Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Nagyon elhanyagoltuk a készülő felsőoktatási törvényt, legfőképpen azért, mert a közoktatás totális újraszabályozása...

Nagyon elhanyagoltuk a készülő felsőoktatási törvényt, legfőképpen azért, mert a közoktatás totális újraszabályozása összehasonlíthatatlanul több kárt okoz, mint a beterjesztett felsőoktatásról szóló tervezet. Előre jelzem azonban, hogy ez a bejegyzés sem magáról a hallgatókat és az intézményeket bután bizgető törvénytervezetről szól, hanem arról, amiről véleményem szerint a törvénynek szólnia kellene - olvasható az OktpolCafé legfrissebb bejegyzésében.
A felsőoktatási törvényről lassan egy éve zajló diskurzus tartalmát a kormányzat ötletelése és ügyetlenkedése határozza meg. Az egész tehát nem szól másról, mint az intézmények és férőhelyek számáról, a felsőoktatásból kinyerhető költségvetési forrásokról, a jelenleg intézményi autonómiának hívott konstrukció szűkítésének mértékéről, és a lassan az élet szinte minden aspektusát maga alá „szabályozó” államnak a felsőoktatási képzések „elosztásában” játszott szerepéről.
Mindennek köze sincs a felsőoktatás valódi problémáihoz, a kormányzat csupa olyan problémát menedzsel, amit saját maga állít elő. A törvény természetesen relatíve kis kárt okoz majd, mert a felsőoktatás establishmentje (ebbe beleértve a státus quo fenntartásában erősen érdekelnek látszó hallgatói önkormányzatokat is) politikai háttéralkukkal fel fogja puhítani a legnagyobb érdeksérelmeket okozó szabályozási nünükéket. Ennek persze ára lesz: a felsőoktatás el fog szenvedni egy jelentősebb forráskivonást és némi közvetlen politikai kontrollt. A teljes bejegyzést az OktpolCafén olvashatjátok el.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.