A Debreceni Egyetem az első a QS fenntarthatósági rangsorában a magyar intézmények között

A QS World University Rankings: Fenntarthatóság 2026 rangsor alapján ezek a magyar egyetemek a legjobbak társadalmi és környezeti fenntarthatóság terén.

A QS idén is közzétette a fenntarthatósági egyetemi rangsorát, melyben idén a svéd Lundi Egyetem lett a világ legfenntarthatóbb egyeteme - kiemelkedő pontszámokat szerezve a fenntarthatóságot vizsgáló mindhárom kategóriában: környezeti hatás, társadalmi hatás és intézményi irányítás.

Az élmezőnyben van még a Torontói Egyetem, amely a második helyet szerezte meg, valamint a harmadik helyezett UCL (University College London). Az idei rangsor csaknem 2000 intézményt értékelt, bemutatva a világ különböző egyetemeinek fenntarthatósági törekvéseit.

A listában összesen 14 magyar egyetem kapott helyet, melyek közül is a legjobbra a Debreceni Egyetemet értékelték. Az intézmény a rangos 322. helyére került. Emellett még két egyetem szerepel a legjobb 400-ban: az SZTE és az ELTE.

Mutatjuk a magyar egyetemek listáját, zárójelben pedig a globális rangsorban szerzett helyüket:

  1. Debreceni Egyetem (322)
  2. Szegedi Tudományegyetem (338)
  3. Eötvös Loránd Tudományegyetem (377)
  4. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (531)
  5. Budapesti Corvinus Egyetem (547)
  6. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (599)
  7. Pécsi Tudományegyetem (613)
  8. Széchenyi István Egyetem (721)
  9. Óbudai Egyetem (887)
  10. Pannon Egyetem (918)
  11. Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (1401-1500)
  12. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (1501+)
  13. Neumann János Egyetem (1501+)
  14. Miskolci Egyetem (1501+)
Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.