Az ELTE Tanárképző Központjának főigazgatója szerint ésszerű, hogy az egyetemek vegyék át az új tankönyvek írását, ugyanis jó lehetőségük van azok tesztelésére. Más kérdésekben már óvatosan fogalmaztak, szakpolitikai téren kerülték az állásfoglalást.
A pedagógusképzés terén tevékenykedő két egyetem közül kizárólag az ELTE válaszolt az Eduline megkeresésére, hogy miként fogadták a kormányzat közoktatás átalakítását célzó egyes terveit, a Szegedi Tudományegyetem néma maradt többszöri megkeresés után is. Az után érdeklődtünk, hogy miként változott az iskolákból érkező új hallgatók tudásszintje, valamint egyes tervezett változtatások hogyan érinthetik az egyetemeket.
Dr. Károly Krisztina, az ELTE TK főigazgatója óvatosan fogalmazott az eddig rendszerről, megítélése szerint egyelőre az eltelt 5 év kevés ahhoz, hogy érdemben látható legyen a kormány korábbi átalakításai, ugyanis az első Klik-generáció, akik a teljes középiskolai képzést végigjárták, csak most érettségizett le.
A főigazgató nagyon hullámzó, szubjektív tapasztalatokról tudott beszámolni, miszerint bár a kezdeti években valóban elmaradt az osztatlan tanári képzésre felvett új hallgatók tudásszintje a várttól, de a legutóbbi években ebben mérsékelt javulást láttak. Megítélése szerint "néhány esetben a tanári szakra érkezett hallgatók tudásszintje meghaladta a tanárszaknak megfelelő alapképzési szakra felvett hallgatók tudásszintjét is".
A hallgatói létszám is nőtt, ami a természettudományos területen üdvözlendő a főigazgató szerint, hiszen itt egyértelmű szakemberhiányról beszél. A színvonal emelkedését szerint az emelt szintű érettségi követelményei is hozzájárulnak. Ha az emelt szinten kevesebbet várnának - például a magasabb jelentkezési számok kedvéért - akkor értelem szerűen azt az egyetemi erőforrásokból kellene behozni, de az egyetemek amúgy is küzdenek a lemorzsolódással.
Lenne mit tanítani, de nincs, aki tanítaná
Az ELTE TK vezetője szerint jó ötlet lenne, ha az egyetemekre szerveznék a tanárok kötelező továbbképzését. A megvalósíthatóság a szakmai elkészültség szempontjából rendben van Károly Krisztina szerint, azonban valószínűleg kapacitásbeli problémákkal kellene számolnia az egyetemnek, ugyanis megfogyatkozott a képzések tartására alkalmas szakemberek száma, főleg a nyugdíjazások miatt.
Palkovics László államtitkár felvetette azt is, hogy jó eséllyel írhatnák a jövő tankönyveit az egyetemek. Ez Károly Krisztina szerint is életképes ötlet, ugyanis "egy helyen megtalálhatók tudósok (kutatók), szakmódszertanosok, pedagógusok és a gyakorlóiskolák. [...] Mi kell még egy jó tankönyvhöz?" - kérdezi költőien Károly Krisztina.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
