Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Akár 30 ezer forinttal is többet kaphatnak a következő tanévtől azok, akik Erasmus+ keretében tartózkodnak külföldön.

A program 2014-es indulásakor az Európai Bizottság három kategóriát állított fel. A harmadikba a legdrágább országok tartoztak, itt lehetett a legnagyobb mértékű ösztöndíjhoz jutni.
Most a Tempus Közalapítvány közölte, a másik két kategóriába tartozó országokba kijutó ösztöndíjasok is 50-100 euróval többet kaphatnak. Ez összesen 21 országot érint.
| Cikkeink a témában |
Ezt kell tudnod az új Erasmus-ösztöndíjról A legnépszerűbb célpontok az ösztöndíjasok között |
Az olyan drága országokban, mint Ausztria, Norvégia vagy épp Nagy-Britannia, marad a havi 500 eurós illetmény. A közepes megélhetési költségű országokba, mint Németországban, Belgiumban, Csehországban 400-ról 450 euróra, a harmadik csoportba tartozó országokban – mint Bulgária vagy Lengyelország – 300-ról 400 euróra nő az ösztöndíj összege.
A módosítások a 2016-17-es tanévben lépnek életbe, és azt várják tőle, hogy nő a programban résztvevők száma. Magyarországról évente 4300-an kerülnek ki az Erasmus+-szal külföldre tanulni. Közülük 600-an jövőre 100 eurós szociális támogatást is kaphatnak.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.