Nagyon elhanyagoltuk a készülő felsőoktatási törvényt, legfőképpen azért, mert a közoktatás totális újraszabályozása...
Nagyon elhanyagoltuk a készülő felsőoktatási törvényt, legfőképpen azért, mert a közoktatás totális újraszabályozása összehasonlíthatatlanul több kárt okoz, mint a beterjesztett felsőoktatásról szóló tervezet. Előre jelzem azonban, hogy ez a bejegyzés sem magáról a hallgatókat és az intézményeket bután bizgető törvénytervezetről szól, hanem arról, amiről véleményem szerint a törvénynek szólnia kellene - olvasható az OktpolCafé legfrissebb bejegyzésében.
A felsőoktatási törvényről lassan egy éve zajló diskurzus tartalmát a kormányzat ötletelése és ügyetlenkedése határozza meg. Az egész tehát nem szól másról, mint az intézmények és férőhelyek számáról, a felsőoktatásból kinyerhető költségvetési forrásokról, a jelenleg intézményi autonómiának hívott konstrukció szűkítésének mértékéről, és a lassan az élet szinte minden aspektusát maga alá „szabályozó” államnak a felsőoktatási képzések „elosztásában” játszott szerepéről.
Mindennek köze sincs a felsőoktatás valódi problémáihoz, a kormányzat csupa olyan problémát menedzsel, amit saját maga állít elő. A törvény természetesen relatíve kis kárt okoz majd, mert a felsőoktatás establishmentje (ebbe beleértve a státus quo fenntartásában erősen érdekelnek látszó hallgatói önkormányzatokat is) politikai háttéralkukkal fel fogja puhítani a legnagyobb érdeksérelmeket okozó szabályozási nünükéket. Ennek persze ára lesz: a felsőoktatás el fog szenvedni egy jelentősebb forráskivonást és némi közvetlen politikai kontrollt. A teljes bejegyzést az OktpolCafén olvashatjátok el.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
