Pontosításra kerülhet a felsőoktatási törvényben azt a részt, hogy az abszolutórium után öt éven belül kötelező államvizsgázni. Maruzsa Zoltán azt is elmondta, továbbra is az a cél, hogy 2016 szeptemberéig - vagy egy későbbi, pontosan meghatározott időpontig - záróvizsgát kelljen szerezniük azoknak a hallgatóknak, akik még az 1993-as törvény alapján kezdték meg tanulmányaikat.
Tegnap az Eduline is írt arról, hogy több ezren kerültek kellemetlen helyzetbe, amiért a felsőoktatási törvény módosítása miatt szűk határidővel kell megcsinálniuk a szakdolgozatot és a záróvizsgát.
Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal megbízott elnöke pénteken azt mondta, kikerülhet az a passzus a törvényből, amely ötéves szabályt ír elő az abszolutórium megszerzése után a záróvizsga letételére. Azoknak azonban, akik még az 1993-as törvény szerint kezdték meg tanulmányaikat, kötelező lesz letenni a záróvizsgát 2016 szeptemberéig.
Maruzsa Zoltán emlékeztetett arra: a hallgatói kötelezettségeket az elmúlt két évtized felsőoktatási jogszabályai - az 1993-as, a 2005-ös és a 2011-es törvények - eltérő módon szabályozták.
Megengedőbb volt a szabály
Az 1993-as törvény még egy jóval megengedőbb szabály volt, nem tartalmazott a tanulmányok lezárására vonatkozó passzust. Akkor abból indultak ki, hogy aki egyetemre megy, az oklevelet szeretne szerezni. Ma ez azt jelenti, hogy aki annak a törvénynek a hatálya alatt kezdte meg tanulmányait, és ezen szabályok vonatkoznak rá, de még mindig nem tett záróvizsgát, nem szerzett oklevelet, nincs olyan pont, ami alapján "kivezetődne" a rendszerből. Ez tízezres nagyságrendben érint hallgatókat, ők azonban már legalább tíz éve be sem tették a lábukat az egyetemre - jegyezte meg a hivatal elnöke.
Maruzsa Zoltán hozzátette: az intézmények többször keresték az érintett hallgatókat, de nagy részük nem reagált, nem elérhető. Ezért lépett a jogalkotó abba az irányba, hogy legyen egy végső határidő.
Van, akinek rövid lesz a határidő
Ugyanakkor már akkor gondoltak arra, hogy ne egyszerre jelenjen meg egy nagyobb hallgatói létszám, ezért bent hagyták törvényben a 2005-ös szabályt is, amely szerint legkésőbb öt évvel az abszolutórium után le kell tenni a záróvizsgát. Ez egy esetben valóban problémát okozhat, azoknak, akik 2010 és 2011 fordulóján fejezték be tanulmányaikat, mert az ő esetükben valóban rövid a határidő - jegyezte meg. Ez ugyanakkor csak néhány száz hallgatót érinthet, de a tárca nyitott arra, hogy ezt az ötéves szabályt elhagyják és egy ilyen értelmű javaslatot kapcsoljanak a hamarosan a parlament elé kerülő felsőoktatási törvénymódosításhoz. Erről a Felsőoktatási Kerekasztal szerdai ülésén már egyeztettek a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával - jelezte Maruzsa Zoltán, aki hangsúlyozta: tavasszal a célban és a szövegben is teljes egyetértés volt.
Megjegyezte: az érintett hallgatók nagy része valószínűleg már rég letett az oklevélszerzés szándékáról, a törvénymódosítás után a tárcánál 3-4 hallgató érdeklődött csupán, aki a szűk határidőben érintett.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
