Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Pontosításra kerülhet a felsőoktatási törvényben azt a részt, hogy az abszolutórium után öt éven belül kötelező államvizsgázni. Maruzsa Zoltán azt is elmondta, továbbra is az a cél, hogy 2016 szeptemberéig - vagy egy későbbi, pontosan meghatározott időpontig - záróvizsgát kelljen szerezniük azoknak a hallgatóknak, akik még az 1993-as törvény alapján kezdték meg tanulmányaikat.

Tegnap az Eduline is írt arról, hogy több ezren kerültek kellemetlen helyzetbe, amiért a felsőoktatási törvény módosítása miatt szűk határidővel kell megcsinálniuk a szakdolgozatot és a záróvizsgát.
Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal megbízott elnöke pénteken azt mondta, kikerülhet az a passzus a törvényből, amely ötéves szabályt ír elő az abszolutórium megszerzése után a záróvizsga letételére. Azoknak azonban, akik még az 1993-as törvény szerint kezdték meg tanulmányaikat, kötelező lesz letenni a záróvizsgát 2016 szeptemberéig.
Maruzsa Zoltán emlékeztetett arra: a hallgatói kötelezettségeket az elmúlt két évtized felsőoktatási jogszabályai - az 1993-as, a 2005-ös és a 2011-es törvények - eltérő módon szabályozták.
Megengedőbb volt a szabály
Az 1993-as törvény még egy jóval megengedőbb szabály volt, nem tartalmazott a tanulmányok lezárására vonatkozó passzust. Akkor abból indultak ki, hogy aki egyetemre megy, az oklevelet szeretne szerezni. Ma ez azt jelenti, hogy aki annak a törvénynek a hatálya alatt kezdte meg tanulmányait, és ezen szabályok vonatkoznak rá, de még mindig nem tett záróvizsgát, nem szerzett oklevelet, nincs olyan pont, ami alapján "kivezetődne" a rendszerből. Ez tízezres nagyságrendben érint hallgatókat, ők azonban már legalább tíz éve be sem tették a lábukat az egyetemre - jegyezte meg a hivatal elnöke.
Maruzsa Zoltán hozzátette: az intézmények többször keresték az érintett hallgatókat, de nagy részük nem reagált, nem elérhető. Ezért lépett a jogalkotó abba az irányba, hogy legyen egy végső határidő.
Van, akinek rövid lesz a határidő
Ugyanakkor már akkor gondoltak arra, hogy ne egyszerre jelenjen meg egy nagyobb hallgatói létszám, ezért bent hagyták törvényben a 2005-ös szabályt is, amely szerint legkésőbb öt évvel az abszolutórium után le kell tenni a záróvizsgát. Ez egy esetben valóban problémát okozhat, azoknak, akik 2010 és 2011 fordulóján fejezték be tanulmányaikat, mert az ő esetükben valóban rövid a határidő - jegyezte meg. Ez ugyanakkor csak néhány száz hallgatót érinthet, de a tárca nyitott arra, hogy ezt az ötéves szabályt elhagyják és egy ilyen értelmű javaslatot kapcsoljanak a hamarosan a parlament elé kerülő felsőoktatási törvénymódosításhoz. Erről a Felsőoktatási Kerekasztal szerdai ülésén már egyeztettek a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával - jelezte Maruzsa Zoltán, aki hangsúlyozta: tavasszal a célban és a szövegben is teljes egyetértés volt.
Megjegyezte: az érintett hallgatók nagy része valószínűleg már rég letett az oklevélszerzés szándékáról, a törvénymódosítás után a tárcánál 3-4 hallgató érdeklődött csupán, aki a szűk határidőben érintett.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.