Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A férfiak jobban utálják, mint a nők, de ez sem véletlen.

Az Eötövös Loránd Tudományegyetem etológusai és a brazil Universidade Federal do Espírito Santo kutatóinak közös tanulmánya megállapította, hogy a kutyaugatás egy olyan - biológiai értelemben vett - zaj, amit az emberek egyszerűen nem tudnak figyelmen kívül hagyni, olyan hasznos információt hordozhat - írja a hvg.hu. Azonban az ugatás egy olyan zajforrás, amire nem tudunk megfelelően reagálni, a tehetetlenségi állapot pedig frusztrációt vált ki.
Az elmélet igazolására 160 résztvevőt teszteltek, akiknek fejenként 27 kutyaugatás-szekvenciát kellett értékelniük. Változó volt a hang magassága, érdessége, az ugatások közötti szünet is, ezek alapján kellett rangsorolniuk az alanyoknak, hogy mennyire idegesítőek számukra a hallottak.
| A témában ajánljuk |
| Áttörő felfedezés a kutyákkal kapcsolatban OxfordbanEzt művelik veletek a szúnyogok nyaranta: videó |
A brazil és a magyar válaszadók véleménye között nem volt eltérés, a férfiakat jobban idegesítik az ugatások, mint a nőket. Ennek lokát abban látják, hogy a férfiak kevésbé empatikusak, mint a nők, valamint egyes tanulmányok szerint a férfiak a gyermeksírásra is erőteljesebb érzelmi kitöréssel reagálnak - írja a portál.
Az Interaction Studiesban megjelent tanulmány végkövetkeztetése szerint egy hang nemcsak azért lehet idegesítő („zaj”), mert túl hangos, vagy mert túl hosszan hallható, vagy túl hirtelen szólal meg. Az ugatás kommunikációs tartalommal bír, amelyeket az ember nem tud egykönnyen ignorálni, és ha nem tud beavatkozni, akkor idegessé válik- ez városi környezetben egyre gyakrabban fordul elő.
A tanulmányban legidegesítőbbnek bizonyuló kutyaugatások:
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.