17. helyen a Zeneakadémia – a QS 29 képzésterületi rangsorában szerepel magyar egyetem

Megjelent a brit Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb felsőoktatási rangsora, amelyben a vizsgált 55 képzésterületből 29-ben is előkelő helyezést értek el a magyar egyetemek. Összegyűjtöttük, mely intézmények milyen eredményekkel szerepelnek a nemzetközi mezőnyben.

A QS 2026-os rangsorában166 ország több mint 6200 egyetemének mintegy 21 ezer képzését értékelték. A rangsor összeállításakor több szempontot is figyelembe vettek, így például az akadémiai és munkáltatói elismertséget, a tudományos publikációk idézettségét, a Hirsch-indexet, valamint a nemzetközi kutatási együttműködések mértékét. A végső listára 1908 intézmény került fel.

A rangsor öt nagy tudományterületet és ezen belül 55 szűkebb képzésterületet vizsgál. Ezek több mint felében szerepelnek magyar egyetemek is. A legkiemelkedőbb eredményt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem érte el: egyedüli magyar intézményként két képzésterületen is bekerült a világ legjobb 100 egyeteme közé. Zene területen a rangos 17., míg az előadó-művészetek kategóriában a 32. helyen végzett.

A Zeneakadémia ezzel olyan neves intézményeket előzött meg, mint a bécsi, a norvég vagy a lyoni zeneakadémia, illetve a szentpétervári konzervatórium. Az Európai Unió intézményei között ezzel a kimagasló 4. helyet szerezte meg, ráadásul megőrizve a tavalyi pozícióját.

Más területeken is születtek figyelemre méltó eredmények: az Eötvös Loránd Tudományegyetem a régészet képzésterületen került be a legjobb 150 közé, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem a művészet és design kategóriában ért el hasonló helyezést, míg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem a mezőgazdaság és erdészet területén a 97. helyen végzett.

Mutatjuk a magyar egyetemek helyezéseit:

Bölcsészettudományok

Nyelvészet

  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 151-200.

Zene

  • Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem: 17.

Régészet

  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 101-150.

Építészet és épített környezet

  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 201-260.

Művészet és design

  • Moholy-Nagy Művészeti Egyetem: 101-150.

Történelem

  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 201-250.

Modern nyelvek

  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 301-350.

Előadó-művészetek

  • Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem: 32.

Mérnöki tudományok

Vegyészmérnöki tudományok

  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 401-450.

Építőmérnöki és szerkezetmérnöki tudományok

  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 201-275.

Számítástudomány és információs rendszerek

  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 351-400.
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 501-550.
  • Szegedi Tudományegyetem: 651-700.
  • Óbudai Egyetem: 701-750.
  • Debreceni Egyetem: 751-850.

Villamos- és elektronikai mérnöki tudományok

  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 251-300.

Gépészmérnöki tudományok

  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 151-200.

Így szerepeltek a magyar egyetemek a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban 2025-ben

Orvos- és élettudományok

Mezőgazdaság és erdészet

  • Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem: 97.
  • Debreceni Egyetem: 251-300.
  • Szegedi Tudományegyetem: 401-475.

Anatómia és élettan

  • Semmelweis Egyetem: 101-200.
  • Biológiai tudományok
  • Szegedi Tudományegyetem: 451-500.
  • Debreceni Egyetem: 501-550.
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 551-600.

Orvostudományok

  • Semmelweis Egyetem: 201-250.
  • Debreceni Egyetem: 401-450.
  • Szegedi Tudományegyetem: 401-450.
  • Pécsi Tudományegyetem: 451-500
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 701-850.

Gyógyszerészet és farmakológia

  • Semmelweis Egyetem: 251-300.
  • Szegedi Tudományegyetem: 251-300.

Pszichológia

  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 201-250.

Természettudományok

Kémia

  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 401-450.
  • Szegedi Tudományegyetem: 501-550.
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 601-700.
  • Debreceni Egyetem: 601-700.

Környezettudományok

  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 501-550.

Anyagtudományok

  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyete: 301-350.

Matematika

  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 251-300.
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 351-400.
  • Óbudai Egyetem: 501-600.
  • Szegedi Tudományegyetem: 501-600.

Fizika és csillagászat

  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 351-400.
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 351-400.
  • Debreceni Egyetem: 601-675.

A Debreceni Egyetem az első a QS fenntarthatósági rangsorában a magyar intézmények között

Társadalomtudományok és menedzsment

Üzleti és menedzsment tanulmányok

  • Budapesti Corvinus Egyetem: 401-450.
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 601-650.

Közgazdaságtan és ökonometria

  • Budapesti Corvinus Egyetem: 401-450.
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 551-700.
  • Széchenyi István Egyetem: 551-700.

Oktatás és képzés

  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 351-400.

Jogi tanulmányok

  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 301-350.

Politológia

  • Budapesti Corvinus Egyetem: 301-400.

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.