Az ELTE megfejtette, hogy miért utáljuk a kutyaugatást

A férfiak jobban utálják, mint a nők, de ez sem véletlen.

  • Eduline
ELTE

Az Eötövös Loránd Tudományegyetem etológusai és a brazil Universidade Federal do Espírito Santo kutatóinak közös tanulmánya megállapította, hogy a kutyaugatás egy olyan - biológiai értelemben vett - zaj, amit az emberek egyszerűen nem tudnak figyelmen kívül hagyni, olyan hasznos információt hordozhat - írja a hvg.hu. Azonban az ugatás egy olyan zajforrás, amire nem tudunk megfelelően reagálni, a tehetetlenségi állapot pedig frusztrációt vált ki.

Az elmélet igazolására 160 résztvevőt teszteltek, akiknek fejenként 27 kutyaugatás-szekvenciát kellett értékelniük. Változó volt a hang magassága, érdessége, az ugatások közötti szünet is, ezek alapján kellett rangsorolniuk az alanyoknak, hogy mennyire idegesítőek számukra a hallottak.

A témában ajánljuk
Áttörő felfedezés a kutyákkal kapcsolatban Oxfordban

Ezt művelik veletek a szúnyogok nyaranta: videó

A brazil és a magyar válaszadók véleménye között nem volt eltérés, a férfiakat jobban idegesítik az ugatások, mint a nőket. Ennek lokát abban látják, hogy a férfiak kevésbé empatikusak, mint a nők, valamint egyes tanulmányok szerint a férfiak a gyermeksírásra is erőteljesebb érzelmi kitöréssel reagálnak - írja a portál.

Az Interaction Studiesban megjelent tanulmány végkövetkeztetése szerint egy hang nemcsak azért lehet idegesítő („zaj”), mert túl hangos, vagy mert túl hosszan hallható, vagy túl hirtelen szólal meg. Az ugatás kommunikációs tartalommal bír, amelyeket az ember nem tud egykönnyen ignorálni, és ha nem tud beavatkozni, akkor idegessé válik- ez városi környezetben egyre gyakrabban fordul elő.

A tanulmányban legidegesítőbbnek bizonyuló kutyaugatások:

  • magára hagyott kutya (magas, csengő hang)
  • intenzíven játszó kutya (magas, változó érdességű hang)
  • agresszív kutya (mély, érdes, gyorsan lüktető hang)

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Ez egy droid- és rabszolgaképző rendszer” – mutatjuk, napi hány órát tanulnak még otthon a magyar diákok

„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.

100 ezer forintot kaphatnak az iskolák, hogy megszépítsék belőle a környezetüket

Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu

Volt, ahol órákon át az utcán kellett várakozni a rossz szervezés miatt a felvételizőknek: ilyen volt a középiskolai szóbelik első hete

Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.