Elhunyt Kálmán Rudolf villamosmérnök, matematikus, a modern rendszerelmélet tudományának kiemelkedő alakja. A Kálmán-szűrő "atyját" 86 éves korában, július 2-án érte a halál - közölte a Magyar Tudományos Akadémia.
Gyermekéveiben a második világháború viharai elől családjával az Egyesült Államokba menekült és ott telepedett le, így ott tanulhatott az akkori matematikai-műszaki világ nyugati parti úttörői között. 1953-ban végzett a massachusetts-i műegyetemen (MIT), majd a Stanford és a Florida Egyetemeken tanított, 1973 óta a Svájci Szövetségi Műszaki Főiskola professzora volt - utóbbin idős korában is rendkívül aktív volt.
A navigációs rendszerek matematikai tervezésének fejlesztése során dolgozta ki a ma már a nevét viselő Kalman-szűrőt. Ez egy matematikai módszer, amely a mérési hibák kiszűrésére alkalmas. A szűrőt 1963-ban az ember nélküli amerikai Hold-szondánál alkalmazták először, és azóta is az űreszközök irányításának általánosan használt eleme. Napjainkban használatos a meteorológiai előrejelzések, a GPS, a célkövető radarok, de például közgazdasági idősorok számításánál is.
Kutatási területei közé tartozott még az irányítás-, a hálózat- és az információelmélet, a matematikai statisztika, a variációszámítás és a nemlineáris dinamikus rendszerek.
Több neves külföldi akadémia dísztagsága mellett az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete tanácsának is tagja volt, Magyarországon kutatószobát is tartottak fent számára.
1976 óta a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja volt, 1985-ben megkapta a rendszerek általános megismerését szolgáló munkájáért a Kiotó Díjat, 2008-ban az amerikai mérnöki akadémia Charles Stark Draper-díját, amelyet a mérnöki Nobel-díjként tartanak számon. 2009-ben Barack Obama amerikai elnöktől vehette át az Egyesült Államok legfontosabb tudományos elismerését, a Nemzeti Tudományos Érmet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A jelenlegi középiskolai felvételi rendszer nem minden sajátos nevelési igényű diák számára biztosítja ugyanazokat az esélyeket a tudása bizonyítására – erre hívja fel a figyelmet a Népszava oktatási sorozatának legfrissebb része. Borbás Kata pedagógus egy olyan tanuló történetét mutatja be, aki egész évben számítógép és felolvasóprogram segítségével tanul, a központi felvételin azonban papíralapú dolgozatot kell írnia.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira. A jelentkezők július 18-ig adhatják be pályázatukat, a minisztérium az elbírálást az érintett felsőoktatási intézmények szenátusainak bevonásával fogja megtenni.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
Aki tartósan beteg gyereket nevel, pontosan tudja, hogy az igazi teher nem az iskolakezdéskor jelentkezik, hanem az év minden egyes napján. Vélemény.
