Az egri Eszterházy Károly Főiskola (EKF) szenátusa egyhangúlag jóváhagyta, hogy a jövőben az intézmény keretein belül...
Az egri Eszterházy Károly Főiskola (EKF) szenátusa egyhangúlag jóváhagyta, hogy a jövőben az intézmény keretein belül folytassa működését a sárospataki tanítóképző - tájékoztatta a EKF rektora hétfőn az MTI-t.
Hauser Zoltán közölte: a határozatot megküldték Balog Zoltán emberierőforrás-miniszternek, azzal a kéréssel, hogy járuljon hozzá a két intézmény egyesüléséhez. Ha a tárca jóváhagyja, akkor a programegyeztetés után, szeptember 1-jétől már a EKF keretein belül kezdődhet meg Sárospatakon a képzés, a gazdasági összeolvadás pedig 2014. január 1-jén lehet - tette hozzá.
A rektor korábban úgy vélekedett, hogy az egri főiskola a sárospataki intézménnyel együtt - amely az elmúlt években a Miskolci Egyetem Comenius főiskolai karaként működött - hatékonyabban tudja érvényesíteni a pedagógusképzés és -továbbképzés terén Észak-Magyarországon kivívott vezető szerepét.
Elmondta, hogy a két főiskola szakmai együttműködése az egész 20. századra kiterjed, azt a 2000-ben végrehajtott felsőoktatási integráció törte ketté; ekkor csatlakozott ugyanis a Comenius a Miskolci Egyetemhez.
Ugyanakkor az elmúlt két-három évben újra felerősödött a párbeszéd, ennek nyomán az EKF az oktatásért felelős tárcához benyújtott középtávú fejlesztési tervében is rögzítette a Comeniusszal történő egyesülés szándékát.
Ezt megkönnyíti az a jogszabály is, amely szerint január 1-jétől egy kar saját hatáskörben dönthet arról, hogy kiválik egy intézményből; ezt tette meg a lehetőséggel élve a sárospataki főiskola.
A rektor közölte, elképzelésük szerint erőforrásaikat kölcsönösen egymás rendelkezésére bocsátják. Vagyis Egerben újraindul a tanítóképzés, Sárospatakon pedig olyan kurzusokkal bővül a képzési kínálat, amelynek elvégzése nyomán 5-6. évfolyamon is oktathatnak a tanítók.
Ezen kívül tervezik Sárospatakon a meglévő tanító- és óvónőképzés mellett szociálpedagógia, csecsemő- és kisgyermeknevelő szakok indítását, a mesterképzés bevezetését a kulturális örökségvédelmi és a könyvtáros szakterületeken, továbbá felsőfokú szakképzések és turisztikai képzések elindítását - mondta Hauser Zoltán.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
