Az ELTE megfejtette, hogy miért utáljuk a kutyaugatást

A férfiak jobban utálják, mint a nők, de ez sem véletlen.

  • Eduline
ELTE

Az Eötövös Loránd Tudományegyetem etológusai és a brazil Universidade Federal do Espírito Santo kutatóinak közös tanulmánya megállapította, hogy a kutyaugatás egy olyan - biológiai értelemben vett - zaj, amit az emberek egyszerűen nem tudnak figyelmen kívül hagyni, olyan hasznos információt hordozhat - írja a hvg.hu. Azonban az ugatás egy olyan zajforrás, amire nem tudunk megfelelően reagálni, a tehetetlenségi állapot pedig frusztrációt vált ki.

Az elmélet igazolására 160 résztvevőt teszteltek, akiknek fejenként 27 kutyaugatás-szekvenciát kellett értékelniük. Változó volt a hang magassága, érdessége, az ugatások közötti szünet is, ezek alapján kellett rangsorolniuk az alanyoknak, hogy mennyire idegesítőek számukra a hallottak.

A témában ajánljuk
Áttörő felfedezés a kutyákkal kapcsolatban Oxfordban

Ezt művelik veletek a szúnyogok nyaranta: videó

A brazil és a magyar válaszadók véleménye között nem volt eltérés, a férfiakat jobban idegesítik az ugatások, mint a nőket. Ennek lokát abban látják, hogy a férfiak kevésbé empatikusak, mint a nők, valamint egyes tanulmányok szerint a férfiak a gyermeksírásra is erőteljesebb érzelmi kitöréssel reagálnak - írja a portál.

Az Interaction Studiesban megjelent tanulmány végkövetkeztetése szerint egy hang nemcsak azért lehet idegesítő („zaj”), mert túl hangos, vagy mert túl hosszan hallható, vagy túl hirtelen szólal meg. Az ugatás kommunikációs tartalommal bír, amelyeket az ember nem tud egykönnyen ignorálni, és ha nem tud beavatkozni, akkor idegessé válik- ez városi környezetben egyre gyakrabban fordul elő.

A tanulmányban legidegesítőbbnek bizonyuló kutyaugatások:

  • magára hagyott kutya (magas, csengő hang)
  • intenzíven játszó kutya (magas, változó érdességű hang)
  • agresszív kutya (mély, érdes, gyorsan lüktető hang)

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.