12-13 éves korában egy iskolai rendezvényen hallott egy fúvószenekart játszani, most a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem mesterképzésére jár és rendszeresen méretteti meg magát hangszerével nemzetközi versenyeken is Pusomi Viktória szaxofonos, a budapesti Jezsuita Roma Szakkollégium lakója.
Egy Heves megyei településen, Szentdomonkoson nőtt fel Pusomi Viktória, aki általános iskolás volt, amikor egy iskolai ünnepségen hallotta a helyi fúvószenekart és beleszeretett a fúvós zenébe. Először furulyázni tanult, majd szaxofonozni. Ugyanakkor nem ő az első zenész a családjában; édesapja gitározik, önszorgalomból pedig zongorázni is megtanult, de rajta kívül számos tehetséges zenész van Viktória rokonai között.
Akár az élsportolók
"A szüleim kezdetben nem akarták, hogy a zenélés elvegye az időmet a tanulástól, a tanárok viszont látták bennem a lehetőséget és meggyőzték őket arról, hogy érdemes ezzel komolyabban foglalkoznom" - meséli Viktória, aki a középiskolát már Budapesten, a Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerképző Gyakorló Szakgimnáziumban végezte el.
Azt mondja, aki elkezd zenét tanulni annak teljes odaadásra, folyamatos energiabefektetésre és maximális alázatra van szüksége. Ez a hivatás nem tűr megosztottságot - minden időt és figyelmet a zenére kell fordítani. A sikerhez pedig nem elég a tehetség, ehhez az állandó gyakorlás és önfejlesztés a kulcs.
Zenésznek készülni tehát tulajdonképpen olyan, mint az élsport, csak ebben az esetben edzések helyett gyakorlással indulnak és azokkal is fejeződnek be a napok, és kikapcsolódás, bulizás és szórakozás helyett számukra is fegyelmezett készülés, szoros időbeosztás jellemzi a hétvégéket is.
Mást nem is jelölt meg
"2020-ban vettek fel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre. Minden energiámat ebbe fektettem, nem is jelöltem meg más egyetemet" - meséli a fiatal zenész, aki szerint a Zeneakadémia felvételije egészen különleges a többi egyetem felvételi eljárásához képest.
Amellett, hogy természetesen nekik is érettségi vizsgát kell tenniük, a többkörös pályaalkalmassági felvételin is jól kell teljesíteniük. A folyamatnak része például a hangszeres felvételi, melynek során a jelentkezőknek teljesíteni kell a honlapon található felvételi követelményeket. Akik a hangszeres felvételin jól teljesítenek, továbbjutnak az elméleti felvételire, ahol szolfézsból és zeneelméletből vizsgáznak, illetve kötelező zongora tárgyból.
Azzal kapcsolatban, hogy a konzervatórium után mit tud még adni a Zeneakadémia, a fiatal szaxofonos azt mondja; a zenetanulásnak éppen az az egyik szépsége, hogy
sosem lehet azt mondani, hogy "kész vagyok", hiszen mindig van hová fejlődni.
Viktória szerint ráadásul míg a Bartók Béla Konzervatóriumban közismereti tárgyakat is tanultak, a Zeneakadémián - értelemszerűen - minden a zenéről szól. Tanulnak kamarazenét, zenekari szólamismeretet, zeneirodalmat, hangszertechnikai ismereteket, de népzenét akusztikát és még sok-sok érdekes zenei tárgyat. A félévek végén pedig ugyanúgy vizsgáznak, mint az összes többi egyetemista.
A fiatal lány az alapszakos diplomáját 2023-ban szerezte meg, rögtön utána pedig felvételizett is a Zeneakadémia mesterképzésére, amin várhatóan 2025-ben végez.
Az egyetem mellett pedig sorra méretteti meg magát különböző hazai- és nemzetközi versenyeken is. Legutóbb, a negyedik alkalommal megrendezett Josip Nochta Nemzetközi Szaxofonos versenyen vett részt. A versenyzés mellett pedig több nagyobb koncertje is volt már. Legközelebb a Yana szaxofon kvártettel a Müpa üvegtermében fognak játszani október 26-án, majd november 13-án triójával a Zeneakadémia Solti termében koncerteznek.
Viktória pedig nemcsak a Zeneakadémián törekszik a legjobbra, hanem a Jezsuita Roma Szakkollégiumban szakkollégistaként is tevékenykedik. Itt egyébként korábban gyűjtést szerveztek neki egy saját hangszerre, ami sikeres lett. Ez a támogatás jelentős segítséget nyújtott számára abban, hogy még magasabb szinten művelhesse a zenét és folytathassa tanulmányait.
Zenetanárként dolgozik
Az egyetem és a különböző versenyek mellett Viktória két munkahelyen is helytáll. Alapfokú zeneiskolákban tanít klasszikus szaxofont gyerekeknek. Elmondása szerint ez ugyanolyan örömet okoz számára, mint a színpadon való játék, ugyanakkor az egyetem befejezése után, a tanítás mellett továbbra is szeretne koncertezni.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
