Pontosításra kerülhet a felsőoktatási törvényben azt a részt, hogy az abszolutórium után öt éven belül kötelező államvizsgázni. Maruzsa Zoltán azt is elmondta, továbbra is az a cél, hogy 2016 szeptemberéig - vagy egy későbbi, pontosan meghatározott időpontig - záróvizsgát kelljen szerezniük azoknak a hallgatóknak, akik még az 1993-as törvény alapján kezdték meg tanulmányaikat.
Tegnap az Eduline is írt arról, hogy több ezren kerültek kellemetlen helyzetbe, amiért a felsőoktatási törvény módosítása miatt szűk határidővel kell megcsinálniuk a szakdolgozatot és a záróvizsgát.
Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal megbízott elnöke pénteken azt mondta, kikerülhet az a passzus a törvényből, amely ötéves szabályt ír elő az abszolutórium megszerzése után a záróvizsga letételére. Azoknak azonban, akik még az 1993-as törvény szerint kezdték meg tanulmányaikat, kötelező lesz letenni a záróvizsgát 2016 szeptemberéig.
Maruzsa Zoltán emlékeztetett arra: a hallgatói kötelezettségeket az elmúlt két évtized felsőoktatási jogszabályai - az 1993-as, a 2005-ös és a 2011-es törvények - eltérő módon szabályozták.
Megengedőbb volt a szabály
Az 1993-as törvény még egy jóval megengedőbb szabály volt, nem tartalmazott a tanulmányok lezárására vonatkozó passzust. Akkor abból indultak ki, hogy aki egyetemre megy, az oklevelet szeretne szerezni. Ma ez azt jelenti, hogy aki annak a törvénynek a hatálya alatt kezdte meg tanulmányait, és ezen szabályok vonatkoznak rá, de még mindig nem tett záróvizsgát, nem szerzett oklevelet, nincs olyan pont, ami alapján "kivezetődne" a rendszerből. Ez tízezres nagyságrendben érint hallgatókat, ők azonban már legalább tíz éve be sem tették a lábukat az egyetemre - jegyezte meg a hivatal elnöke.
Maruzsa Zoltán hozzátette: az intézmények többször keresték az érintett hallgatókat, de nagy részük nem reagált, nem elérhető. Ezért lépett a jogalkotó abba az irányba, hogy legyen egy végső határidő.
Van, akinek rövid lesz a határidő
Ugyanakkor már akkor gondoltak arra, hogy ne egyszerre jelenjen meg egy nagyobb hallgatói létszám, ezért bent hagyták törvényben a 2005-ös szabályt is, amely szerint legkésőbb öt évvel az abszolutórium után le kell tenni a záróvizsgát. Ez egy esetben valóban problémát okozhat, azoknak, akik 2010 és 2011 fordulóján fejezték be tanulmányaikat, mert az ő esetükben valóban rövid a határidő - jegyezte meg. Ez ugyanakkor csak néhány száz hallgatót érinthet, de a tárca nyitott arra, hogy ezt az ötéves szabályt elhagyják és egy ilyen értelmű javaslatot kapcsoljanak a hamarosan a parlament elé kerülő felsőoktatási törvénymódosításhoz. Erről a Felsőoktatási Kerekasztal szerdai ülésén már egyeztettek a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával - jelezte Maruzsa Zoltán, aki hangsúlyozta: tavasszal a célban és a szövegben is teljes egyetértés volt.
Megjegyezte: az érintett hallgatók nagy része valószínűleg már rég letett az oklevélszerzés szándékáról, a törvénymódosítás után a tárcánál 3-4 hallgató érdeklődött csupán, aki a szűk határidőben érintett.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
