Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az ELTE Tanárképző Központjának főigazgatója szerint ésszerű, hogy az egyetemek vegyék át az új tankönyvek írását, ugyanis jó lehetőségük van azok tesztelésére. Más kérdésekben már óvatosan fogalmaztak, szakpolitikai téren kerülték az állásfoglalást.

A pedagógusképzés terén tevékenykedő két egyetem közül kizárólag az ELTE válaszolt az Eduline megkeresésére, hogy miként fogadták a kormányzat közoktatás átalakítását célzó egyes terveit, a Szegedi Tudományegyetem néma maradt többszöri megkeresés után is. Az után érdeklődtünk, hogy miként változott az iskolákból érkező új hallgatók tudásszintje, valamint egyes tervezett változtatások hogyan érinthetik az egyetemeket.
Dr. Károly Krisztina, az ELTE TK főigazgatója óvatosan fogalmazott az eddig rendszerről, megítélése szerint egyelőre az eltelt 5 év kevés ahhoz, hogy érdemben látható legyen a kormány korábbi átalakításai, ugyanis az első Klik-generáció, akik a teljes középiskolai képzést végigjárták, csak most érettségizett le.
A főigazgató nagyon hullámzó, szubjektív tapasztalatokról tudott beszámolni, miszerint bár a kezdeti években valóban elmaradt az osztatlan tanári képzésre felvett új hallgatók tudásszintje a várttól, de a legutóbbi években ebben mérsékelt javulást láttak. Megítélése szerint "néhány esetben a tanári szakra érkezett hallgatók tudásszintje meghaladta a tanárszaknak megfelelő alapképzési szakra felvett hallgatók tudásszintjét is".

A hallgatói létszám is nőtt, ami a természettudományos területen üdvözlendő a főigazgató szerint, hiszen itt egyértelmű szakemberhiányról beszél. A színvonal emelkedését szerint az emelt szintű érettségi követelményei is hozzájárulnak. Ha az emelt szinten kevesebbet várnának - például a magasabb jelentkezési számok kedvéért - akkor értelem szerűen azt az egyetemi erőforrásokból kellene behozni, de az egyetemek amúgy is küzdenek a lemorzsolódással.
Lenne mit tanítani, de nincs, aki tanítaná
Az ELTE TK vezetője szerint jó ötlet lenne, ha az egyetemekre szerveznék a tanárok kötelező továbbképzését. A megvalósíthatóság a szakmai elkészültség szempontjából rendben van Károly Krisztina szerint, azonban valószínűleg kapacitásbeli problémákkal kellene számolnia az egyetemnek, ugyanis megfogyatkozott a képzések tartására alkalmas szakemberek száma, főleg a nyugdíjazások miatt.
Palkovics László államtitkár felvetette azt is, hogy jó eséllyel írhatnák a jövő tankönyveit az egyetemek. Ez Károly Krisztina szerint is életképes ötlet, ugyanis "egy helyen megtalálhatók tudósok (kutatók), szakmódszertanosok, pedagógusok és a gyakorlóiskolák. [...] Mi kell még egy jó tankönyvhöz?" - kérdezi költőien Károly Krisztina.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.