Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A ponthatárok kihirdetése után megindul a hajsza az albérletekért és a kollégiumi helyekért, de vajon jobban megéri lakást venni az egyetemistáknak, mint havonta kifizetni a lakbért?

Fontos családi döntés, hogy a gyermek továbbtanulásakor, kollégiumi férőhely hiányában, a lakhatást lakásbérléssel vagy saját lakás vásárlásával oldják meg. Megfontolandó a lakásárak és bérleti díjak egymáshoz képesti viszonya, de az sem mindegy, hogy a család mennyi ideig tervezi, hogy a gyerek abban a városban marad.- írja a Tőzsdefórum.
Az oldal azt írja, hogy a kutatások szerint a fedezeti időtávok jellemzően 2 és 4,3 év közöttiek az egyetemi helyszínek esetében, a drágább budapesti kerületekben és Győrben jellemzően magasabbak. Az eredmények azt mutatják, hogy ezeken a helyeken a magasabb fedezeti időtávok miatt ugyan van relevanciája, de pusztán az egyetemista gyermekek számára történő lakásvásárlás alapos mérlegelést igényel, a diákok ugyanis egy BsC diploma megszerzéséhez általában 3,5 évet tanulnak egy adott intézményben – bár ez például külföldi szemeszterek, vagy sikertelen vizsgák miatt kitolódhat.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.