Súlyos politikai nyomásgyakorlásról beszélt az MCC kutatója a kampány hajrájában
Az MCC egyik kutatója is a nyilvánossághoz fordult, miután a munkahelyén olyan politikai elvárásokkal szembesült, amelyeket nem volt hajlandó teljesíteni.
A 444 információi szerint szerda délelőtt szokatlan biztonsági intézkedések mellett zajlott a látogatás: a Feneketlen-tó környékét lezárták, a parkot kiürítették, a járókelőket és futókat is elküldték a területről.
Az eseményen Orbán Balázs, a Mathias Corvinus Collegium kuratóriumi elnöke köszöntötte a vendéget, a beszélgetést pedig Szalai Zoltán vezette. Az amerikai alelnök kifejtette, hogy szerinte az egyetemek szerepét újra kell gondolni: „Van egy olyan hozzáállás, hogy az oktatási intézményeknek teljesen külön kellene állniuk a demokratikus befolyástól és a nép szuverén akaratától.”
Az amerikai alelnök szerint ez a szemlélet problémás, különösen akkor, ha az intézmények közpénzből működnek:
„Az az elképzelés, hogy az egyetemek korlátlan finanszírozást kapjanak az adófizetőktől, miközben nem támogatják azt a civilizációt, amelyre épülnek, nem tartható fenn.”
Ezzel szemben az MCC-t olyan példaként említette, amely szerinte más irányt képvisel az oktatásban. Úgy látja, az intézmény egyik legfontosabb üzenete, hogy az oktatás nem választható el attól a társadalmi közegtől, amely létrehozza és fenntartja.
Szerinte az MCC működése azt mutatja, hogy az akadémiai kiválóság és a társadalmi beágyazottság nem egymást kizáró szempontok: lehetséges olyan intézményt működtetni, ahol különböző hátterű hallgatók találkoznak, vitatkoznak és eszmét cserélnek, miközben közös alapértékek mentén gondolkodnak.
Kritika a nyugati egyetemek felé
Az alelnök beszédében éles kritikát fogalmazott meg a nyugati akadémiai világgal kapcsolatban is: „Az akadémiai világ nagy része megpróbálta lerombolni a nyugati civilizáció alapjait.”
Szerinte ezzel szemben az MCC egy olyan modellt képvisel, amely nem rombolni, hanem építeni akar: „Lehetséges olyan intézményt működtetni, amely a civilizáció alapjait erősíti – kijavítja, amit kell, megváltoztatja, amit szükséges, de alapvetően elkötelezett marad a közös értékek mellett.”
Vance külön kitért azokra az alapelvekre, amelyeket egy jól működő oktatási rendszer szempontjából kulcsfontosságúnak tart: a nyílt vitára, a vallásszabadságra és a közbiztonságra. Az MCC-ben szerinte ezek az elvek egyszerre vannak jelen.
Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról, hogy a Mathias Corvinus Collegium nemcsak egy tehetséggondozó intézmény, hanem az elmúlt években látványosan megerősödött pénzügyi hátterű szervezetté is vált. Az intézmény hatalmas részvénycsomagokat, értékpapírokat és ingatlanokat kapott az államtól, amelyek jelentős bevételi forrást biztosítanak a működéséhez. Emellett az MCC alapítványa 10 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a Mol-ban, a vállalat nyereségessége közvetlen hatással van az intézmény bevételeire. Ez azt jelenti, hogy mikor a Mol – például az olcsóbb beszerzésű orosz kőolaj miatt – jelentős extraprofitot termel, annak osztalékaiból az MCC is részesül.
