Balog: 11 milliárdos alapot hoznak létre a felsőoktatási struktúraváltás segítésére

A kormány 11 milliárd forintos keretösszeggel felsőoktatási struktúraváltást segítő alapot hoz létre - jelentette be...

  • MTI

A kormány 11 milliárd forintos keretösszeggel felsőoktatási struktúraváltást segítő alapot hoz létre - jelentette be az emberi erőforrások minisztere a Felsőoktatási Kerekasztal pénteki budapesti ülése után tartott sajtótájékoztatón. Balog Zoltán elmondta, hogy két milliárd forinttal indítják az alapot, amit folyamatosan töltenek fel. A teljes keret 10+1 milliárd forint, amiből egymilliárd a művészeti intézmények kiadásaira jut.

Kiemelte: a finanszírozási kérdésekben az egyeztetések megkezdődtek a felsőoktatási intézményekkel, amelyekkel kétoldalú megállapodásokat kötnek majd. Két intézménnyel már tárgyalnak, jövő héten további öttel kezdődik meg az egyeztetés. A tárca vezetője reményét fejezte ki, hogy másfél hónapon belül a tárgyalásokat le tudják zárni.

A miniszter elmondta: három változatot terjesztettek a kerekasztal elé a gazdasági és pénzügyi irányítás kérdésében. A kancellár-rendszer ügyében ott tartanak, hogy akár testületi formában is megvalósulhatna az a támogató-ellenőrző funkció, amire a kormány szerint a felsőoktatási intézményeknek szüksége van.

A hallgatói szerződések ügyében rámutatott: háttértanulmányt bocsátottak a kerekasztal rendelkezésére, a hallgatók 10 százalékának megkérdezésével készült anyag szerint a fiatalok 8,2 százaléka már dolgozott külföldön. Tavaly ugyanakkor több mint 40 százalék gondolkozott külföldi munkavállaláson, ami a tárca vezetője szerint "aláhúzza" a hallgatói szerződések ügyét. Bízik benne, hogy a hallgatói szerződések kapcsán most javasolt módosítások elfogadhatóak lesznek. A részleteket firtató kérdésre jelezte, hogy azokat a munkacsoportban szeretnék még finomítani.

A szakok áttekintése ügyében jelezte: a Magyar Rektori Konferencia ütemtervet terjesztett elő, amelynek alapján még az első félévben megvitatható lesz, melyek azok a szakok, amelyekre nem a jelenlegi formában, vagy egyáltalán nincs szükség.  Balog Zoltán közölte még: a kerekasztal egy taggal, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetével bővült, vezetését pedig a miniszter átadta az új felsőoktatási államtitkárnak, Klinghammer Istvánnak. 

Klinghammer azt mondta: az a cél, hogy minőségi irányba mozduljon el a felsőoktatás, a diplomák értéke növekedjen és, hogy nyugalom, békesség legyen a területen.

Mezey Barna, a Magyar Rektori Konferencia elnöke azt mondta, örömmel üdvözölték az álláspontok közeledését, alapvető szempont, hogy a felsőoktatás körüli viszonyok nyugvópontra kerüljenek. E téren a pénteki tárgyalás előremutató volt - állapította meg. Az MRK szeretné, ha megtalálnák azokat a megoldásokat, amelyek a minőségi felsőoktatás megteremtése irányába mutatnak - rögzítette. Most a sürgős kérdések voltak napirenden, de egyetértettek abban, hogy döntően stratégiára van szükség, ehhez kell hozzáigazítani a finanszírozási és szerkezeti kérdéseket - mutatott rá.

Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke elmondta: azt az álláspontot képviselték, hogy az alaptörvénynek elveket kell rögzítenie, és azt hangsúlyozták, hogy a Magyarországon tandíjmentesen megszerzett diploma valamint a mögötte lévő tudás itthon kamatozzon. Ez egy olyan elv, ami alaptörvénybe való, annak méltóságát ugyanis nem a részletszabályozás adja - fogalmazott, megjegyezve: nem a kényszer, hanem a lehetőség oldaláról kell a kérdéshez közelíteni.

Azért tértek vissza a kerekasztalhoz, mert az általuk támasztott feltételeket a tárca elfogadta - fűzte hozzá, kiemelve: kötelességük a hallgatói álláspontot is megjeleníteni az őket érintő kérdésekben. Örömmel vették, hogy a tárca vezetője távollétükben képviselte a hallgatók érdekeit, és visszatértükig az őket érintő kérdések nem voltak napirenden - jelezte. Nagy Dávid örömtelinek nevezte Klinghammer Isván kinevezését felsőoktatási államtitkárrá.

Tőrös Szilárd, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke kiemelte: innovatív szerkezeti átalakítás forráskivonást nem eredményezhet, ahhoz éppen pluszforrásokra van szükség. A miniszter bejelentése alapján ez a folyamat elindult - állapította meg.

Bivaly Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke hangsúlyozta: eredményes és minőségi felsőoktatás megteremtésében érdekeltek, és az ilyen irányú lépéseket támogatják. Kerekes László, a Magyar Európai Üzleti Tanács elnöke kiemelte: a pénteki megbeszélés nagyon hasznos és előremutató volt. A munkacsoportokban létrejött anyagok egy hosszú távú stratégia elemei is lehetnek - fejtette ki.

Hozzászólások

Középiskolai felvételi: hány ponttól esélyes, hogy behívják szóbelizni a hatodikosokat egy budapesti elitgimibe?

2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.

„Az számít erénynek, ha valaki vállalja az egyéniségét és a saját látásmódját” - interjú a MOME megbízott rektorával

Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.