A legnagyobb csendben csatolt el szakokat a kormány: tovább hízik a közszolgálati egyetem

Miközben a fél ország a Műegyetem gazdasági karának kiválásával foglalkozott, a kormány szép csendben újra kiváltságos helyzetbe hozta a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet (NKE). Ezúttal az egyik utolsó - és nem éppen erős lábakon álló - állami főiskola, a bajai Eötvös József Főiskola két intézetét csatolják az NKE-hez. A novemberi, nemzetbiztonsági okokkal magyarázott döntést persze nem verték nagydobra.

  • Nagy Barnabás
Facebook/NKE

Február 1-jével a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez csatolják a bajai Eötvös József Főiskola két intézetét - tudta meg az eduline. A Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézet, valamint a Vízellátási és Környezetmérnöki Intézet átszervezését - amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma az eduline kérdésére megerősített - a belügyminiszter kezdeményezte, méghozzá a vízügy globális és nemzetbiztonsági jelentőségére hivatkozva.

A vízügyi szakemberek száma egyébként is a szakmai igények alatt marad - írta a döntésről az erőforrástárca, amely azt közölte: az Eötvös József Főiskola közalkalmazottait február 1-től a közszolgálati egyetem veszi át, ahogy a tárca fogalmazott, "az átadással érintett jogviszonyok tekintetében az EJF által vállalt szerződéses garanciák, kötelezettségek teljesítésének feltételei továbbra is változatlanul érvényesülnek".

Már nem a Titokzatos Teológus Tűzoltó vezeti a közszolgálati egyetem doktori iskoláját

Az épületet is viszi a közszolgálati egyetem

Az NKE fenntartói testülete már november 4-én döntést hozott arról, hogy az intézmény befogadja a két intézetet és azok képzéseit. Az EJF nemrég felújított bajai épülete szintén a budapesti egyetem vagyonkezelésébe kerül, ahogyan két mérőtelep is. Ez arra utalhat, hogy a képzés - legalábbis egyelőre - marad a Bács-Kiskun megyei városban.

Melicz Zoltán, az EJF rektora az eduline kérdésére közölte: pedagógusképzés és gazdálkodási területen az intézmény tovább folytatja tevékenységét, egyelőre a felújított Bajcsy-Zsilinszky úti épületben, később a Szegedi úti campusra költöznek vissza.

Mi lesz a bajai főiskolával?

A bajai főiskola vesztesége nagy: nemcsak azért, mert ötből két intézetet elveszít, hanem azért is, mert az a kettő országosan unikálisnak számít. Az 1962-ben indított bajai vízügyi képzések nélkül az egyik utolsó állami főiskolán - a Pető András Főiskolán és a bajai főiskolán kívül az összes állami főiskola alkalmazott tudományok egyeteme címet kapott tavaly - csak olyan szakok maradnak, amelyek számos más felsőoktatási intézményben is megtalálhatók.

A vízügyi képzések elvétele alighanem a jelentkezői létszámon is érzékelhető lesz. A főiskola egyébként sincs irigylésre méltó helyzetben, a felsőoktatás Budapest-centrikussága, a bolognai rendszer bevezetése, a minimumponthatárok emelése és a demográfiai folyamatok elsősorban a kisebb vidéki főiskolákat hozták nehéz helyzetbe. Bár tavaly 2015-höz képest Baján nőtt a felvettek száma, a kicsit több mint 200 fővel így is fele annyi gólyát vehet fel az intézmény évente, mint 2011-ben.

A döntéssel kapcsolatban megkerestük az NKE-t is, ahonnan időközben megkaptuk a választ. Ebben a következő áll: "Az átadás-átvétel folyamatban van. A képzéseket még az Eötvös József Főiskola hirdeti meg, de már az NKE-n, a Víztudományi Karon kezdik meg a tanévet a hallgatók és az oktatók". A levélből az is kiderült, hogy a képzés Baján marad, és a két intézet egy karként fog tovább működni. A felvételizőknek néhány változásra készülniük kell, az NKE ugyanis büntetlen előéletet igazoló dokumentumot kér a hallgatitól, illetve egy esküt is kell tenni az első félév megkezdése előtt. Fontos változás még, hogy állami ösztöndíjas hallgatók az NKE-n közszolgálati ösztöndíjat kapnak.

Kivételezett helyzetben az NKE?

Nem először kerül előnyös helyzetbe a 2012-ben - a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetemtől elcsatolt Közigazgatás-tudományi Kar integrációjával - létrehozott Nemzeti Közszolgálati Egyetem.

Tavaly novemberben derült ki, hogy doktori címet adó ötéves képzésként államtudományi szak indul az NKE-n. Az azt megelőző évben módosították a felsőoktatásról szóló törvényt úgy, hogy csak a közszolgálatin lehessen ilyen képzést indítani. Ez ellen a jogi karok dékánjai tiltakoztak, mert szerintük nem egyeztettek sem a Magyar Rektori Konferenciával, sem pedig a Magyar Tudományos Akadémiával.

Fennállása óta nagyjából 80 milliárd forintot fordítottak uniós és költségvetési forrásokból az egyetem fejlesztésére és működésére. Ebből csak a Ludovika-projekt, tehát az egyetem új campusának kialakítása és a költözés 60 milliárdot emésztett fel - miközben tavaly a kormány 200 milliárdot fordított a teljes magyar felsőoktatásra.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.