Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Rábólintott a parlament az alaptörvény negyedik módosítására, amely - többek között - az állami ösztöndíjas...

Rábólintott a parlament az alaptörvény negyedik módosítására, amely - többek között - az állami ösztöndíjas egyetemisták, főiskolások kötelező magyarországi munkavállalásának alapelveit is rögzíti. Az előterjesztésre 265 képviselő igennel, 11 nemmel szavazott, 33-an tartózkodtak.
Ha a köztársasági elnök is aláírja a módosítást, a kormány ellenőrzése alá kerül az egyetemek és főiskolák gazdálkodása (az alkotmány eddig úgy rendelkezett, hogy a felsőoktatási intézmények gazdálkodását törvény szabályozza), emellett alkotmányos védelmet kap a hallgatók röghöz kötésének lehetősége is, amelyet az Alkotmánybíróság tavaly nyáron formai okokra hivatkozva megsemmisített: a hallgatók a diploma megszerzését követő húsz éven belül képzési idejük dupláját kötelesek magyarországi munkahelyen ledolgozni - ellenkező esetben vissza kell fizetniük oktatásuk költségeit. Mi van a hallgatói szerződésben? A mintaszerződést innen tölthetitek le.
Áder Jánostól kérnek segítséget az egyetemisták
Az elmúlt egy hétben több diákszervezet tiltakozott a "röghöz kötés" bevezetése ellen. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az ELTE BTK nagyelőadóját három héttel ezelőtt elfoglaló diákok szerdán levélben kérték Áder Jánost, hogy ne írja az alaptörvény negyedik módosítását, szerintük ugyanis azzal, hogy az ország csatlakozott az Európai Unióhoz, elfogadta az EU összes alapelvét, így a munkaerő szabad áramlására vonatkozó rendelkezést is, "a kormány ennek ellenére morális indokokkal próbálja röghöz kötni" a magyar egyetemistákat és főiskolásokat". Pénteken a hallgatók a levél felnagyított mását akarták elhelyezni a Sándor-palotánál, a rendőrök azonban megakadályozták a flash mobot, így végül a Dísz térre vitték át a transzparenst.
A Hallgatói Hálózat (HaHa), az Oktatói Hálózat (OHA) és a Középiskolai Hálózat (KiHa) is részt vett az alaptörvény módosítása ellen tiltakozó civilek szombati demonstrációján. Aradi Fanni pécsi diák, a Középiskolai Hálózat egyik tagja arról beszélt, hogy naivak voltak, mert elhitték, a kormány tárgyalni akar velük. Ehelyett úgy érezték magukat, mint ha háborúra készülnének, a kormány megpróbálta megosztani őket. Szerinte a hallgatói szerződésekkel az a baj, hogy egyoldalú, mert feltételeket szab és korlátoz. Ugyanakkor nem kapnak cserébe semmit, hiszen a kormány munkahelyet ígér, de nem ad.
Hétfő délelőtt középiskolások állták el a parlament déli kapuját, így tiltakoztak a hallgatói szerződések alaptörvénybe foglalása ellen. A demonstrálók két, "Haza csak ott van, hol jog is van" feliratú transzparenst tartottak, a nyakukba pedig "Ne áruljátok el fiatalkori önmagatokat" és "Ne áruljátok el a köztársaságot" feliratú táblákat akasztottak.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).