Matekból buktak meg messze a legtöbben a tavalyi érettségin
A legtöbb diák sikeresen érettségizik, de tantárgyanként jelentős különbségek vannak. 2025-ben matekból volt a legtöbb sikertelen vizsga, a legjobban pedig angolból teljesítettek a diákok.
Az egri Eszterházy Károly Főiskola (EKF) szenátusa egyhangúlag jóváhagyta, hogy a jövőben az intézmény keretein belül folytassa működését a sárospataki tanítóképző - tájékoztatta a EKF rektora hétfőn az MTI-t.
Hauser Zoltán közölte: a határozatot megküldték Balog Zoltán emberierőforrás-miniszternek, azzal a kéréssel, hogy járuljon hozzá a két intézmény egyesüléséhez. Ha a tárca jóváhagyja, akkor a programegyeztetés után, szeptember 1-jétől már a EKF keretein belül kezdődhet meg Sárospatakon a képzés, a gazdasági összeolvadás pedig 2014. január 1-jén lehet - tette hozzá.
A rektor korábban úgy vélekedett, hogy az egri főiskola a sárospataki intézménnyel együtt - amely az elmúlt években a Miskolci Egyetem Comenius főiskolai karaként működött - hatékonyabban tudja érvényesíteni a pedagógusképzés és -továbbképzés terén Észak-Magyarországon kivívott vezető szerepét.
Elmondta, hogy a két főiskola szakmai együttműködése az egész 20. századra kiterjed, azt a 2000-ben végrehajtott felsőoktatási integráció törte ketté; ekkor csatlakozott ugyanis a Comenius a Miskolci Egyetemhez.
Ugyanakkor az elmúlt két-három évben újra felerősödött a párbeszéd, ennek nyomán az EKF az oktatásért felelős tárcához benyújtott középtávú fejlesztési tervében is rögzítette a Comeniusszal történő egyesülés szándékát.
Ezt megkönnyíti az a jogszabály is, amely szerint január 1-jétől egy kar saját hatáskörben dönthet arról, hogy kiválik egy intézményből; ezt tette meg a lehetőséggel élve a sárospataki főiskola.
A rektor közölte, elképzelésük szerint erőforrásaikat kölcsönösen egymás rendelkezésére bocsátják. Vagyis Egerben újraindul a tanítóképzés, Sárospatakon pedig olyan kurzusokkal bővül a képzési kínálat, amelynek elvégzése nyomán 5-6. évfolyamon is oktathatnak a tanítók.
Ezen kívül tervezik Sárospatakon a meglévő tanító- és óvónőképzés mellett szociálpedagógia, csecsemő- és kisgyermeknevelő szakok indítását, a mesterképzés bevezetését a kulturális örökségvédelmi és a könyvtáros szakterületeken, továbbá felsőfokú szakképzések és turisztikai képzések elindítását - mondta Hauser Zoltán.
