Akár 30 ezer forinttal is többet kaphatnak a következő tanévtől azok, akik Erasmus+ keretében tartózkodnak külföldön.
A program 2014-es indulásakor az Európai Bizottság három kategóriát állított fel. A harmadikba a legdrágább országok tartoztak, itt lehetett a legnagyobb mértékű ösztöndíjhoz jutni.
Most a Tempus Közalapítvány közölte, a másik két kategóriába tartozó országokba kijutó ösztöndíjasok is 50-100 euróval többet kaphatnak. Ez összesen 21 országot érint.
| Cikkeink a témában |
Ezt kell tudnod az új Erasmus-ösztöndíjról A legnépszerűbb célpontok az ösztöndíjasok között |
Az olyan drága országokban, mint Ausztria, Norvégia vagy épp Nagy-Britannia, marad a havi 500 eurós illetmény. A közepes megélhetési költségű országokba, mint Németországban, Belgiumban, Csehországban 400-ról 450 euróra, a harmadik csoportba tartozó országokban – mint Bulgária vagy Lengyelország – 300-ról 400 euróra nő az ösztöndíj összege.
A módosítások a 2016-17-es tanévben lépnek életbe, és azt várják tőle, hogy nő a programban résztvevők száma. Magyarországról évente 4300-an kerülnek ki az Erasmus+-szal külföldre tanulni. Közülük 600-an jövőre 100 eurós szociális támogatást is kaphatnak.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
