A hallgatói léthez mindenhol hozzátartoznak a furcsa szokások és beavatási szertartások.
A hallgatói léthez mindenhol hozzátartoznak a furcsa szokások és beavatási szertartások. A The Telegraph összegyűjtötte a legfurcsább egyetemi hagyományokat.
1. Kerítésfestés – Carnegie Mellon University
A pittsburgh-i Carnegie Mellon University campusának közepén áll egy kis betonkerítés. A hagyomány szerint bármelyik hallgató lefestheti – feltéve, hogy csupán egyetlen ecsetet használ, és éjféltől napfelkeltéig végez a munkával.
Ugyanezen a helyen eredetileg egy fából készült kerítés állt, amely bekerült a rekordok könyvébe mint „a legtöbbet lefestett dolog a világon”. 1993-ban azonban a lécek összedőltek a festékrétegek alatt, ekkor építették meg a betonkerítést.
2. Mazsolahétvége – University of St Andrews
A skóciai intézményben a harmadévesek minden tanév elején „örökbe fogadják” a gólyákat. A beavatási szertartást az ún. mazsolahétvégén rendezik meg, amikor az elsőévesek elmennek „anyjuk” vagy „apjuk” otthonába, ahol alkohollal itatják és ízléstelen ruhákba öltöztetik őket. Az átmulatott hétvége után hétfőn a hagyományos habharc következik a campus udvarán.
3. Meztelen futás – Harvard
A Harvardon az 1960-as évek óta sikolyok jelzik a vizsgaidőszak kezdetét. Az első vizsga előtti éjszakán a hallgatók meztelenül, sikoltozva végigrohannak a campuson.
4. Bolyongás az alagútban – Stanford
Egyszeri bátorságpróbának indult, mára azonban hagyománnyá vált az egyetem alatti alagútrendszer felfedezése a Stanford diákjai számára. A hallgatók felnyitják a csatornafedeleket, majd órákig bolyonganak a föld alatt – mindezt teljes titokban.
5. Óriás tábortűz – Princeton
A Princeton területén tilos tüzet rakni, egy esetet kivéve - ha az egyetemi futballcsapat ugyanabban évadban megveri a Yale és a Harvard csapatát is. 12 év szünet után legutóbb 2006-ban sikerült nyernie a Princeton hallgatóinak, akkor hatalmas máglyát raktak a győzelem hírére. Bizarr egyetemi hagyomány miatt került bajba egy 19 éves texasi diák – az esetről itt olvashatsz bővebben.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében - többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
