A ponthatárok kihirdetése után megindul a hajsza az albérletekért és a kollégiumi helyekért, de vajon jobban megéri lakást venni az egyetemistáknak, mint havonta kifizetni a lakbért?
Fontos családi döntés, hogy a gyermek továbbtanulásakor, kollégiumi férőhely hiányában, a lakhatást lakásbérléssel vagy saját lakás vásárlásával oldják meg. Megfontolandó a lakásárak és bérleti díjak egymáshoz képesti viszonya, de az sem mindegy, hogy a család mennyi ideig tervezi, hogy a gyerek abban a városban marad.- írja a Tőzsdefórum.
Az oldal azt írja, hogy a kutatások szerint a fedezeti időtávok jellemzően 2 és 4,3 év közöttiek az egyetemi helyszínek esetében, a drágább budapesti kerületekben és Győrben jellemzően magasabbak. Az eredmények azt mutatják, hogy ezeken a helyeken a magasabb fedezeti időtávok miatt ugyan van relevanciája, de pusztán az egyetemista gyermekek számára történő lakásvásárlás alapos mérlegelést igényel, a diákok ugyanis egy BsC diploma megszerzéséhez általában 3,5 évet tanulnak egy adott intézményben – bár ez például külföldi szemeszterek, vagy sikertelen vizsgák miatt kitolódhat.
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Október közepén jöhet a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók béremelésének első lépcsője, a második pedig 2027. január 1-jétől – jelentette be Magyar Péter a kormány döntéseiről tartott sajtótájékoztatón.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
