Az ELTE megfejtette, hogy miért utáljuk a kutyaugatást

A férfiak jobban utálják, mint a nők, de ez sem véletlen.

  • Eduline
ELTE

Az Eötövös Loránd Tudományegyetem etológusai és a brazil Universidade Federal do Espírito Santo kutatóinak közös tanulmánya megállapította, hogy a kutyaugatás egy olyan - biológiai értelemben vett - zaj, amit az emberek egyszerűen nem tudnak figyelmen kívül hagyni, olyan hasznos információt hordozhat - írja a hvg.hu. Azonban az ugatás egy olyan zajforrás, amire nem tudunk megfelelően reagálni, a tehetetlenségi állapot pedig frusztrációt vált ki.

Az elmélet igazolására 160 résztvevőt teszteltek, akiknek fejenként 27 kutyaugatás-szekvenciát kellett értékelniük. Változó volt a hang magassága, érdessége, az ugatások közötti szünet is, ezek alapján kellett rangsorolniuk az alanyoknak, hogy mennyire idegesítőek számukra a hallottak.

A brazil és a magyar válaszadók véleménye között nem volt eltérés, a férfiakat jobban idegesítik az ugatások, mint a nőket. Ennek lokát abban látják, hogy a férfiak kevésbé empatikusak, mint a nők, valamint egyes tanulmányok szerint a férfiak a gyermeksírásra is erőteljesebb érzelmi kitöréssel reagálnak - írja a portál.

Az Interaction Studiesban megjelent tanulmány végkövetkeztetése szerint egy hang nemcsak azért lehet idegesítő („zaj”), mert túl hangos, vagy mert túl hosszan hallható, vagy túl hirtelen szólal meg. Az ugatás kommunikációs tartalommal bír, amelyeket az ember nem tud egykönnyen ignorálni, és ha nem tud beavatkozni, akkor idegessé válik- ez városi környezetben egyre gyakrabban fordul elő.

A tanulmányban legidegesítőbbnek bizonyuló kutyaugatások:

  • magára hagyott kutya (magas, csengő hang)
  • intenzíven játszó kutya (magas, változó érdességű hang)
  • agresszív kutya (mély, érdes, gyorsan lüktető hang)

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A lelkesedés és a bizalmatlanság furcsa elegye van a fiatalokban” – ezt tapasztalja az oktatási tárca párbeszédért felelős vezetője

Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.

„Abszurd hungarikum, hogy egy diáknak ma sokszor nehezebb bekerülnie egy úgynevezett elitgimnáziumba, mint néhány évvel később egy színvonalas egyetemre”

A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.