12-13 éves korában egy iskolai rendezvényen hallott egy fúvószenekart játszani, most a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem mesterképzésére jár és rendszeresen méretteti meg magát hangszerével nemzetközi versenyeken is Pusomi Viktória szaxofonos, a budapesti Jezsuita Roma Szakkollégium lakója.
Egy Heves megyei településen, Szentdomonkoson nőtt fel Pusomi Viktória, aki általános iskolás volt, amikor egy iskolai ünnepségen hallotta a helyi fúvószenekart és beleszeretett a fúvós zenébe. Először furulyázni tanult, majd szaxofonozni. Ugyanakkor nem ő az első zenész a családjában; édesapja gitározik, önszorgalomból pedig zongorázni is megtanult, de rajta kívül számos tehetséges zenész van Viktória rokonai között.
Akár az élsportolók
"A szüleim kezdetben nem akarták, hogy a zenélés elvegye az időmet a tanulástól, a tanárok viszont látták bennem a lehetőséget és meggyőzték őket arról, hogy érdemes ezzel komolyabban foglalkoznom" - meséli Viktória, aki a középiskolát már Budapesten, a Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerképző Gyakorló Szakgimnáziumban végezte el.
Azt mondja, aki elkezd zenét tanulni annak teljes odaadásra, folyamatos energiabefektetésre és maximális alázatra van szüksége. Ez a hivatás nem tűr megosztottságot - minden időt és figyelmet a zenére kell fordítani. A sikerhez pedig nem elég a tehetség, ehhez az állandó gyakorlás és önfejlesztés a kulcs.
Zenésznek készülni tehát tulajdonképpen olyan, mint az élsport, csak ebben az esetben edzések helyett gyakorlással indulnak és azokkal is fejeződnek be a napok, és kikapcsolódás, bulizás és szórakozás helyett számukra is fegyelmezett készülés, szoros időbeosztás jellemzi a hétvégéket is.
Mást nem is jelölt meg
"2020-ban vettek fel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre. Minden energiámat ebbe fektettem, nem is jelöltem meg más egyetemet" - meséli a fiatal zenész, aki szerint a Zeneakadémia felvételije egészen különleges a többi egyetem felvételi eljárásához képest.
Amellett, hogy természetesen nekik is érettségi vizsgát kell tenniük, a többkörös pályaalkalmassági felvételin is jól kell teljesíteniük. A folyamatnak része például a hangszeres felvételi, melynek során a jelentkezőknek teljesíteni kell a honlapon található felvételi követelményeket. Akik a hangszeres felvételin jól teljesítenek, továbbjutnak az elméleti felvételire, ahol szolfézsból és zeneelméletből vizsgáznak, illetve kötelező zongora tárgyból.
Azzal kapcsolatban, hogy a konzervatórium után mit tud még adni a Zeneakadémia, a fiatal szaxofonos azt mondja; a zenetanulásnak éppen az az egyik szépsége, hogy
sosem lehet azt mondani, hogy "kész vagyok", hiszen mindig van hová fejlődni.
Viktória szerint ráadásul míg a Bartók Béla Konzervatóriumban közismereti tárgyakat is tanultak, a Zeneakadémián - értelemszerűen - minden a zenéről szól. Tanulnak kamarazenét, zenekari szólamismeretet, zeneirodalmat, hangszertechnikai ismereteket, de népzenét akusztikát és még sok-sok érdekes zenei tárgyat. A félévek végén pedig ugyanúgy vizsgáznak, mint az összes többi egyetemista.
A fiatal lány az alapszakos diplomáját 2023-ban szerezte meg, rögtön utána pedig felvételizett is a Zeneakadémia mesterképzésére, amin várhatóan 2025-ben végez.
Az egyetem mellett pedig sorra méretteti meg magát különböző hazai- és nemzetközi versenyeken is. Legutóbb, a negyedik alkalommal megrendezett Josip Nochta Nemzetközi Szaxofonos versenyen vett részt. A versenyzés mellett pedig több nagyobb koncertje is volt már. Legközelebb a Yana szaxofon kvártettel a Müpa üvegtermében fognak játszani október 26-án, majd november 13-án triójával a Zeneakadémia Solti termében koncerteznek.
Viktória pedig nemcsak a Zeneakadémián törekszik a legjobbra, hanem a Jezsuita Roma Szakkollégiumban szakkollégistaként is tevékenykedik. Itt egyébként korábban gyűjtést szerveztek neki egy saját hangszerre, ami sikeres lett. Ez a támogatás jelentős segítséget nyújtott számára abban, hogy még magasabb szinten művelhesse a zenét és folytathassa tanulmányait.
Zenetanárként dolgozik
Az egyetem és a különböző versenyek mellett Viktória két munkahelyen is helytáll. Alapfokú zeneiskolákban tanít klasszikus szaxofont gyerekeknek. Elmondása szerint ez ugyanolyan örömet okoz számára, mint a színpadon való játék, ugyanakkor az egyetem befejezése után, a tanítás mellett továbbra is szeretne koncertezni.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
