság.

  • MTI
shutterstock

A 80 ezer hallgató, illetve vállalkozás válaszait független szakértők dolgozták fel - az eredmények szerint azok körében, akik kihasználták az Erasmus lehetőségeit, 50 százalékkal alacsonyabb a tartósan munkanélküliek száma, mint a kizárólag hazai intézményben tanulók körében. Egy másik adat arról tanúskodik, hogy a tanulmányok elvégzése után öt évvel az Erasmus-tapasztalatokkal rendelkezők közt 23 százalékkal kevesebb a munkanélküli. Külföldön tanulnátok tovább? Itt még több külföldi ösztöndíjat találtok.

A megkérdezett munkáltatók 92 százaléka nagyra értékeli az új alkalmazottak felvételénél az olyan személyiségjegyeket, amelyeket az Erasmus erősít: ilyen például a tolerancia, az önbizalom, a problémamegoldó készség, a kíváncsiság, a saját erősségek és gyenge pontok ismerete, valamint a határozottság.

Az Erasmus-ösztöndíjasok tanulmányaik folytatása mellett szakmai gyakorlatukat is eltölthetik külföldön. Aki él ezzel a lehetőséggel, szakmájában is gyorsabb előmenetelre számíthat: a munkáltatók 64 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a nemzetközi gyakorlattal rendelkező munkatársak nagyobb felelősséggel járó feladatokat kapnak.

A jobb karrierlehetőségek mellett a program jóvoltából tágul az ösztöndíjasok látóköre, és szociális kapcsolataik is bővülnek. Az Erasmus-hallgatók 40 százaléka tanulmányainak elvégzése után legalább egyszer tartózkodási országot váltott, vagy munkát vállalt külföldön. Közülük mintegy kétszer annyian próbáltak szerencsét külföldön, mint azok, akik csak hazai képzésben vettek részt.

Az egykori Erasmus-ösztöndíjasok nagyobb valószínűséggel választanak külföldi párt maguknak: a volt Erasmus-diákok 33 százalékának van külföldi társa, míg a tanulmányaikat otthon végzők esetében ez az arány 13 százalék. Az Erasmus-diákok 27 százaléka köt hosszú távú párkapcsolatot a csereprogram alatt. Az Európai Bizottság becslései szerint - ebből az adatból kiindulva - 1987 óta mintegy egymillió gyermek született Erasmus-ösztöndíjasok kapcsolatából. Az új, Erasmus+ csereprogrammal 2014 és 2020 között 4 millióan kaphatnak uniós ösztöndíjat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.