Kiderült, mikorra újulhat meg a NAT
Lannert Judit oktatási miniszter szerint érthetőbb, tanulhatóbb tananyagra van szükség, és az is cél, hogy jusson idő a gyakorlásra.
Az ELTE Tanárképző Központjának főigazgatója szerint ésszerű, hogy az egyetemek vegyék át az új tankönyvek írását, ugyanis jó lehetőségük van azok tesztelésére. Más kérdésekben már óvatosan fogalmaztak, szakpolitikai téren kerülték az állásfoglalást.

A pedagógusképzés terén tevékenykedő két egyetem közül kizárólag az ELTE válaszolt az Eduline megkeresésére, hogy miként fogadták a kormányzat közoktatás átalakítását célzó egyes terveit, a Szegedi Tudományegyetem néma maradt többszöri megkeresés után is. Az után érdeklődtünk, hogy miként változott az iskolákból érkező új hallgatók tudásszintje, valamint egyes tervezett változtatások hogyan érinthetik az egyetemeket.
Dr. Károly Krisztina, az ELTE TK főigazgatója óvatosan fogalmazott az eddig rendszerről, megítélése szerint egyelőre az eltelt 5 év kevés ahhoz, hogy érdemben látható legyen a kormány korábbi átalakításai, ugyanis az első Klik-generáció, akik a teljes középiskolai képzést végigjárták, csak most érettségizett le.
A főigazgató nagyon hullámzó, szubjektív tapasztalatokról tudott beszámolni, miszerint bár a kezdeti években valóban elmaradt az osztatlan tanári képzésre felvett új hallgatók tudásszintje a várttól, de a legutóbbi években ebben mérsékelt javulást láttak. Megítélése szerint "néhány esetben a tanári szakra érkezett hallgatók tudásszintje meghaladta a tanárszaknak megfelelő alapképzési szakra felvett hallgatók tudásszintjét is".

A hallgatói létszám is nőtt, ami a természettudományos területen üdvözlendő a főigazgató szerint, hiszen itt egyértelmű szakemberhiányról beszél. A színvonal emelkedését szerint az emelt szintű érettségi követelményei is hozzájárulnak. Ha az emelt szinten kevesebbet várnának - például a magasabb jelentkezési számok kedvéért - akkor értelem szerűen azt az egyetemi erőforrásokból kellene behozni, de az egyetemek amúgy is küzdenek a lemorzsolódással.
Lenne mit tanítani, de nincs, aki tanítaná
Az ELTE TK vezetője szerint jó ötlet lenne, ha az egyetemekre szerveznék a tanárok kötelező továbbképzését. A megvalósíthatóság a szakmai elkészültség szempontjából rendben van Károly Krisztina szerint, azonban valószínűleg kapacitásbeli problémákkal kellene számolnia az egyetemnek, ugyanis megfogyatkozott a képzések tartására alkalmas szakemberek száma, főleg a nyugdíjazások miatt.
Palkovics László államtitkár felvetette azt is, hogy jó eséllyel írhatnák a jövő tankönyveit az egyetemek. Ez Károly Krisztina szerint is életképes ötlet, ugyanis "egy helyen megtalálhatók tudósok (kutatók), szakmódszertanosok, pedagógusok és a gyakorlóiskolák. [...] Mi kell még egy jó tankönyvhöz?" - kérdezi költőien Károly Krisztina.
Lannert Judit oktatási miniszter szerint érthetőbb, tanulhatóbb tananyagra van szükség, és az is cél, hogy jusson idő a gyakorlásra.
Egyetlen vidéki gimnázium sincsen a legjobb háromban.
Van köztük, aki egyetemi pedagógusképző központ vezetője, de olyan is, aki ügyvéd, docens és író egyszerre.
Mészáros Csaba Tibort 2024 augusztusában Pintér Sándor mentette fel, mert az igazgató úgy döntött, nem veszi el a diákoktól a mobiljukat.
Korábban azt nyilatkozta, hogy a szocialista állambiztonság fenyegetéssel szervezte be, de ezután egyetlen jelentést sem adott.
Összegyűjtöttük azokat a matematika- és magyar nyelvi témaköröket, amelyekből a kilencedik évfolyamra készülő nyolcadikosok feladatokat kaphatnak a központi írásbeli felvételin.
A Tanítanék Mozgalom vezetője szerint a tankerületi vezetői pozíciókra pályázók még azt sem tudták, hogy a pályázataikat befogadták-e vagy sem.