Miközben a fél ország a Műegyetem gazdasági karának kiválásával foglalkozott, a kormány szép csendben újra kiváltságos helyzetbe hozta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet (NKE). Ezúttal az egyik utolsó - és nem éppen erős lábakon álló - állami főiskola, a bajai Eötvös József Főiskola két intézetét csatolják az NKE-hez. A novemberi, nemzetbiztonsági okokkal magyarázott döntést persze nem verték nagydobra.
Február 1-jével a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez csatolják a bajai Eötvös József Főiskola két intézetét - tudta meg az eduline. A Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézet, valamint a Vízellátási és Környezetmérnöki Intézet átszervezését - amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma az eduline kérdésére megerősített - a belügyminiszter kezdeményezte, méghozzá a vízügy globális és nemzetbiztonsági jelentőségére hivatkozva.
A vízügyi szakemberek száma egyébként is a szakmai igények alatt marad - írta a döntésről az erőforrástárca, amely azt közölte: az Eötvös József Főiskola közalkalmazottait február 1-től a közszolgálati egyetem veszi át, ahogy a tárca fogalmazott, "az átadással érintett jogviszonyok tekintetében az EJF által vállalt szerződéses garanciák, kötelezettségek teljesítésének feltételei továbbra is változatlanul érvényesülnek".
Az épületet is viszi a közszolgálati egyetem
Az NKE fenntartói testülete már november 4-én döntést hozott arról, hogy az intézmény befogadja a két intézetet és azok képzéseit. Az EJF nemrég felújított bajai épülete szintén a budapesti egyetem vagyonkezelésébe kerül, ahogyan két mérőtelep is. Ez arra utalhat, hogy a képzés - legalábbis egyelőre - marad a Bács-Kiskun megyei városban.
Melicz Zoltán, az EJF rektora az eduline kérdésére közölte: pedagógusképzés és gazdálkodási területen az intézmény tovább folytatja tevékenységét, egyelőre a felújított Bajcsy-Zsilinszky úti épületben, később a Szegedi úti campusra költöznek vissza.
Mi lesz a bajai főiskolával?
A bajai főiskola vesztesége nagy: nemcsak azért, mert ötből két intézetet elveszít, hanem azért is, mert az a kettő országosan unikálisnak számít. Az 1962-ben indított bajai vízügyi képzések nélkül az egyik utolsó állami főiskolán - a Pető András Főiskolán és a bajai főiskolán kívül az összes állami főiskola alkalmazott tudományok egyeteme címet kapott tavaly - csak olyan szakok maradnak, amelyek számos más felsőoktatási intézményben is megtalálhatók.
A vízügyi képzések elvétele alighanem a jelentkezői létszámon is érzékelhető lesz. A főiskola egyébként sincs irigylésre méltó helyzetben, a felsőoktatás Budapest-centrikussága, a bolognai rendszer bevezetése, a minimumponthatárok emelése és a demográfiai folyamatok elsősorban a kisebb vidéki főiskolákat hozták nehéz helyzetbe. Bár tavaly 2015-höz képest Baján nőtt a felvettek száma, a kicsit több mint 200 fővel így is fele annyi gólyát vehet fel az intézmény évente, mint 2011-ben.
A döntéssel kapcsolatban megkerestük az NKE-t is, ahonnan időközben megkaptuk a választ. Ebben a következő áll: "Az átadás-átvétel folyamatban van. A képzéseket még az Eötvös József Főiskola hirdeti meg, de már az NKE-n, a Víztudományi Karon kezdik meg a tanévet a hallgatók és az oktatók". A levélből az is kiderült, hogy a képzés Baján marad, és a két intézet egy karként fog tovább működni. A felvételizőknek néhány változásra készülniük kell, az NKE ugyanis büntetlen előéletet igazoló dokumentumot kér a hallgatitól, illetve egy esküt is kell tenni az első félév megkezdése előtt. Fontos változás még, hogy állami ösztöndíjas hallgatók az NKE-n közszolgálati ösztöndíjat kapnak.
Kivételezett helyzetben az NKE?
Nem először kerül előnyös helyzetbe a 2012-ben - a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetemtől elcsatolt Közigazgatás-tudományi Kar integrációjával - létrehozott Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Tavaly novemberben derült ki, hogy doktori címet adó ötéves képzésként államtudományi szak indul az NKE-n. Az azt megelőző évben módosították a felsőoktatásról szóló törvényt úgy, hogy csak a közszolgálatin lehessen ilyen képzést indítani. Ez ellen a jogi karok dékánjai tiltakoztak, mert szerintük nem egyeztettek sem a Magyar Rektori Konferenciával, sem pedig a Magyar Tudományos Akadémiával.
Fennállása óta nagyjából 80 milliárd forintot fordítottak uniós és költségvetési forrásokból az egyetem fejlesztésére és működésére. Ebből csak a Ludovika-projekt, tehát az egyetem új campusának kialakítása és a költözés 60 milliárdot emésztett fel - miközben tavaly a kormány 200 milliárdot fordított a teljes magyar felsőoktatásra.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
