A kormány "ügyetlenkedése" miatt szól álproblémákról a felsőoktatási javaslat?

Nagyon elhanyagoltuk a készülő felsőoktatási törvényt, legfőképpen azért, mert a közoktatás totális újraszabályozása...

  • Eduline
MTI / Kelemen Zoltán Gergely

Nagyon elhanyagoltuk a készülő felsőoktatási törvényt, legfőképpen azért, mert a közoktatás totális újraszabályozása összehasonlíthatatlanul több kárt okoz, mint a beterjesztett felsőoktatásról szóló tervezet. Előre jelzem azonban, hogy ez a bejegyzés sem magáról a hallgatókat és az intézményeket bután bizgető törvénytervezetről szól, hanem arról, amiről véleményem szerint a törvénynek szólnia kellene - olvasható az OktpolCafé legfrissebb bejegyzésében.

A felsőoktatási törvényről lassan egy éve zajló diskurzus tartalmát a kormányzat ötletelése és ügyetlenkedése határozza meg. Az egész tehát nem szól másról, mint az intézmények és férőhelyek számáról, a felsőoktatásból kinyerhető költségvetési forrásokról, a jelenleg intézményi autonómiának hívott konstrukció szűkítésének mértékéről, és a lassan az élet szinte minden aspektusát maga alá „szabályozó” államnak a felsőoktatási képzések „elosztásában” játszott szerepéről.

Mindennek köze sincs a felsőoktatás valódi problémáihoz, a kormányzat csupa olyan problémát menedzsel, amit saját maga állít elő. A törvény természetesen relatíve kis kárt okoz majd, mert a felsőoktatás establishmentje (ebbe beleértve a státus quo fenntartásában erősen érdekelnek látszó hallgatói önkormányzatokat is) politikai háttéralkukkal fel fogja puhítani a legnagyobb érdeksérelmeket okozó szabályozási nünükéket. Ennek persze ára lesz: a felsőoktatás el fog szenvedni egy jelentősebb forráskivonást és némi közvetlen politikai kontrollt. A teljes bejegyzést az OktpolCafén olvashatjátok el.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.