Akár 30 ezer forinttal is többet kaphatnak a következő tanévtől azok, akik Erasmus+ keretében tartózkodnak külföldön.
A program 2014-es indulásakor az Európai Bizottság három kategóriát állított fel. A harmadikba a legdrágább országok tartoztak, itt lehetett a legnagyobb mértékű ösztöndíjhoz jutni.
Most a Tempus Közalapítvány közölte, a másik két kategóriába tartozó országokba kijutó ösztöndíjasok is 50-100 euróval többet kaphatnak. Ez összesen 21 országot érint.
| Cikkeink a témában |
Ezt kell tudnod az új Erasmus-ösztöndíjról A legnépszerűbb célpontok az ösztöndíjasok között |
Az olyan drága országokban, mint Ausztria, Norvégia vagy épp Nagy-Britannia, marad a havi 500 eurós illetmény. A közepes megélhetési költségű országokba, mint Németországban, Belgiumban, Csehországban 400-ról 450 euróra, a harmadik csoportba tartozó országokban – mint Bulgária vagy Lengyelország – 300-ról 400 euróra nő az ösztöndíj összege.
A módosítások a 2016-17-es tanévben lépnek életbe, és azt várják tőle, hogy nő a programban résztvevők száma. Magyarországról évente 4300-an kerülnek ki az Erasmus+-szal külföldre tanulni. Közülük 600-an jövőre 100 eurós szociális támogatást is kaphatnak.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
